Óraátállítás március 25. hajnali 2-ről 3-ra – már eltörölnék, de őszig még biztosan marad

Amikor majd jövő hétfőn, március 26-án félig még álmosan beérkezünk a munkahelyünkre, a gyerek az egy órával korábbi kelés miatt betántorog az iskolába, idén is feltesszük a kérdést: ugyan ki volt az a barom, aki ezt az egészet kitalálta?

Természetesen nem várunk választ, de legalább levezetjük azt a feszültséget, amit ez a ránk erőltetett, minimum a bioritmusunkat, gyógyszerszedési szokásainkat felborító intézkedés immár több évtizede gerjeszt egészen addig, míg bele nem gebedünk, vagy pár hét elteltével meg nem szokjuk.

Ilyenkor a közhelyek sorában azt is rendre elmondjuk: attól, hogy előre állítjuk az órát, a Nap állása még nem változik, és ahogy az ember, még a tehén is akkor akar enni, várja a fejést, amikor azt megszokta.

Ez a vélemények egyik, mondjuk ki, laikus oldala. Ám van egy másik,

el kell ismerni, néhány évtizede még racionálisnak mondható változat.

Ha átállítjuk az órát, a napfényes órák magasabb száma miatt energiát takarítunk meg. Hogy miért? Mert egy órával hosszabb a természetes világítás, nem kell felkapcsolni a lámpákat. Előny ez mindazoknak, akik az iskola, a munkahely után a természetbe vágynak, vagy a földeken, esetleg az építőiparban dolgoznak.

Ugyan költőinek szánt kérdésekre nem várunk választ, ezúttal azért

utána néztünk, „ki volt az a barom”, milyen gyökerei vannak az óraátállításnak?

Ahhoz, hogy a históriát teljes egészében felfejtsük, az idő kerekét egészen 1916-ig kellett visszapörgetnünk. Ekkor történt, hogy az USA-ban, a kapitalizmus, a szabad verseny fellegvárában energiatakarékossági okokból kipróbálták az óraátállítást. További 6o év telt el, míg Európában a Franciák 1976-ban, az akkor jelentkező energiahordozó hiányra, spórolásra tekintettel 1 óra különbségben limitálva elsőként vezették be a téli-nyári időszámítást. Innentől már csak négy esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy hasonló okokból Magyarországon is bevezessék a téli-nyári időszámítást, ami lévén a pártállami időszak fénykora, ha máshol nem, hát papíron a dolgozó nép egyetértésével találkozhatott.

Ám ahogy sok mindenen, a kontinuitás jegyében a rendszerváltozás ezen sem változtatott. Sőt, 1996-ban, akkor már az EU-hoz dörgölődzés jegyében született máig hatályos kormányrendelet az óraátállításról. E szerint

a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig, a téli időszámítás október utolsó vasárnapjától március első vasárnapjáig tart.

Ez a szabály a mai napig érvényes az EU országaiban. Még akkor is, ha időközben az USA-ban a nyári időszámítás 20 év óta változatlan szabályai 2007-ben megváltoztak: az őszi időszakot 1 hónappal meghosszabbították. A módosítástól az energiafelhasználás további csökkenését várták. Ahogy hírlik, azóta ott is komolyan elgondolkodnak az óraátállítás szükségességén, ugyanis az egykori energiahordozó hiány már a múlt ködébe veszik. A palagáz megjelenésével olyannyira estek az energia árak, hogy az olcsó villamos energiából túlkínálat van.

Aki eddig követett, és számára is gondot jelent az óraátállítás, annak azért van egy jó hírem! Az EU komolyan vizsgálja az óraátállítás szükségességét, és ha a számítások nem igazolják a jelentősebb megtakarítást, az ősszel esedékes már elmaradhat.