Erőtlen kezdés után belelendültünk a végére

A 2022/2023-as bajnoki évadnak nagy nehézségekkel és jelentős fluktuációval indult neki a Kalocsa, sőt, voltak olyan hangok is, hogy csapatunk sem lesz a megyei első osztályban. Aztán szerencsére a vezetés összefogásának köszönhetően, elkezdődött az építkezés, az új igazolások begyűjtése, a csapat ismételt talpra állítása.

„Szegény ember azzal a vízzel főz, ami van neki” – tartja a mondás, ezért nem meglepő, hogy a Kalocsa csak a „megyeháromból” tudott igazolni, de mint beigazolódott, szerethető csapatunk lett az ősz végére. Hiszen a csapat küzdőszellemével, és a fiúk hozzáállásával sosem volt baj, még a pont nélkül záruló meccseinken sem.
Igaz, a nyár végén meghatározó játékosok köszöntek el a klubtól, amit a hat nyeretlenül megvívott meccsünk is igazolt, hogy még nem állt össze a csapat. Kecelen 2-0-ra, a Bácsalmás ellen hazai környezetben 3-1-re kaptunk ki, majd Soltvadkerten volt egy 2-2, amit a Kiskőrös elleni 2-1-es vereségünk követett. Közte még a Lajosmizse gárdájával (1-1) sem hozta el a várt első győzelmünket. De október közepén már érezhettük a győzelem semmihez nem fogható varázslatát, amikor az újonc, addigi még otthonában veretlen Kunbaját győztük le saját barlangjában (3-2).

Érezhető volt, hogy végre átszakadt a gát (talán a srácok önbizalma is visszatért a korábbi évek győzelmekkel kikövezett medrébe – A szerk.), de tény az, hogy a hátralévő hat meccsünkből hármat is megnyertünk, míg kétszer megosztoztunk a pontokon és csak egyszer, a Tiszakécske „fakó” otthonában veszítettünk. Az így megszerzett tizenegy bajnoki pontunkkal aztán feltornáztuk magunkat a tabella hetedik helyére, amelyről a nyár végén csak álmodtunk. A 43 százalékos csapatteljesítményünk így is dícséretes, formálódó fiatal gárdánk életében.

A 2022/2023-as őszi szezon végeredménye:
7. KFC 13           4           5           4           17-20    17

Hazai pályán: a Hartát 2-1-re, a Félegyházát 2-1-re, a Jánoshalmát 1-0-ra győztük le, míg a „Mizsével” 2-2-es döntetlent játszottunk, a Bajával és az Akasztóval 1-1-et. Egyedül a Bácsalmás vette el mind a három bajnoki pontot tőlünk (1-3), így a hazai mérlegünk csapatteljesítménye 57 százalék.
Idegenben: egy győzelem (Kunbaján 3-2); két döntetlen (Soltvadkert 2-2, Kecskeméti LC 0-0), míg a Kiskőrösön 2-1-re kaptunk ki. Ez csak szerény, 27 százalékos csapatteljesítménynek felel meg, a Tiszakécskén elszenvedett 3-1-es vereségünkkel, valamint a Kecel elleni felejthető 2-0-s „zakónkkal”.

A csapatból három fő, mind a tizenhárom mérkőzésünkön pályára lépett. Ők a következők: Rideg László, Tóth Levente, Busa Dávid.
Három fő csak egy mérkőzésről hiányzott: Lakatos-Lengyel Márton, Bányai Edvin, Romsics Péter.

Négy játékosunk 11 meccsen szerepelt: Rábóczki Krisztián, Farkas Szabolcs, Monori Martin, Pirisi Raul. Két fő pedig 10 találkozón: Farkas Zalán, Matos Martin.

Az ősz során kalocsai színekben pályára léptek: Varga Sándor, Vatai Adrián (kapusok), Busa Dániel, Rideg László, Tóth Levente, Farkas Szabolcs, Bányai Edvin, Lakatos-Lengyel Márton, Pirisi Raul, Romsics Péter, Rábóczki Richárd, Farkas Zalán, Monori Martin, Matos Martin, Tamás Zalán, Kerekes Krisztián, Kohány Gábor, Vass Levente, Nádasdi Gergely, Práger Ádám, Tapolcsányi Dávid, Takács Krisztián (mezőnyjátékosok).
Edző: Kohány Balázs