Kemény próbatétel vár az egyesületre, nehéz döntések előtt a vezetőség

Miközben lassan visszaáll a régi rend a világ labdarúgásában és ismét láthatjuk a foci fantasztikus fiesztáit a képernyők előtt, a kalocsai foci fennállásának talán egyik legnehezebb időszakát éli, a járvány generálta, támogatását sújtó anyagi ellehetetlenítés miatt.

A KFC elnöksége is érzi, hogy egyre inkább magára marad, éppen ezért keresik a minél jobb megoldást, miközben a tagságnak is állást kellene foglalnia abban, hogy a jövőben milyen keretek között folytatódhat majd a csapat szereplése. De ne fessük az ördögöt a falra, mert mint a mondás tartja, seggbe rúg majd bennünket a házmester…

A hírek szerint az anyagi eszközök előteremtése, ha egyedül hagyják a vezetőséget, akkor bizony problémás is lehet, hiszen vészhelyzet előtt senki nem áll szívesen a kormányrúd mögé. Remélhetőleg azért ebben a nehéz időszakban a korábban is segítő és segíteni akaró támogatóink ismét besegítenek és akkor biztosítva lesz majd a folytatás.

Egy biztos: a kalocsai focit érintő álmainkat egy kicsit újra kell álmodnunk, meg kell majd békélnünk a financiális nehézségeinkkel. Ami bíztató, hogy ideálisnak mondható a fiatalok és a még szintén „harmincasok” aránya, a kalocsai focit már csak ezért sem kell temetni, hanem az előző évek teljesítményéért van miért és van kikért dicsérni is.

Talán még soha nem várták ilyen türelmetlenül a szurkolók az új bajnokság rajtját Kalocsán. Igaz, ha nincs is számottevő mobilitás a klub háza táján – nem várhatók új igazolások, de remélhetőleg távozók hada sem. Bizonyára mire eldördül a startpisztoly, és elkezdődik majd a játék, ismét ütőképes csapata lesz városunknak, akárcsak egy évvel korábban.

A kalocsai focinak soha, jelenlegi helyzetében pedig pláne nincs szüksége ellendrukkerekre. Segítségre, egy kis szeretetre, megértésre, türelemre és értő kritikára és mondjuk ki: pénzre, elég sok pénzre van szüksége, mert ezek nélkül a tisztességes helytállás reménye is elvész.

Le kell számolni azzal a tévhittel is, hogy manapság a futball, kifejezetten pedig a színvonalas labdarúgás létezhet pénz nélkül. Már ebben az osztályban is, szinte minden egyesület mögött tehetős szponzorok állnak, és talán csak a KFC az egyetlen, amely a klasszikus rendezőelv, a saját erő mentén próbálja fejét a víz felett tartani.

Kínosan kevés az a támogatás is, amit a klub az önkormányzattól remélhet és csak szomorkodni lehet azon, hogy a környező kisközösségekben a lakosság létszámához és a bajnoki besorolásához is viszonyítva, a focira többszörösét áldozzák, mint Kalocsán. Másutt talán jobban felismerték, hogy a sportsikerek, ezen belül kifejezetten a futballeredmények jótékonyan befolyásolják a társadalmi hangulatot, fokozzák a lokálpatriotizmus, az együvé tartozás érzését, ami aztán könnyebbé teszi a mozgósítást más társadalmi célok elérésére is.

De azért az igazi mégis csak az, amikor először felharsan a síp a bajnoki nyitányon, és akkor majd választ kaphatunk minden reményünkre, vagy éppen rossz sejtelmeinkre. Egyvalamiben biztosak lehetünk: a KFC mindenkori tizenegye nem adja majd olcsón a bőrét még olyan csapatokkal szemben sem, ahol csak az igazolásokra többet költenek, mint a KFC két éves költségvetése.

Hogy mégis milyen reményekkel vágunk az őszi szezonnak, arról majd a közeljövőben adunk áttekintést.