NAV-osnak adják ki magukat az elektronikus csalók

Ál-NAV-osok akcióban

Csalók gyakran olyan e-mailt vagy SMS-t küldenek ügyfeleknek, amelyekben azok banki belépési adatait (PIN-kód, jelszó, számlaszám) kérik, hogy hozzáférhessenek a számlához. Az ilyen üzenetek minden esetben csalóktól és nem az érintett pénzügyi intézménytől származnak, ezért ezekben az esetekben a fogyasztónak azonnal értesítenie kell szolgáltatóját vagy az érintett államigazgatási intézményt, hogy az megtehesse az ilyenkor szükséges lépéseket (figyelemfelhívás, nyomozó hatóságok értesítése, fokozott biztonsági intézkedések).

A közlemény szerint
egyes csalók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevében SMS-ben helyeznek kilátásba adó-visszatérítést,
ha a címzett az interneten keresztül megadja adatait. A csalók által küldött link egy hamis, látszólag adóhivatali felületre visz, amely egy űrlapot tölt be a személyes adatok megadásához. Aki a csaló utasításait követve megadja az adatait, számolnia kell azzal, hogy bankkártyájáról pénzt emelhetnek le.

Bizalmas adatok

A NAV értesítési gyakorlata merőben eltér a megtévesztő módszertől. A hivatal ugyanis ügyfélkapun keresztül, illetve postán, folyószámla-kivonaton értesíti az adózókat a többletként megjelenő tételekről, és hivatalos honlapja a www.nav.gov.hu címen található. A NAV az adózók figyelmeztetésén túl feljelentést tesz.

A csalók máskor a pénzügyi intézmény nevében telefonhívással, e-mailben, SMS-ben
próbálják rávenni a számlatulajdonost, hogy árulja el azonosítóját és jelszavát,
azaz adja meg a banki műveletekhez szükséges bizalmas, titkos adatait. Az intézmény valójában soha semmilyen formában nem kéri el az ügyfél titkos adatait.

Figyeljük az url-t

Előfordulhat, hogy a csalók e-mailjükben egy „banki alkalmazás” letöltését kérik, valójában azonban a linkre kattintva az ügyfél ártó szándékú vírusokat, úgynevezett trójai programot helyez el saját számítógépén. A megfelelő vírusvédelem, tűzfal és kémelhárító képes e kártékony programok behatolását megakadályozni.

Egyes adathalászok e-mailek segítségével az ügyfeleket hamis – de az eredetire hasonlító – megtévesztő internetbanki oldalra csalják. A pénzügyi intézmények valódi honlapján viszont a böngésző alsó sávján/felső címsorában szerepel a biztonságos kapcsolat meglétét jelző lakat ikon.

Ezen oldalak használatakor a normál „http” helyett „https” védett kapcsolat épül fel az ügyfél gépe és az intézmény között.

Forrás: Origo