Nemzetközi megmérettetésen jártak a tabdi kistermelők

A Kalohírek kifagatta a Tabdiba való kistermelőket, Varga Szabolcsot és Vargáné Topor Erikát a versenyről. 

-Mióta foglalkoztok ezzel? Jártok már ilyen versenyen a saját kezűleg termesztett növényekből készült, saját lekvárokkal?

Szabolcs: 2016 tél óta vagyunk kistermelők családi kis gazdaságként, melyben elsősorban zöldségkészítményekkel és tésztakészítéssel foglalkozunk, viszont limitált mennyiségben van lekvárunk is „természetesen”, ahogy ez egy kis gazdaságban lenni szokott. A palettánkon főként szószok, mártások, chilitermékek és a tésztakülönlegességek – gondolok itt akár a Diós tésztánkra vagy az élénk Céklás metéltünkre-, vannak. A tavalyi év úgy hozta, hogy sem időben, sem kapacitásban nem tudtunk még lekvár téren megmutatkozni, nem is vagyunk kifejezetten lekvárkészítő kistermelőkként ismertek, így nem is voltunk versenyen sem. Pár limitált mennyiségű lekvárunkat viszont nagyon megkedvelték a vevőink, így az idei évben (2018. tavasz) engedtünk a csábításnak és két termékünket – melyek igazi téli csemegék – be is neveztük a hazai II. Nemzeti Szörp- és Lekvárversenybe, melynek helyszíne Soltvadkert volt. Nem vártunk nagy eredményt, de bíztunk abban, hogy a Diólekvárunk és a Rumos Diólekvár elnyeri majd a kóstolók kegyeit, hiszen szakmai zsűri zsűrizett is. Diólekvárunk Ezüst díjat kapott, melynek természetesen nagyon örültünk.

-A nemzetközi megmérettetésen elsőnek voltatok akkor szintén? Rögtön a mélyvízbe?

 Szabolcs: Nemzetközi szinten így a mostani Lekvárverseny volt az első szereplésünk, ami miatt viszont sokkal izgatottabbak voltunk, mint a hazainál, hiszen itt már 7 termékkel mutatkoztunk be és el sem tudtuk képzelni, hogy Európa szinten mennyi lekvár fog majd beérkezni.

-Milyen volt maga a verseny? És a mezőny? 

Erika: A versenyre 8 országból érkeztek lekvárok: Franciaország, Horvátország, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia. Összesen 459 üveg lekvárt kellett végigkóstolnia a kitartó és lelkes zsűrinek. Ez azt gondolom elég nagy szám, már gombócból is. Több kategóriában lehetett indulni, hiszen a szilvalekvárok, az eperlekvárok és az erdei gyümölcsök is külön mezőnyben indultak. Mi küldtünk be több kategóriába a kamrapolcunkon lévő lekvárokból: Egy Szatmári jellegű Szilvalekvár, mely hagyományos rézüstös, majdnem egy napos főzési idővel egy hozzáadott cukortól mentes lekvárunk. Ugyanebben a kategóriában indult a Ringló lekvárunk is, mely viszont Arany érmes lett a szilvalekvárok kategóriájában. Ugyanígy a korábban már hazai pályán versenyeztetett különlegességünk a Rumos Diólekvár szintén arany érmet hozott haza, melynek különlegessége, hogy dióbélből készül, íz világra talán az Eszterházy tortához tudnám hasonlítani. Ezüst érmekkel is bővültünk: A Meggy-cseresznye lekvár, a Bodzilla és a Faeper lekvárunk érdemelt ki ezt az eredményt. Mielőtt megkérdezed, a Bodzilla az egy bodzavirág dzsem virágporra, vagyis szintén ritkább, mint a bogyóból készült.

– Gourmet&Delicious Manufaktúra