Bioépítészet – Szakmai előadással is debütált az Öko-pont

Aktív és passzív házak, régi anyagok új megközelítésben, új és régi anyagok kombinációi – mindez annak érdekében, hogy az emberi lakhatási igényeket úgy elégítsük ki, hogy azzal a legkisebb környezeti ártalmat okozzuk, figyelembe véve az építmények teljes élettartamát, az anyagok előállításához, szállításához használt energiától a gyártás környezeti hatásain át a lakáshasználatból fakadó energiafogyasztáson és egyéb környezetterhelésen át az épület anyagainak későbbi újrahasznosításainak kérdéseiig.
Ez a téma annyira átfogó, hogy inkább csak egy gyors ízelítőt adhatott az előadó a létrehozásában és fönntartásában, valamint majdani lebontásában is környezetbarát építészeti törekvésekről.

Az anyagfölhasználás terén nagy hangsúlyt kapott a vályog, amelyről méltatlanul él negatív kép a fejekben, ugyanis a mai igényekhez igazítva, korszerű vízszigeteléssel kiegészítve kevés, kiküszöbölhető hátránya mellett óriási előnyökkel bír a modern építőanyagokkal szemben – temperáló hatás, levegőzés, párakiegyenlítő hatás, tartósság és ellenálló képesség.

Kiemelt figyelmet szentelt Zalavári Márk a „tömlővályog” építészetnek, amellyel kapcsolatban a legtöbb személyes tapasztalattal rendelkezik.
Ennek a technikának a lényege, hogy a helyben bányászott talajt nagy szakítószilárdságú műanyag alapú textíliából készült csőbe, lényegében egy végtelenített krumpliszsákba töltik, laposra döngölik, majd egy szöges acélhuzal kötőelem alkalmazásával a következő réteget erre fektetik rá, és így tovább. Az előadó kiemelte a technológia földrengésállóságát, amit tapasztalatok is igazolnak, valamint az olcsó építést és a jó szellőzés mellett is kiváló hőszigetelést.

Szó volt a földházakról is, és kiderült: a hallgatóság soraiban megjelent Török Ferenc egy ideig maga is lakott ilyen házban, mégpedig a hazánkban épültek közül az egyik elsőként létesültben. Az előző kalocsai polgármester személyes tapasztalatai alapján elégedetten szólt erről a háztípusról is.

Külön fejezetet érdemeltek a növényi építőanyagok, köztük leginkább a szalma, amely az elmúlt évszázadban vált a kísérletező kedvű építészek népszerű anyagává, főleg kiváló hőszigetelő tulajdonságai miatt. Kiderült: a vele kapcsolatban táplált ellenérzések alaptalanok, hiszen sokan a tűzveszélyességtől tartanak, holott kísérletekkel igazolták, hogy megfelelő építési technológia alkalmazásával a szalmafalazatok nehezen éghetőek.
Szintén sokaknak újszerű lehetett a kenderrost építészeti alkalmazása, amellyel kapcsolatban az előadó arra is rámutatott, hogy a kender – rendkívül nagy biológiai produkciója miatt – nagyon sok széndioxidot köt meg, ezzel az üvegházhatást is csökkentheti tömeges termesztése. Persze, itt az ipari célra szánt, alacsony hatóanyag-tartalmú változatra kell gondolni. Hozzátette: hazánk nem is régen nagyhatalom volt a kendertermesztésben.

Az energiatakarékosság szempontjai mellett szó esett az emberi lakhatás más környezeti vonatkozásairól is, így a hulladék- és szennyvízkezelés alternatív lehetőségeiről, a víztisztító élőgépektől a száraz alomszékes illemhelyekig, a komposztálástól a rothasztó-berendezésben termelt biogáz főzésre való felhasználásáig, és a hidropóniás kertészet és az azzal egymást kiegészítő házi haltenyésztés előnyeiről.

Zalavári Márk néhány éve költözött családjával Szentendréről Kalocsára, és az óta is több külföldi építőmunkában vett részt. Előadása elején elmondta: nem végzett építész, bioépítészeti tudását autodidaktaként gyűjtötte össze, de emellé sok gyakorlati tapasztalatot is szerzett, amikor az irányzat hazai úttörői mellett dolgozhatott. Ma már önállóan is épít, természetesen statikussal, építésszel együttműködve. 
Számos hazai projekt után külföldön is dolgozott ilyen épületeken: épített már tömlővályogházat Mongóliában és Tanzániában is. 

Zalavári bemutatója Jean Michel Jarre Oxygene című albumának hangjaival vette kezdetét. Az előadó elmondta: ez a zene és a hozzá kapcsolódó szellemi tartalom ébresztette rá már gyermekfejjel a környezetvédelem, környezettudatosság fontosságára, és azóta foglalkozik a környezetbarát építészeti, illetve lakáskialakítási módszerekkel, fönntartható lakáshasználat kérdéseivel is.