A Csernobilban történtekből okult a szakma

Idén negyven esztendeje, hogy Cserháti András a paksi atomerőmű munkatársa lett. Mint mondta, a szakmáját, munkáját szereti, az 1986. április 26-án történtek sem tántorították el, és nem rengették meg az atomenergiába vetett hitét. Azt viszont már a kezdettől lehetett tudni, hogy nagy horderejű eseményről van szó, aminek fontos, a jövőre nézve meghatározó következményei lesznek, azért is követte kiemelt figyelemmel a történéseket. 1986-ban megjelent, más szerzőkkel közös írásainak elemeit egyes sajtóorgánumok ma is közlik, mintha valami szupertitkos információkhoz jutottak volna. A Fizikai Szemle 1986 novemberi számában percre lebontva olvashatták a Lenin nevére keresztelt erőmű négyes blokkján történteket. Cserháti András azt mondta, a csernobiliból és minden esetből, beleértve a kisebb horderejűeket is, le is kell vonni a tanulságokat. Ezt a szakma megtette. – Sokat tanultunk belőle. Nemcsak műszaki változások történtek, hanem egy teljesen új kommunikációs rend és egy olyan új viselkedési mód született, amit biztonsági kultúrának nevezünk – részletezte.

Cserháti András hat évvel ezelőtt tett személyes látogatásának élményeit is megosztotta közönségével. Zárásként azt mondta, a blokkot a környezettől hermetikusan elzáró, nemzetközi összefogásban épülő gigantikus fedél őszre elkészül.

Nyílt párbeszéd szükséges

A legfontosabb változás, amit a mai Ukrajna területén fekvő csernobili atomerőmű balesete hozott, a korábbinál sokkal nyíltabb információcsere, a nukleáris szakemberek világméretű együttműködése, az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége, a WANO létrehozása. A szervezet egy sor programot működtet, ami lehetővé teszi a nukleáris szakemberek találkozásait, egymás erőműveinek vizsgálatát, gyakorlatainak áttekintését, megtalálni és elterjeszteni az erősségeket, azonosítani és felszámolni a gyenge pontokat – fogalmazott az MNT elnök-helyettese.

Forrás: Tolnai Népújság / Vida Tünde