2022. 05. 18. szerda
Alexandra, Erik
: 388 Ft   : 369 Ft Benzin: 479.3 Ft/l   Dízel: 479.5 Ft/l   Írjon nekünk

Komáromi Zoltán, a hétpárti ellenzéki összefogás egészségügyi szakpolitikusa előadása Kalocsán

2022. 02. 10., 07:00

Mintegy negyven érdeklődő előtt tartott eladást a KIK sétálóutcai épületének, a volt Tiszti Klubnak az emeleti előadótermében február 7-én, hétfőn délután 5 órai kezdettel dr. Komáromi Zoltán, a DK és a hétpárti ellenzék egészségpolitikusa, aki dr. Magóné Tóth Gyöngyi képviselő-jelölt meghívására érkezett Kalocsára. Komáromi Zoltán előadásában kiemelten kezelte a koronavírus-járványt és az ellene való védekezés kérdéseit, de szólt az egészségügy általános helyzetéről, a szerinte szükséges egészségügyi átszervezések lehetőségeiről, az önkormányzatok részvételéről a döntéshozatalban és a finanszírozásban, továbbá a funkcióváltásra ítélt kórházak utóhasznosításának lehetőségeiről is beszélt. A fórumon való részvételünket elsősorban a kalocsai kórház jövője miatt tartottuk fontosnak, amellyel kapcsolatban az az egyértelmű kijelentés hangzott el: a kalocsai kórházra szükség van. Ám hogy azon belül az aktív kórházi lét alapfeltételéül szolgáló sürgősségi ellátás, illetve az ellenzék által mondott 500 szülésszám alatt teljesítő kalocsai szülészeti osztály – évente 320 szülés - sorsa hogy alakul, annak az előadó szerint az a feltétele, hogy a kalocsai és minden másik, hasonló helyzetben lévő kórház elegendő számú, jól felkészült és jól teljesítő szakorvosgárdával rendelkezzen, és a tervek szerint a kérésre a lakosság által választott önkormányzat fenntartásába kerülő kórház ilyen esetben részt vállaljon az intézmény finanszírozásában.

A megjelenteket dr. Magóné Tóth Gyöngyi köszöntötte, majd átadta a szót vendégének, a hétpárti ellenzéki alakulat egészségügyért felelőseként megnevezett szakpolitikusnak.

Sosem fogjuk megtudni, hogy gyártott, vagy természetes úton létrejött kórokozó-e a koronavírus, de két éve ismertük csak meg és számos újdonságot hozott”– kezdte előadását Komáromi Zoltán.


Forrás: Illés György / KALOhírek


Kifejtette: például, az influenzánál, aki nem lázas, nem köhög, nem náthás, nincsenek tünetei, az nem fertőz. Ám a koronavírusnál a megfertőződés után néhány óra múlva már tünetmentesen is fertőző a beteg – mutatott rá a koronavírus egyik sajátosságára.
Kihívást hoz a vírus nagy változékonysága is, hiszen két év alatt már a hatodik-hetedik mutációja jön létre. Más légúti megbetegedést okozó kórokozóktól abban is különbözik, hogy ez nem megszokott tüdőgyulladást okoz, hanem a tüdő ereit támadja meg, és ez által okoz tüdőszövet-elhalást.

Koronavírus – Hajrá MTK!

Maszkviselés – Távolságtartás – Kézfertőtlenítés! Ezek a védekezési lehetőségek adottak, amihez jön a védőoltás és a tesztelés, mint államilag szervezett segítség. Ezek a mindegyikével élni kell – bíztatta a hallgatóságot Komáromi Zoltán.

Negyven éve vagyok orvos, de nem tudom földolgozni, amikor egy 28-30 éves ember meghal két hét alatt.”– mondta az egészségpolitikus, rámutatva, hogy bár a statisztikákból úgy tűnik, hogy az idős, krónikus betegeket veszélyezteti a járvány, ennek ellenére a fiatal, életerős emberek is veszélyben vannak.
Ugyanakkor az államilag szervezett védekezést úgy minősítette, hogy azt pár év múlva tanítani fogják, annyira rossz. Hiányolta például a naprakész, helyi járványügyi adatok ismertetését. Ezzel szemben az adatokat 2030-ig titkosították, így az ellátói szinten nem lehet levonni a tanulságokat – állította.

Az egészségügy helyzete és átszervezésének lehetőségei

A városi kórházak egy-egy járás egészségügyi központjai, bolondok lennénk bezárni”
– mondta Komáromi Zoltán, utalva azokra kijelentésekre, amelyeket a médiában neki, illetve Márki-Zay Péternek és László Imrének tulajdonítanak, és amelyek szerint kórházbezárásokra volna szükség az egészségügy ésszerűsítése során.

A betegek 95%-át meggyógyítja a háziorvos, a járóbeteg-ellátás, vagy a városi kórház. Csak a fennmaradó 5 %-ot kellene a transzplantációkat, nagyműtéteket végző központi kórházakba irányítani. A minimális ellátáshoz szükséges feltételeket viszont meg kell teremteni – fejtette ki Komáromi Zoltán, hozzátéve:

Negyven éve morgok, azért, hogy nem jó az egészségügy, mert láttam, hogy nem jó. Harminc éve már azt is nagyjából meg tudtam mondani, hogy mi nem tetszik. Most szeretném megmutatni, hogy hogyan kell csinálni! Ugyanis ezt lehet jól csinálni.”Az egészségpolitikus lehetőséget lát a betegút-szervezés átalakításában, főleg az ellátás alsóbb szintjein, amihez a háziorvosi réteg továbbképzésére is szükség volna.
A járóbeteg-ellátás szélesítésével a költséghatékonyságot is javítani kellene. Az infúziókúrát igénylő, fizikoterápiára, gyógytornára szoruló betegeket, - a nagy felkészültséget igénylő beavatkozások kivételével – a városi kórházakban kellene ellátni.(Kalocsán ez így van- A szerk.)

Ugyanitt nagyobb szerepet kaphatnának a szűrési, megelőzési feladatok, amelyekre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, hiszen a megelőzhető, illetve korai stádiumában gyógyítható betegségek kimutatásával sok ember életét meg lehetne menteni. Ugyanilyen fontos szerepet kellene kapnia a gyógyult betegek utógondozásának és nyomon követésének – vélekedett az előadó.

Komáromi Zoltán szerint hiba volt, hogy a kórházakat kiemelték a városi önkormányzatok hatásköréből, a településeknek így semmi beleszólása sem maradt a kórházuk fölött, hogy ott milyen osztályok szűnjenek meg, vagy működjenek tovább. Ezért minden városnak fölajánlanák, hogy ha akarják, vegyék vissza a kórházukat. Ha úgy gondolják, hogy szükség van náluk szülészetre, és a személyi feltételek is adottak, akkor miért is ne lehetne fönntartani a szülészeti osztályt? – tette föl költői kérdésként a szakpolitikus, részben feltehetőleg azt a kijelentését pontosítva, amelyek szerint azokat a szülészetek, ahol 500-nál kevesebb szülés történik évente, meg kellene szüntetni. Ezt az 500-as számot egyébként most is európai standardnak mondta, mert a tapasztalatok szerint ott, ahol az 500-at eléri a születésszám, a kismamák és az újszülöttek nagyobb biztonságban vannak.

Az orvosok másutt már elterjedt minősítési, értékelési rendszerét is követendő példának tartotta Komáromi Zoltán, ami jelentős ösztönző erővel bírna az orvosok esetében, hiszen jelenleg a munkájuk minőségétől, eredményességétől függetlenül kapják a javadalmazásukat.
Ennek híján hiába tettek a rendszerbe sok pénzt, az ettől nem lett jobb. Üdvözölte ugyanakkor a hálapénz rendszerének visszaszorítását, viszont hibás döntésnek vélte, hogy kórházaktól elvették a jogot, hogy az állami finanszírozású feladatellátás után fennmaradó kapacitásaikat fizetős szolgáltatásként kiajánlják – ezt hatalomra kerülve ők visszaadnák, ami javítaná az eszközök kihasználtságát is.

A szakdolgozóknak és a kiszolgáló, gazdasági, műszaki munkatársaknak viszont jelentős béremelést kellene adni, hogy megtartsák, illetve részben visszacsábítsák a pálya elhagyó  dolgozókat.


Forrás: Illés György / KALOhírek

 

Ma európai összehasonlításban hátulról a második-harmadik helyen állunk abban, hogy mennyi pénzt költ az állam az egészségügyre. Mi azt vállaljuk, hogy kormányváltás után négy év alatt az európai átlaghoz fölzárkóztatjuk az egészségügyet”– mondta Komáromi Zoltán, hozzátéve, hogy az alacsony egészségügy-finanszírozás egyharmadát ráadásul közvetlenül a betegek fizetik, ami nagyon magas arány, amelyet szeretnének jelentősen leszorítani. Így nem a fizetős egészségügyet szeretnék erősíteni, hanem az államilag finanszírozott egészségügy színvonalát emelnék – fejtette ki az előadó, aki szerint az egészségügy irányítását önálló egészségügy-minisztérium alá kellene rendelni, saját tárcával, egyben erősítve az ágazat kormányzati pozícióját, az egészségügy fejlesztését, átszervezését pedig az egészségügyi szakszervezetekkel, kamarákkal, betegszervezetekkel, beszállítókkal való egyeztetéssel képzelik el.

A szakpolitikus beszédét egy aktualitással zárta: a múlt héten megjelent egy 12 pontos javaslat a szakdolgozói és orvosi kamara részéről, amely mosolyra fakasztotta, mert – amint mondta – mind a 12 pont benne van a programjukban.

Miniszterjelölt? Alkalmas?

A továbbiakban Komáromi Zoltán a hallgatóság és a sajtó jelenlévő képviselőinek kérdéseire válaszolt, még közel egy órán át.


Forrás: Illés György / KALOhírek


Ennek során cáfolta, hogy ő volna az egészségügyi tárca várományosa, noha azon a listán, amelyen az ellenzéki összefogás megnevezte az egy-egy szakterületért felelős szakpolitikusait, egyedül őt jelölték meg az egészségügy letéteményeseként. Ráadásul egy-egy mondatában utalt is arra, mi lenne, ha az ő kezébe kerülne az irányítás, amelyről szerinte ellenzéki siker esetén koalíciós megállapodás születik arról, melyeik párt, melyik tárcát kapja.

A minisztériumi munkát csapatmunkaként jellemezte Komáromi Zoltán, ahol a hatékonyság garanciáját a miniszter mögött álló 30-40 felkészült szakember adja. Reményét fejezte ki, hogy ő jó vezető lesz, amennyiben ő kap erre megbízást, de akkor is csak egy ciklusra tervez, mert 71 évesen lehet, hogy már nem lesz hozzá akkora lendülete.

Arra a kérdésre, hogy nyugdíjas háziorvosként, aki a gyógyítás ezen szegmensére lát rá igazán, saját véleménye szerint alkalmas-e egészségügyi szakpolitikusnak, az egészségügy országos irányítására, ha még csak egy kórház, klinika osztályvezetője, vagy osztályos főorvosa  sem volt, és a róla elérhető, nyilvános adatok szerint háziorvosi akkreditációját sem erősítette meg 2016 óta, valamint üzemorvosi szakvizsgája érvényessége is két hónapja lejárt, úgy válaszolt: tervei szerint tavaly január elsejével ment volna nyugdíjba, tekintettel arra, hogy 67 éves, de nem volt kinek átadnia 2000 fős budapesti praxisát, annyira kevés kolléga kerül ki a háziorvos-képzésből.

Hozzátetette: tavaly nem voltak továbbképzések, csak online vizsgákat lehetett tenni, amelyeket le is tett – mondta válaszában Komáromi Zoltán, hozzátéve, hogy a nyilvánosan elérhető nyilvántartásban nem mindig tüntetik föl azonnal a változásokat. Ezek jogosultságai  szerinte érvényesek, sőt, azt is hozzátette, ha május elsejével kiszáll a napi gyógyító munkából, azért lehet, hogy az akkreditációját még megújítja, mivel a praxisa oktatópraxis, így ahhoz, hogy az egyetemről fiatal kollégákat gyakorlati oktatásra fogadni tudjanak, ezt el kell végeznie, és igazolnia kell az egyetem felé.

A sajtótájékoztató végén folytatott személyes beszélgetés alkalmával Komáromi Zoltán megköszönte, hogy a szakmai kreditpontjaival kapcsolatban fennálló anomáliákra felhívtuk a figyelmét, amit mindenképpen rendezni kíván majd.

Egyébiránt a mintegy 40 főnyi, a kormányváltás mellett elkötelezett hallgatóság Komáromi Zoltán ezen válaszát is megtapsolta.


Kell-e kórházakat bezárni?

Az előadó, illetve pártszövetségének más egészségpolitikusai és miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter korábbi, kórházbezárások szükségességéről szóló kijelentéseire vonatkozó kérdésre válaszolva Komáromi Zoltán a felsorolt személyek nyilatkozatait a következőképp árnyalta:

AZ, HOGY NEM KELL MINDEN FALU MELLÉ SZÜLÉSZET, VAGY SÜRGŐSSÉGI, NEM JELENTI AZT, HOGY A VÁROSI KÓRHÁZAKBAN SINCS ERRE SZÜKSÉG.

A városi kórház attól kórház, hogy január 1-jétől december 31-éig megfelelő személyzettel működik a sürgősségi osztály, lennie kell háttér-diagnosztikának, ultrahangnak, CT-nek, röntgennek, labornak, sebészetnek, ahol a nem túl bonyolult baleseti műtéteket is el tudják végezni. Ha pedig a szülészeti osztályon az anyák és az újszülöttek biztonságát szem előtt tartva biztosítani tudják ugyanazokat a feltételeket, mint ott, ahol megvan az évi 500 születésszám, akkor meg fogják kapni a működési engedélyt.”Egy későbbi kérdésre adott válaszában Komáromi Zoltán újra visszatért a témára. A kérdés úgy hangzott: jól értjük-e, hogy az 500-as születésszámnál kevesebbet teljesítő szülészeteket be kell zárni, ugyanakkor ha kórházakat önkormányzati fenntartásba adnák, az önkormányzatok beleszólást nyerne a kórház működésébe.

TOVÁBBÁ A TELEPÜLÉSEKNEK ANYAGI ÁLDOZATVÁLLALÁSÁBA KERÜLHET-E A VOLUMENSZINT ALATTI SZÜLÉSZETEK – PÉLDÁUL A KALOCSAI – MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELKERÜLÉSE?

Hiszen a térségben lakók szándéka borítékolhatóan a szülészet megtartása felé mutat, amit egy esetleges helyi népszavazás is biztosan megerősítene.

Mindebből Komáromi Zoltán a népszavazásra irányuló fölvetést emelte ki, azt populista megoldásnak bélyegezve. Úgy vélte, akkor a gravitációról is lehetne népszavazást tartani, vagy arról, hogy hány Hertz és hány Volt legyen a váltóáram.
A biztonságos működés feltételeit a jelenlegi finanszírozás nem tudja minden városi kórház esetében biztosítani – szögezte le.

Az önkormányzatok szerepvállalásáról pedig kifejtette:

az önkormányzatok 2010-ben 120 milliárd forintot raktak bele a saját kórházuk működésébe, plusz X milliárdot fejlesztésbe.”[Ez az ellátott személyek számaránya alapján városunkban mintegy 600-700 millió forint kiadást jelentene évente, miközben az állami egészségügy-finanszírozás oldaláról kapott leendő fedezet mértéke és elosztásának módja egyelőre nem ismert. A városi kórház a járás, egyes ellátások esetében – például pszichiátria - több járás betegeit látja el, és az érintett települések korábban sem járultak hozzá a korábban a kalocsai önkormányzat fenntartásában működő kórház kiadásaihoz, egyetlen fillérrel sem, tehát ez újra a városi önkormányzat nyakába szakadna. Mint emlékezetes, a kórházak és az önkormányzatok adósságállományának konszolidálását az állam magára vállalta. – A szerk.]

Komáromi Zoltán szerint a fejlesztés másik feladat, ez esetben működtetésről van szó: a hátteret és a humánerőforrást kell megteremteni, amihez az önkormányzati részvételre, általuk uniós források becsatornázására is szükség volna, például nagy értékű diagnosztikai eszközök beszerzéséhez.

Arra pedig, hogy mely kórházakat kellene bezárni, ha politikustársa által hangoztatottak szerint 60-70 kórházzal kevesebbre van szükség, konkrét példát nem mondott, hanem kitérően olyan példát említett, ahol a kórházakat nem zárták be, hanem a közeli kórházak közti munkamegosztással ésszerűsítették a feladatellátást. Konkrétan a veszprémi és a székesfehérvári kórház vonzáskörében található várpalotai kórház esetét említette. Rossz példaként hozta még föl az egymás közelében található gyulai és békéscsabai kórházakat, amelyek évtizedek óta versenyeznek a megyei elsőségért.

Ám azt is kifejtette:

A másik, hogy ezek a kórházak egyébként nagyon sokszor ősparkokban vannak, gyönyörű környezetben. A megürült épületeket nem lerombolni kell, hanem megint csak állami és EU-s pénzből csinálni belőle mondjuk egy idősotthont, vagy gondozási otthont. Mennyivel jobb, mint hogyha valahol a betonrengetegben építenének egy idősotthont, ahol még az udvar is le van betonozva?!”A megszűnő kórházakban emellett nővérszállók létesítését, vagy a megmaradó egészségügyi szakképzés gyakorlati képzésére is lehetőséget nyújthatnának, felszívva a képzésből kikerülő pályakezdő ápolókat, így egyszerre akár két-három funkciót ellátva – fejtette ki az egészségpolitikus, majd hozzátette:

Tehát ez majdnem, hogy életre kelti a kórházat, nem pedig elpusztítja.”

Ha tetszett a cikk, kövesse a Kalohíreket
a Facebookon!

videok  legfrissebb videók

2019. 08. 09., 11:29
Terefere Pécsi Viviennel. Interjúalanyaink: kalocsai kötődésű, tehetséges fiatalok. Téma: vágyak, álmok, tervek, alkotások, aktualitások. Viven első beszélgetőtársa 18 éves koráig élt városunkban, amelynek közvéleménye röplabdacsapatunk erősségeként ismerhette meg őt. De mi van vele most, egy jó évtized után? Meg fognak lepődni!

Még több friss hír

2022. 05. 12., 08:00
Az új paksi blokkok reaktorépülete számos különleges építészeti megoldást vonultat fel a speciális alapozástól a robusztusság biztosításán keresztül a beton minőségééig – hangzott el a Paks II. Zrt. Tudásmenedzsment Akadémiája áprilisi előadásán. (x)

  Legfrissebbek most

   NAPI GYORS
2022. 05. 17., 19:07
Indulhat a temetői kápolna és környéke felújítása! Még >>>
2022. 05. 17., 13:46
A rendőrök a térfigyelő kamerák felvételei és az összegyűjtött információk alapján beazonosították a testvérpárt, akik nem voltak ismeretlenek a hatóság előtt. Még >>>
2022. 05. 17., 09:09
Az internetes csalások számos válfajáról hallhattunk már, ám a kiberbűnözők pillanatok alatt reagálnak az aktuális történésekre és gyorsan felismerik, milyen úton húzhatnak hasznot az internet felhasználókból. Még >>>
2022. 05. 16., 17:30
A projekten dolgozó szakemberek úgy szeretnék végezni munkájukat, hogy a legkevesebb fennakadást okozzák a lakóknak. Még >>>
2022. 05. 16., 09:14
Eddig 10 százalékkal többen ajánlották fel adójuk egyszázalékát, mint tavaly ugyanilyenkor. Még >>>
2022. 05. 15., 17:57
Durrdefektet kapott, majd felborult egy tűzoltóautó a Borsod-Abaúj -Zemplén megyei Nagybarcán, amikor egy lakástűzhöz vonult Lénárddarócra. Még >>>

  NÉPSZERŰ HÍREK

hirdetés