A lovat nem betörni kell, hanem összebarátkozni vele – A Békés beszélgetések vendége volt Kassai Lajos lovas íjász

Képgaléria megtekintése (13 db kép)

Kassai Lajos lovas oktatóként a neveléssel kapcsolatban kifejtette azon véleményét, hogy a legkisebbekkel foglalkozó pedagógusokat kellene anyagilag és erkölcsileg is leginkább megbecsülnie a társadalomnak, hiszen a gyerekek fejlődése és későbbi kilátásai leginkább az ő munkájukon áll, vagy bukik, ahogyan a lovak esetében is a kezdeteknél dől el, hogy milyen jószág lesz belőlük. Igaz, ő maga csak kétéves koruktól foglalkozik a lovakkal, a tenyésztés ugyanis külön szakma, ám kiváló lótenyésztőkkel áll folyamatos munkakapcsolatban.

A keze közé kerülő lovak betanítását a barátkozással kezdi, de semmiképp sem „betöri” őket, mert akkor húsz évig lesz egy haragosa, ha pedig sikerül elnyerni a bizalmukat, akkor barátjuk lesz, akivel szívesen dolgoznak együtt.

Képgaléria megtekintése (13 db kép)

A közös munka sokszor fájdalommal is jár, azonban a fájdalom nem azonos a szenvedéssel. Ha valami érdekli az embert, szívesen foglalkozik vele, akkor a fájdalmat is elviseli, nem okoz szenvedést neki. Ahogy a járni tanuló kisgyermek is, ha elesik, és megüti magát, akkor nem a bölcsőbe akar visszamászni, hanem újra próbálkozik, pedig fáj neki.

Szürke állomány

Kérdésre válaszolva Kassai elmondta, hogy lovak színével kapcsolatban nincsenek nagy elvárásai. Amint fogalmazott:

Mindegy, hogy a ló milyen színű, csak szürke legyen…”Így aztán elmondhatta magáról, hogy van egy szürke állománya.

Múlt és jelen

Az élő kultúrában a múlt együtt él a jelennel. Például a lovas oktatásban már a mobiltelefont is használják, az íjászathoz pedig karbon vesszőket használ, de a lovaglás és a lovas íjászat technikája ma is az ősi hagyományokra épül, így múlt és jelen egyesül munkájában.

Képgaléria megtekintése (13 db kép)

A kultúra megőrzésére jó példaként Japánt hozta föl, ahol már évtizedekkel ezelőtt is a XXI. században éltek, élen járva a technikai újításokban és azok társadalmi alkalmazásában, mégis meg tudták őrizni ősi hagyományaikat és kulturális gyökereiket. ellentétben Kínával, ahol az utóbbi néhány évtized ipari forradalma szinte eltörölte a hagyományokat, holott több ezer éves kultúráról van szó.

Mit keres egy kínai lovas western kalapban és csizmában?”– tette föl a költői kérdést Kassai.

A rántottából más sohasem lesz tojás

Napjaink európai multikulturalizmusa kapcsán kifejtette, hogy az nem egyszerűen jelenség, hanem következmény: az európai ember elkényelmesedésének tünete. Fölidézte, hogy a nyugati társadalmak ellustult generációi számára elfogadhatatlanná váltak a takarítás és más alantasnak tartott munkák, de ma már szinte minden kétkezi munka ide sorolható, így azokat bevándorlókkal végeztették el.

A multikulturalizmus az összeegyeztethetetlen kultúrák egymás mellett élésére adott válasz: ha már integrálni nem tudják a bevándorlókat, gyártottak hozzá ideológiát.
Ez a jelenség számunkra sem ismeretlen: a Felvidék és Erdély népessége is így cserélődött ki, hiszen a magyar nemesség és iparosok hívták be a román, szlovák munkavállalókat. A nemzetiségek aránya így apránként megváltozott, a magyarság sok helyen kisebbségbe szorult, aminek következményei ismertek.

Kelet-Közép-Európa számára még van másik választható út, itt ugyanis még nincs olyan nagyszámú, idegen kultúrájú népesség, de Nyugat-Európa államaiban más a helyzet, az ottani állapotokat a beszélgetés során elhangzott rengeteg velős mondása egyikével, talán a legvelősebbel jellemezve azt mondta Kassai Lajos:

A rántottából már sohasem lesz tojás.”E költői kép kibontása nem ördöngös feladat, és az némileg egybecseng a Békés beszélgetések „nulladik” alkalmának vendége, Bogdán László által a migrációs konfliktusra vonatkozó kérdésre adott válasszal, ugyanis a múlt keddi rendezvényen a csérdi polgármester úgy nyilatkozott, hogy a nyugati gyarmattartó államok, akik az afrikai országokból kivitték egykor az aranyat, gyémántot és más erőforrásokat, most tegyék oda magukat, és tegyék vissza a kihordott javakat.

Képgaléria megtekintése (13 db kép)

A beszélgetés második felében a termet színültig megtöltő, több minit 120 fős közönség kérdéseire is válaszolt Kassai Lajos, amelyek egyike családjára vonatkozott. Erre válaszkánt örömmel mutatta be csecsemőkorú gyermekét és feleségét. A rendezvény sós és édes süteményekkel, üdítőitalokkal, és borokkal terített asztal melletti állófogadással és kötetlen beszélgetéssel zárult.