Sok a manipulált kilométeróra és a hamis gépjármű-alkatrész

Gablini Gábor, a HENT vezetőségi tagja, a Magyar Autós Szakmai Szövetség elnöke az MTI-nek elmondta: az importált használt gépjárművek 90 százaléka, a belföldi kereskedelemben értékesített autóknak pedig mintegy 50 százaléka manipulált – visszaállított – kilométerórával rendelkezik.

A látszatra kevesebbet futott járművet drágábban lehet eladni, így az eladónak extra haszna keletkezik, miközben a vevőt félrevezeti – fejtette ki. A visszatekert kilométeróra emellett a közlekedés biztonságát is veszélyezteti, mivel sok műszaki felülvizsgálat a futásteljesítményhez, a megtett kilométerekhez kötött a gépjárműveknél.

Szintén jelentős kárt és nagy balesetveszélyt jelentenek a hamisított alkatrészek, amelyeket beszerelnek a gépjárművekbe – emlékeztetett a szakember. Aláhúzta: az unióban 2010 óta a szabályozás szerint az alkatrész beépítője a felelős. A műszaki hibából bekövetkezett balesetek aránya Magyarországon duplája az uniós átlagnak. Az EU-ban ez az arány 5 százalék alatti – tette hozzá.

Magyarországon az autójavítási piac értéke éves szinten mintegy 1000 milliárd forint. Ebből az alkatrész-felhasználás mintegy 600-650 milliárd forint, a legális javítások értéke mintegy 420 milliárd forint. A beépített alkatrészek mintegy 30 százaléka lehet hamis – ismertette Gablini Gábor.

A szakértő azt ajánlja, hogy az autók javíttatását csak legális, számlát adó szervizekben végeztessék a tulajdonosok.

A HENT vezetőségi tagja közölte: a Magyarországra behozott gépjárművek értéke évente meghaladja a 150 milliárd forintot, míg a belföldön gazdát cserélő autók forgalma 400-450 milliárd forintot tesz ki. A használtan értékesített gépjárművek 90 százaléka személygépkocsi, 10 százaléka teherautó.

A sajtótájékoztatón közölték azt is, hogy a hamisítás elleni világnap alkalmából A te autód, a te felelősséged! elnevezéssel kampányt indít a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, hogy felhívják a figyelmet a kilométeróra-manipulálás által okozott súlyos személybiztonsági, műszaki, gazdasági és jogi kockázatokra.

Forrás: MTI