Rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak nagy kihívás az új büntetőeljárási törvény – Aki az ügyésszel egyezséget köt, ítélettel távozhat a bíróságról

Egyezkedhet a gyanúsított, vádlott és az ügyész

Az új Be. célja a büntetőeljárások felgyorsítása, de hogy ez mennyire sikerül majd, azt az élet igazolja. Ezt szolgálja, hogy gyanúsítotti kihallgatástól kezdve az eljárás jogerős befejezéséig lehetőség lesz arra, hogy a terhelt a kedvezőbb elbírálás fejében beismerje a bűncselekmény elkövetését. Számomra úgy tűnik, kicsit az angolszász jogban alkalmazott mintára, az ügyész, a terhelt és a védő a nyomozási szakban a bíróságtól függetlenül formális egyezséget köthet a bűnösség beismeréséről. A bíróság ilyen esetben csak az egyezség törvényességét vizsgálhatja, annak tartalmát nem változtathatja meg, az egyezséget jóváhagyja, vagy elutasítja.

A vádemelést követően kötött egyezség azonban már inkább a terhelt beleegyező jóváhagyását, belenyugvását igényli. Fontos szabálya azonban az egyezség mindkét formájánál (vádemelés előtti, vádemelés utáni), hogy a tényállás és a jogi minősítés nem lehet megállapodás tárgya, azt az ügyész közli a felekkel, így

kizárólag a büntetésről, azaz a joghátrányról, a járulékos kérdésekről lehet egyeztetni.

Változnak az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezésre és a másodfokú felülbírálatra vonatkozó szabályok is. Az elsőfokú bíróságnak például csak azt a részt kell részletesen indokolnia, amire a fellebbezés irányul, de bizonyos eseteket kivéve a másodfokú bíróság is csak ezt vizsgálja.

Kiemelt bűncselekmény kategória

Az új kódex bevezeti a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények kategóriáját. Ilyen például a költségvetési szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, illetve a bennfentes kereskedelem, vagy a „piramisjáték” szervezése. Ezekben az ügyekben már az eljáró bíróság szintjét is emelik, ilyen ügyekben a törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsa ítélkezik. A költségvetési szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény a rendszerváltozás előtti „társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás” tényállásra emlékeztet, amikor is nagyobb bűn volt az államtól lopni, mint magánszemélytől.

Főszabályként egyesbíró jár el

További változás, hogy az ülnökök csak a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban, valamint a katonai büntetőeljárásban vesznek részt. Az elsőfokú eljárásban főszabályként – hatáskörre tekintet nélkül – egyesbíró jár el, akinek azonban megvan a lehetősége arra: ha szükségesnek tartja, meghatározott szabályok alapján tanácsot alakítson.

Elsősorban a elsőfokú bíróság számára kedvező változás, hogy az elsőfokú bíróságot csak akkor lehet új eljárásra utasítani ítélete megalapozatlanság miatt, ha a bíróság nem állapított meg tényállást vagy az teljes egészében felderítetlen.

Letartóztatás lett az előzetesből, hamar elúszhat az óvadék

Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik, felső határa továbbra is egy, kettő, három, illetve négy év, de életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható bűncselekmény esetén továbbra sincs felső határa. Míg jelenleg az előzetes letartóztatás lehetőségét vizsgálja a bíróság, július 1-jétől már a legenyhébb kényszerintézkedéstől kell a legsúlyosabbig haladni.

Így várhatóan csak a legsúlyosabb bűnügyekben születnek letartóztatásról szóló határozatok.

Az új Be-ben gyűjtőfogalom lett a bűnügyi felügyelet. A törvény a bűnügyi felügyeletet gyűjtőfogalomként határozza meg, abba beletartozik a házi őrizet, a lakhely-elhagyási tilalom, az eltiltás és a jelentkezési kötelezettség.

A jövőben a terhelt nem csupán akkor veszíti el az óvadékot, ha nem jelenik meg az eljáráson, hanem bármilyen magatartási szabály megszegése, például ha a kijelölt lakását a tiltás ellenére elhagyja, bizonyítékokat próbál meg eltüntetni vagy újabb bűncselekményt követ el. Az új Be. szerint

az óvadék összege nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint.

Titkos információgyűjtés 360 napig

Újdonság, hogy a Be.-be emelték át a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait. Büntetőeljárásban

egy emberrel szemben maximum 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés.

Más kérdés, ha több emberrel szemben folytatnak ilyen adatgyűjtést, akkor természetesen a már lejárt határidővel érintett személyre mások még azt követően is szolgáltathatnak terhelő adatokat. Ilyen eljárást az ügyészség és a nyomozó hatóság mellett a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a terrorizmust elhárító szerve is folytathat. Az előkészítő eljárás során lehet alkalmazni a többi között fedett nyomozót, leplezett eszközt, rejtett figyelést, álvásárlást.

Telekommunikációs vallomás, osztott kártalanítás

A büntetőeljárásban a telekommunikációs eszközök alkalmazásával lehetővé válik, hogy a jelenlétre kötelezett vagy jogosult, például a kórházi ágyon fekvő ilyen eszköz használatával tegyen vallomást. A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése hivatalból, illetve indítványra történhet.

Kialakították a lefoglalt és zár alá vett vagyon kezelésének mindeddig hiányzó törvényes alapjait, valamint bevezették a lefoglalt dolog és a zár alá vett vagyon megváltásának a lehetőségét is. A jövőben lehetővé válik az olyan virtuális vagyonelemek lefoglalása is, mint a bitcoin (nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz) vagy az elektronikus pénz speciális formái. Emellett

az ügyészség vagy a nyomozó hatóság is elrendelheti a zár alá vételt a százmillió forintot meg nem haladó vagyonra,

a döntés miatt bírósághoz lehet fordulni.

Bevezették az osztott szerkezetű kártalanítást, ami két eljárást: az egyszerűsített, tarifarendszeren alapuló kártalanítási eljárást és a kártalanítási pert foglalja magába.

Talán ezek a legfontosabb változások, ám hogy miként vizsgázik az új Be. a gyakorlatban, arra egy-egy bűnügyi beszámolónkban még visszatérünk.