Volt tartása harciasan védekező csapatunknak

Bizony volt olyan időszak nem is olyan régen, amikor egy Vadkert akár negyven góllal is megszórt bennünket, ám azóta, már lényegesen tompult a két csapat közti erőkülönbség, köszönhetően a mieink egyre fajsúlyosabb kézilabdájának.

A lányok péntek esti játékán az is látszódott, hogy

maximálisan törekedtek a minél kevesebb labdavesztésre,

ügyeltek a technikai hibák számának minimalizálására.
Próbálták ziccerekig végigjátszani a figurákat – a „félhelyzeteket” nem lőttük el, jól tartottuk a labdát –, miközben jól is készítettek elő egymásnak és

ezúttal nem volt jellemző csapatjátékunkra a szokásos kapkodás sem.

Talán mindezek együttes hatásának volt köszönhető, hogy az adódó lehetőségeinket pedig többnyire góllal fejeztük be.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

A tisztes helytállás egy szoros végjátékba torkollott – 17–21-nél nálunk volt a labda, amikor az utolsó húzásba belerontottunk, így a meccs „szépséghibája” talán az volt a részünkről, hogy „három” helyett „öt” lett közte a végére.

MESTERMÉRLEG:
Kolics János edző: – Maximálisan helytálltak a lányok, amely elsősorban kemény és harcias védekezésünknek volt köszönhető. A vadkertiek magas átlövőit sikerült többször is semlegesíteni – szépen leütköztünk velük, vagy kiszorítottuk őket –, beállóból pedig nem is tudtak helyzetbe kerülni. Jó volt a kapusteljesítményünk is, ám támadásban pontosabbnak kell majd lennünk, ha eredményesebbek akarunk lenni a jövőben.

KKC – STE 17–22 (6–12)
50 néző, vezette: Nagy P., Parádi R.
Kalocsa: Kiri M. – Tóth G., Fuszenecker Á. 1., Bors R. 8, Holló B., Alföldi B. 7. Schuszer D. Csere: Deák M. (k.), Bómancz B. 1. Kollár F., Iván P., Barth Zs., Szabadi A., Szvétek K., Perity V., Deák N.
Edző: Kolics János.
Az eredmény alakulása: 6. p.: 1–2, 13. p.: 3–6, 21. p.: 5–9, 28. p.: 6–12, 36. p.: 9–12, 50. p.: 13–17, 56. p.: 16–21.
Hétméteresek: 8/7, illetve 3/2.
Kiállítások: 10, illetve 6 perc.