Elhurcolt sváboknak állítottak emlékművet

A település történetének legsötétebb korszakának szinte minden hajósi család áldozatául esett – erről beszélt köszöntőjében Estókné Szalczer Erzsébet hajósi polgármester. A konferenciának otthont adó barokk kastélyban elhangzott, hogy a GULAG-GUPVI emlékév kapcsán kétkötetes kiadvány jelenik meg a máig ható fájdalmakat okozó hajósi történésekről – írja a Baon.hu.

Az embertelen körülmények között végeztetett kényszermunkáról, valamint a hajósi kutatásairól, túlélőkkel készített interjúiról szólt Hajagos Csaba, a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa. Mint elhangzott: a túlélők között voltak, akik csak három év után térhettek haza, de nyilatkozniuk kellett arról, hogy nem beszélnek senkinek sem a velük történtekről.

A konferencián arról is hallhattak, hogy a svábok magyarországi tragédiája a későbbi években, a németországi kitelepítésekkel folytatódott.
Hajóson hetven évvel ezelőtt a községháza előtt gyűjtötték össze a svábokat, akiket előbb Halsra vittek, majd onnan indították el a vonatokat a szovjet munkatáborokba. Az elhurcoltak sokat imádkoztak a Szűzanyához, akinek szobrát még az első telepesek vitték magukkal az óhazából Hajósra. A városháza előtti téren felavatott emlékműbe ezért is került a Mária-szobor másolta.

– Ez a szobor arra is int bennünket, hogy legyen erőnk visszautasítani az igaztalan vádakat szüleink és nagyszüleink nevében – mondta el Mayer Edina, a hajósi német nemzetiségi önkormányzat elnöke.

A szoboravatón a város díszpolgára, Bányai Gábor országgyűlési képviselő is emlékeztetett, hogy nem szabad hagyni azt, hogy mindezek feledésbe merüljenek, és ezért kell a fiatalokkal megismertetni a fájó emlékekkel teli időszakokat is.

Forrás: Baon