Fogyasztóvédelmi fórumot szervezett a kereskedelmi és iparkamara Kalocsán – Ízelítő a webáruházas vásárlás buktatóiból és más fontos kérdések

A rendezvényre érkező előadókat és a hallgatóságot elsőként Péjó Zoltán, a megyei kamara helyi ügyfélszolgálati irodájának vezetője köszöntötte. A fórumon a járás vállalkozásainak képviselőin túl a Bajai SZC Dózsa György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma intézmény rendvédelmi és közszolgálati tagozatos tanulói is részt vettek.

Az első előadást „Az államigazgatás fogyasztóvédelmi aspektusai – különös tekintettel az eljárásjogi környezet változásaira” címmel Récsányi Ilona, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály vezetője tartotta. Valószínűleg a rendelkezésre álló időkeret is közrejátszhatott abban, hogy az ígéretes cím ellenére a résztvevők a január 1-jétől hatályos Általános közigazgatási rendtartásról (Ákr), annak fogyasztóvédelmet, vállalkozásokat érintő rendelkezéseiről csak nagy általánosságban hallhattak.

A sajtóban korábban megjelent információkon túl a hatósági ellenőrzés új szabályozása, annak lezárási lehetőségei, az így indult hatósági ügyek éppen a több mint egy évtizedes berögződés miatt talán nagyobb magyarázatot igényeltek volna. Ám a hatósággal történő hivatalos kommunikáció, az ügyfélkapun és a cégkapun keresztül történő kérelem benyújtás és ügyintézés szabályainak ismertetése mindenki számára világossá tette: valójában milyen a szabályos ügyfél és a hatóság közötti hivatalos érintkezés.

A webáruházakon keresztül történő vásárlás buktatói, a jogorvoslat lehetőségei érezhetően felkeltették a hallgatóság figyelmét.

Izgalmas témákat, felvetéseket feszegetett dr. Horváth Zsuzsannának, a kamara mellett működő Békéltető Testület elnökének „Vállalkozások a békéltető testület eljárásában” című előadása. Figyelemmel arra, hogy valamennyi vállalkozó egyben fogyasztó is, a jelenlévők mindkét fél jogállásáról, lehetőségeiről, a mediációs (közvetítői) eljárás előnyeiről megfelelő információt kaptak. A felkészült jogász azokat az eseteket is felsorolta, amikor az ügyfél például a fizetési meghagyás kibocsátása után már hiába fordul a békéltető testülethez, annak már nem lesz lehetősége segíteni. Ennek ellenére a bemutatott adatok szerint a békéltető testület működése számos esetben leegyszerűsíti, megkönnyíti a jogvita eldöntését, a felek közös megegyezéséhez vezet, akik azonban ezt követően is bírósághoz fordulhatnak.

A kamara előadója, Utasi Melinda „Család és KarrierPONTok – Rugalmas foglalkoztatások lehetőségei” címmel megtartott előadása a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben annak a lehetőségét vázolta fel: miként lehet olyan szakembereket is bevonni a vállalkozások tevékenységébe, akik a gyermeknevelés vagy más körülményeik miatt a napi fix munkaidős foglalkoztatásban nem partnerek, azt nem vállalják, viszont az ettől eltérő, akár otthon is végezhető rugalmas munkaidőre vagy munkára egyszerre nyitottak és alkalmasak.