Kalocsánál a Duna várhatóan vasárnap tetőzik

A szakemberek szerint a várható árhullám településeket nem veszélyeztet, viszont merőben más a helyzet a folyam és a védgát között lévő ártérrel, az ott lévő építményekkel és művelés alá vont területekkel. 
Meszesnél az ingatlanok tulajdonosai a számukra már szinte rutinszerű biztonsági intézkedéseket megteszik, magyarul a legrosszabbra készülve mentik, ami menthető.

MINDEKÖZBEN ABBAN BIZAKODNAK, HOGY A DUNA VÍZÁLLÁSA A VASÁRNAP VÁRHATÓ TETŐZÉSKOR NEM ÉRI EL A 2013. JÚLIUS 11-ÉN MÉRT 891 CENTIMÉTERES SZINTET, AMIKOR IS TÖBB INGATLAN VÍZ ALÁ KERÜLT.

A kollektív emlékezet a 2002. augusztus 20-án Meszesnél mért 860 centiméteres magas vízállást is őrzi, akkor homokzsákos bevédéssel sikerült megakadályozni, hogy a Kék-Duna Vendéglőbe és más ingatlanokba betörjön a víz.

Az előrejelzések szerint az optimista várakozás nem alaptalan, de azért korai lenne még előre inni a medve bőrére.

Könnyen borulhat a feltételezés, mert a Duna szinte egész vízgyűjtő területén, de mint tapasztaltuk, hétfőn hajnalban, reggel és délelőtt még Kalocsán is jelentős mennyiségű- a gazdálkodók által persze nagyon várt - eső áztatta a földeket.

Megnyugtató, hogy az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő folyamszakaszon (1560–1433 folyamkilométer között) a jelenleg mért és várható vízállások a már említett árterületen kívül a településekre veszélyt nem jelentenek, de azért folyamatosan ellenőrzik a védműveket.

A szakemberek szerint a Duna német, osztrák, cseh és szlovák részvízgyűjtőire hulló csapadék következtében - az ottani árhullám tetőzése után is – a folyó folyamatos vízutánpótlása megmaradhat. Az ott amúgy is magas mederteltségű folyók, patakok vízszintjei a további esőzések hatására egyelőre emelkednek, stagnálnak, de jó esetben is csak pár nap múlva mutatnak majd lassú apadást.

Meszesnél a csónak kikötőket, pontonokat a partra, vagy a part közelébe vontatták és ott rögzítették.

Azt már tapasztalatból tudjuk, hogy az árhullámmal érkező megnövekedett uszadék mennyiség miatt a Dunán fokozott figyelemmel, körültekintően kell közlekedni, kiemelt figyelmet kell fordítani a part mentén található úszóművekre, ugyanis azok elsodródhatnak, illetve könnyen kár keletkezhet bennük.

A vízügy munkatársai még az árhullám érkezése előtt ellenőrzik az árvízvédelmi töltést keresztező műtárgyakat, továbbá szükség szerint gondoskodnak azok megfelelő elzárásáról.

AZ ÁRTÉRI INGATLANOK IDŐSEBB TULAJDONOSAI SZERINT A JELENLEGIHEZ HASONLÓ NAGY ÁRHULLÁMOK JOBBÁRA A MÁJUS ÉS AUGUSZTUS KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN JELENTKEZTEK, A MOSTANI SZEPTEMBER KÖZEPI NAGY ÁRADÁS AZ ASZÁLYOS NYÁR UTÁN MEGLEPETÉS.

Ahol jót tesz a rengeteg víz…

Duna-Dráva Nemzeti Park szakembere, Omacht Zoltán egy portálunknak korábban adott nyilatkozata szerint az ártéren élő növény- és állatfajokat az evolúció nemcsak hogy alkalmassá tette az áradások elviselésére, de sok faj esetén kifejezetten kívánatos az időnkénti elöntés. Nem csak a felszíni vizeket tölti meg az érkező víztömeg, hanem a korábbi száraz időszakok miatt vízhiányos talajt is, mely jelentős mennyiséget fogad magába. A másodpercenként akár 5000 köbméter vizet szállító Duna – a testünk érhálózatához hasonlóan – egyre vékonyodó ágakban osztja szét a víztömeget, megtöltve a teljes hullámteret. Ez a másodpercenként szállított víztömeg akkora, hogy 165 átlagos tartályautót tölthetnénk meg vele. Ilyenkor a folyótól gáttal elválasztott mentett oldalon lévő holtágakba is jut az éltető áradásból. Az aszályos nyár miatt igen kis vízállású holtágakat, vízállásokat tölthet fel most a víz, így itt is biztosíthatóak a kedvező ökológiai feltételek az év hátralevő részében. Sajnos az áradással a Duna jelentős mennyiségű emberi eredetű hulladékot is sodor magával. A főleg műanyag palackokból, zacskókból álló szemét a parti erdőkben akad fenn, mely a folyó és az ártér élővilágát is károsíthatja.

A Duna vízállását figyelemmel kísérjük, tapasztalatainkról folyamatosan tájékoztatjuk majd olvasóinkat.