Ilyen fákat telepítenek majd a kivágott ostorfák helyére

A fafajok kiválasztásának fő szempontjai voltak, hogy

• a fajta lehetőleg őshonos fajból nemesített változat legyen
• jó legyen a városi klímatűrő képességük
• kevés, kis költségen elvégezhető karbantartást igényeljenek
• a városkép jelentőségű homlokzatokat ne takarják el teljesen, ne nőjék túl
• virágjukkal, alakjukkal, őszi lombszínükkel minél jobban díszítsenek.

Az eredeti rekonstrukciós terv szerint a belső utcaszakaszon, a Filvig-közig magas kőrist telepítettek volna, onnan a buszmegállóig egybibés galagonyát.
Ezeket a fajokat a teljesen kifejlett állapotukhoz tartozó magasságok szerint, az adott szakaszokra jellemző utcakép és építménymagasság figyelembevételével választották ki.

Módosított tervek

Később, a lakossági észrevételek figyelembevételével ezt a javaslatot módosították.
A lakossági észrevételeket tevők jelentős része ragaszkodott volna a nyugati ostorfákhoz, így a már néhány évtizede megkezdett, folytatólagos fasor-rekonstrukció mellett érveltek, mások a javasolt fák kisebb árnyékolási képessége miatt aggódtak.

Az önkormányzat által megrendelt tanulmány szerint viszont a jelenlegi fatípussal megegyező faegyedek jövőbeli telepítése nem javasolt.
Ezt azzal indokolták, hogy a celtis occidentalis esetében talajuntság léphet föl, a faj a városi környezetet nehezen viseli, metszést nem kedveli, térigénye nagy, emiatt az ilyen fák fejlődése várhatóan lassú, élettartamuk rövid volna.

Ezeknek az érveknek némileg ellentmondanak azok a már újonnan telepített ostorfák, amelyek kiültetésük óta eltelt 10-25 év során gyönyörűen, nagy eréllyel fejlődtek, és most makkegészséges állapotban alkotnak egységes fasort a náluk közel száz évvel idősebb fákkal együtt.

Egyébként a celtisek, amelyeket a látókörünkbe került példák szerint a vajdasági Szabadkán és a Dél-spanyolországi Granadában is előszeretettel telepítettek utcai fasorokba, éppen azért lettek a városépítészek kedvelt sorfái a XIX. századtól kezdve, mert kiválóan viselik a városi klímát, és remekül tűrik a metszést, sebeik gyorsan gyógyulnak, ezért a sebeken keresztül való fertőzéseknek viszonylag jól ellenállnak, visszavágásuk után pedig nagy eréllyel növekedve hamar visszanyerik díszítő képességüket.
Ennek ellenére

A TANULMÁNY SZERZŐI A CELTISEK ÚJRATELEPÍTÉSE HELYETT A LAKOSSÁGI ÉSZREVÉTELEKRE ADOTT KOMPROMISSZUMOS VÁLASZKÉNT A KORÁBBAN JAVASOLT FAFAJOKAT MÁSIK KETTŐRE VÁLTOZTATTÁK.

Nem egészen világos, hogy ezek mennyivel felelnek meg jobban a lakossági igényeknek a korábban javasoltaknál, de valószínűleg semmivel sem rosszabbak azoknál.

Illetve, a galagonyánál talán annyival mégis rosszabb az újonnan javasolt faj, hogy amíg az – hasonlóan az ostorfákhoz – hosszú időn át látja el táplálékkal a városban élő madarakat, addig a végleges, elfogadott tervdokumentációban szereplő két fajnak ilyen ökológiai haszna nincs.
Viszont legalább szépek, talán sűrűbb árnyékot is adnak, és az egyik javasolt faj már nem is lesz ismeretlen a város lakossága előtt, hiszen már van ilyen fasor Kalocsán.

A két javasolt fafaj:

• mezei juhar, azaz Acer campestre „Elsrijk” – ezt szánják a Szentháromság tér–Filvig-köz közötti szakaszra, így a most kivágott, és a jövőhéten irtandó fák pótlására, illetve
• gömbkőris, vagyis Fraxinus ornus „Mecsek” – ezt a Filvig-köz–Malatin tér közötti szakaszra tervezik telepíteni.

A MEZEI JUHAR ALAPVÁLTOZATA IS JÓL ISMERT FA KALOCSÁN, UGYANIS AZ ÉRSEKKERTBEN RENGETEG PÉLDÁNYA ÉL, GÖMBKŐRISBŐL PEDIG EGÉSZ FASORT TELEPÍTETTEK MÁR, MÉGPEDIG A MÁTYÁS KIRÁLY UTCÁBAN.

A kiválasztott fafajok alkalmasságát a múlt csütörtöki sajtótájékoztatóra szóló meghívóhoz csatolt sajtóanyag az alábbiakkal támasztja alá:

Mezei juhar – Acer campestre „Elsrijk”

A többszintes, magasabb homlokzatú épületek elé szánt mezei juhar

• magassága nem hivalkodó; nem növi túl az épületeket, koronája nem takarja el a szépen kidolgozott, mutatós homlokzatokat, (Magasság: 8-10 m, szélesség: 5-6 méter)
• őszi, aranysárga koronája gyönyörű,
• hosszúkás, csepp alakú formája erősíti a fasor jellegét, jobb egymáshoz való igazodást biztosít.
• A városi klímához, szárazsághoz remekül alkalmazkodik.

Rövid böngészés után erről a fafajtáról ezt a leírást találtuk az interneten, az Alsótekeresi Faiskola szortimentjének ismertetésében:


1953-ban Hollandiában szelektált mezei juhar fajta. Kistermetű fa, magassága 8–10 m, szélessége 4–6 m. Fiatalon nagyon szabályos, kúp formájú, zárt koronát nevel, melyet idősebb korára is megtart, de kicsit kiszélesedik. Sűrű ágrendszere felfelé törekvő, az alapfajnál keskenyebb és szimmetrikusabb. 3–5 karéjú levelei 4–8 cm szélesek, sötétzöldek. Ősszel aranysárgára színeződnek, sokáig a fán maradnak. Kifejezetten mésztűrő. A téli fagyokat és a nyári meleget egyaránt jól viseli. A nyugati országokban is közkedvelt fa. Utcák, terek fásítására javasolt.”

Gömbkőris – Fraxinus ornus „Mecsek”

Az alacsonyabb homlokzatmagasságú épületek elé tervezett faj

• termete megfelelő,
• városiasabb megjelenést biztosít,
• szélesebb koronája miatt nagyobb árnyékot ad, (6-7 m széles és magas)
• májusban nyíló, krémfehér virága nem csak esztétikus, hanem illatos is,
• formás lombkoronája ősszel sárgás-narancs, lila színű, így ebben az évszakban a fasor teljes hossza sárgás színekben pompázna.
• Magas és nyúlánk törzse miatt a fasor átlátható, koronája télen is formás.
• Szárazságtűrő és alacsony gondozási igényű.

A JAVASOLT FATÍPUSOK VÁRHATÓ ÉLETKORA AKÁR A 150 ÉVET IS ELÉRHETI

– emeli ki a munkálatok megkezdése kapcsán kiadott önkormányzati sajtóközlemény, amely így zárul:

Bízunk benne, hogy az újonnan telepítésre kerülő fiatal faállomány az évek folyamán egységes sorfa hatást nyújtva esztétikus képet alkot majd, harmonizálva a már kialakult utcaképpel és épített környezettel mindannyiunk közös megelégedésére. Ezzel mi is egyetértünk, és kiegészítjük azzal, hogy

REMÉLJÜK, HOGY A KIVÁGOTT CSERJESÖVÉNYT IS ÚJRATELEPÍTIK MAJD, MÉGHOZZÁ OLYAN FAJJAL, AMELYNEK TERMÉSE PÓTOLJA MAJD AZ OSTORFÁK MADÁRCSEMEGE GYÜMÖLCSÖCSKÉINEK HIÁNYÁT!

Sok más választási lehetőség mellett ilyen lehet például a hólabda bokor, amelynek termése hosszú időn át díszít még a lombhullás után is, és – bár emberre nézve mérgező – kiváló tápanyag-utánpótlást biztosít a madaraknak. Ez a cserje nem lehet ismeretlen azoknak a kalocsaiaknak, akik vissza tudnak emlékezni a Szentháromság térnek a ’80-as évek elején történt rekonstrukciójáig, hiszen a téren is ezekből állt a sövény, amely a szovjet háborús emlékmű területét keretezte.