Az ősz tizennégy pillanata – Ezúttal kevés volt az öröm és jóval több a bánat

11. Kalocsai FC   14   3   2   9   15–33   11

A fenti eredménysor sajnos csupán 26 százalékos csapatteljesítményt takar, amely az előző évek mutatóihoz képest bizony csak alamizsna, még a történések – a játékosállományt sújtó hihetetlen veszteségek – tükrében is.

Jó tíz éve volt talán, amikor a KFC gárdája hasonló vesszőfutást élt meg, mint idén ősszel, amikor a tizenöt őszi meccséből mindössze kétszer tudott csak nyerni, három döntetlenje és tíz veresége mellett. Akkor volt az, hogy a Dusnok hazai pályán 4–0-ra vert bennünket, de kikaptunk „Nádváron” és még további nyolc összecsapáson.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Csapai Lajos főszerkesztő kollégám ezt írta le egy Bácsalmáson 5–2-re elvesztett bajnokink után: „ A totális csőd jelei látszanak: nincs jó kapus, hibát hibára halmoz a közvetlen védelem, elképzelések nélkül futballozik a középpályás sor, elöl nem sok vizet zavarnak az ékek, ám ez csak a felszín. A mélyben meghúzódik ugyan a játékosállományt ért hihetetlen veszteségek hatása, de a vezetés egyre érezhetőbb válsága és a krónikus pénztelenség is: a kettő együtt sötét jövőt sejtet a kalocsai futball számára”…

Nos, ezért ez a jelenlegi helyzetünkben talán „költői túlzás”, de tény az, hogy nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tényeket – a csapat körüli ingatag financiális feltételeket, azaz a menedzseléshez, a gárda megerősítéséhez szükséges pénzügyi források lassú elapadását, vagy már krónikus hiányát, hiszen a megye élcsapatai – Tiszakécske, Kecskemét, KHTK, de még a Baja is – kategóriával előttünk járnak a „félprofi szakosztályi modell” kiépítésének területén, játékoskeretük felépítésének folyamatában.

Álljon itt az ősz „tizennégy pillanata”, azaz a szezon eredménysora, amely sajnos több szomorúságot hozott, mint örömet kalocsai szurkolóknak, vezetőknek és játékosnak egyaránt.

KFC – Duna Aszfalt Tiszakécske 0–5
Harta – KFC 1–0
KFC – Kunszállás 3–0
Kecel – KFC 2–2 (de 0 ponttal)
KFC – Faddikor-Kiskunhalas 2–2
Kecskeméti LC – KFC 6–0
KFC – Bácsalmás 1–0
Akasztó – KFC 0–2
KFC – Bajai LSE 3–7
Jánoshalmi FC – KFC 2–1
KFC – Lajosmizse 2–2
KFC – KHTK 1–2
Soltvadkert – KFC 2–0
Kiskőrös – KFC 1–0

Ez bizony mindössze 15 adott gólt jelentett csapatunknak az ősz során, amelyre szintén régen volt már példa a klub életében. Ennek egyenes következménye a negatív gólkülönbség is (15–33), amely ugyancsak nem volt jellemző időtlen idők óta a kalocsai foci „megyeegyes” történetében.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Márton Zsolt edző így látta csapata őszi szereplését:

– A sok nyaralónk miatt már a nyári felkészülést is igen hézagosan kezdtük el, és ehhez jött még az a tény is, hogy játékoskeretünket közel sem sikerült úgy megerősítenünk, mint ahogy azt szerettük volna. Így talán azt sem lehet a véletlenre fogni, hogy azok a játékosaink, akik az előző két-három szezont megállás nélkül végighajtották, szinte erőn felül húzva az istrángot – szó szerint ki lettek facsarva a bajnoki csatározások során, azok most talán emiatt is „szakadtak meg” a hosszú sorozatukban.

Volt úgy, hogy négy-öt kulcsemberem is egyszerre hiányzott, hét közben pedig a „maradék” kerettel nem igazán lehetett érdemi edzésmunkát végezni. Sokan nem ismerve a csapatot sújtó sérüléshullámot és a heti problémáinkat – munkahelyi, tanulmányi elfoglaltságok – kívülről is támadtak bennünket, amely ugyancsak nem volt szívderítő a pályára lépőinknek. Talán a vezetőségünk is néha ránk nyithatta volna az öltözőajtót egy-egy edzésnap, vagy egy sikertelenül megvívott meccsünk után, mert a játékos is „emberből” van, és akkor egy időben jövő kritika, vagy dorgálás is előbbre lendíthette volna a csapat kátyúba került szekerét. Ezekhez társultak még azok a belső problémák is, amelyek minden gárda életében fellelhetők egy csapatsportágban, és talán mindezek együttesen eredményezték azt, hogy a tizennegyedik helyen fejeztük be az őszi szezont.

A szezonzáró vacsorán is megerősítést nyert, hogy az előző időszakot legjobb lenne minél hamarabb elfelejteni – de természetesen okulva az átéltekből –, és a téli pihenő után megújulva nekivágni a tavaszi szezonra készülésnek, hogy egy sokkal eredményesebb „második felvonással” örvendeztessük meg a közönségünket – zárta gondolatait Márton edző.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Az ősz során a következő játékosok szerepeltek kalocsai színekben:
Varga Sándor, Vimpek Balázs (kapusok), Pintér Roland, Dobler Bence, Vuits Attila, Nasz Balázs, Szabó Valentin, Kohány Balázs, Nádasdi Gergő, Follárdt Zoltán, Kollár Máté, Dostyicza Dániel, Vuits Viktor, Kohány Gábor, Balogh Tamás, Kiss Benedek, Kiss Dominik, Böjtös Áron, Zorván Marcell, Vass Levente, Torják Erik, Katona Dávid (mezőnyjátékosok).

Az ősz tizennégy pillanatát ezért is idéztük meg és tettük mindezt annak reményében, hogy

a rosszból is tanulhatunk,

hogy a jövőnk eredményesebb és biztatóbb legyen!

Ismerve a kalocsai foci tradícióit, értékeit és immár több mint egy évszázados hagyományait, bizton állíthatjuk, hogy

kalocsai foci, volt, kalocsai foci lesz, míg a Földön ember lesz…