Megalakult a Kalocsai Vállalkozói Klub – A nyitó előadást Parragh László és Font Sándor tartotta

A végig beszédes adatokat bemutató, izgalmas kérdéseket boncolgató fórum nyitóelőadását Font Sándor országgyűlési képviselő és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartotta. A rendezvényről élőben közvetítettünk.

A fórum résztvevőit Sziráki Szilárd, a kalocsai Budamobil-Cargo ügyvezetője, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökhelyettese köszöntötte. Mint a kamara alelnöke a termet megtöltő vállalkozók előtt elmondta:

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

„Pár hete folytatott megbeszélést Markella Viktorral, az OTP Kalocsai Fiókjának vezetőjével, amikor felmerült, hogy Kalocsán is létre kellene hozni egy olyan vállalkozói közösséget, amely időről időre megvitatná az üzleti lehetőségeket, beszélgetne Kalocsa gazdasági fejlődéséről, neves szakemberek előadásaiból első kézből informálódhatna az őket érintő aktuális kérdésekről. A kezdeményezést Font Sándor országgyűlési képviselő azonnal felkarolta, a Kamara megyei elnöke is támogatta. Ennek köszönhető, hogy a fórumon Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKI) elnöke tart nyitóelőadást.”

Kiskőrösön, Soltvadkerten sikeresen működik a Vállalkozói Klub

Elsőként Font Sándor a „Vállalkozói Klubok hozadéka Soltvadkerten és Kiskőrösön” címmel tartott érdekfeszítő, összehasonlító adatokban gazdag előadást. Az országgyűlési képviselő Kiskőrös és Soltvadkert példáján keresztül az informális szerveződés gyakorlati hasznáról is beszámolt.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Mint elhangzott, a képviselő a választói körzetek összevonása következtében, 2014 óta, immár a második ciklusban képviselője Kalocsának. Mind mezőgazdasági, mind vállalkozói környezetből olyan kultúrát hozott magával, amelynek érvényesülését sajnos nem minden pillanatban látja Kalocsán.

Ezért kezdett el gondolkodni, hogy

mi az a különbség, ami mentalitásban, fogékonyságban, helyzetben, területi elhelyezkedésben a szomszédos településeken meg van, itt pedig más hatásfokon működik.

Holott Kalocsának sokkal jobbak az adottságai, hiszen az országban csak négy városnak van érseksége. Kitért arra is, hogy a majdani polgármesternek majd tesz egy javaslatot, hogy hozzák létre az érseki városok polgármestereinek tanácsát, mert Nyugat - Európában igen jelentős az egyházi turizmus, és mások mellett ezzel lehetne a vendégéjszakák számát fokozni. Kalocsa Duna-parti település, népművészete, paprikája hungaricum.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

A város a Duna-híd megépítése után be tud kapcsolódni a gyorsforgalmi úthálózatba. Kormánydöntés alapján a Dunaújvárosnál meglévő M8-as Kecskemét, illetve Székesfehérvár felé megépül, így a Balaton Kalocsáról is gyorsan elérhető lesz.

Ezek mind-mind olyan helyzetbe hozzák Kalocsát, amelyek az erősségeit növelik, és ezeket ki kell használni – mondta Font Sándor.

A képviselő hangsúlyozta: nem lehet kikerülni, hogy önkormányzati választás előtt vagyunk, és

elkezdtünk gondolkodni dr. Filvig Géza polgármester-jelöltünkkel, remélem majdani polgármesterünkkel azon, hogy ahogy Kiskőrösön a vállalkozó klub szinte informális tanácsadó testülete a polgármesternek, ezt Kalocsán is meg lehetne valósítani.”  Hiszen a legtöbb adót ezek a vállalkozások fizetik be az önkormányzat kasszájába.

A képviselő azzal folytatta: „Ki kell mondani,

Kalocsának a legnagyobb igénye a munkahelyteremtés, a megfizetett jó állás a munkavállalók szempontjából.

Ez azonban vállalkozók nélkül nem megy, mert itt nagy csodát az állami munkahelyteremtés terén nem lehet várni. Munkahelyet viszont a kis -és középvállalkozások tudnak teremteni a leghamarabb.”

Kalocsán az önkormányzat ezzel éppen szembe ment, adót emelt, ami elsősorban a vállalkozókat sújtotta

– mondta a képviselő.

Font Sándor azt ígérte, ha a Vállalkozói Klubnak lesznek tematikus kérdései, például az adózással, a paksi építkezéssel, a híd építésével, vagy bármilyen más üggyel kapcsolatban, akkor

a lehető legmagasabb szintről hoz olyan előadót, aki ezekre a szakmai kérdésekre a leghitelesebben tud válaszolni.

Hozzátette: ki kell mondani, a válaszok természetesen nem mindig lesznek kedvezőek az itt élő vállalkozóknak, akiknek a híd megépülésével a munkaerő elszívó hatással kell számolniuk.

Ám a híd lehetőség lesz arra is, hogy életet lehet lehelni Kalocsába és térségébe.

A képviselő ezt követően különböző, a gazdasági életet érintő összehasonlító adatot mutatott be Kalocsa és Kiskőrös vonatkozásában.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Mint mondta, a két város közel azonos lélekszámú, így nem torzak az adatok.
Például amíg Kiskőrösön 3890 az iparűzési adót fizetők száma, addig Kalocsán ez a szám 2420.
Kiskőrösön 840 millió, Kalocsán 525 millió forint adót fizettek be a vállalkozók 2018-ban.

Ám ami

igencsak elgondolkodtató, hogy amíg a turisztikai nevezetességekben, hungaricumokban jóval szegényesebb Kiskőrösön 10 millió, Kalocsán viszont csak 1 millió 200 ezer forint idegenforgalmi adót fizettek be a vállalkozások.

Kiskőrösön 2016-ban 49, Kalocsán 11 építési engedélyt adtak ki, ami 2017-ben még drasztikusabb különbséget mutatott, Kiskőrösön 64, Kalocsán 3 építési engedélyt adott ki az építési hatóság.

Tavaly Kiskőrösön 74, Kalocsán 4 volt az ilyen engedélyek száma.

A képviselő rámutatott,

Kalocsának önmagában megvannak azok az adottságai, amelyekkel a közepes méretű városok lendületén kellene pörögnie, de ez jelenleg nem működik.

Kijelentette: „Nagyon komoly szellemi és kapcsolati erőket mozgatunk meg azért, hogy az önkormányzati választáson megmutassuk, hogy ezt mi miként gondoljuk és valósítanánk meg.”

Tőlem, mint politikustól nem idegen, hogy kimondjam, mi ezt a lendületet, fejlődést dr. Filvig Géza, a FIDESZ-KDNP polgármester-jelöltjében látjuk. Úgy gondolom, csak vele tudunk olyan kérdésekben egyetértésre jutni, amiben ezek a rendkívül komoly negatív kalocsai adatok pozitív irányba fordulhatnak.

Ehhez kell a híd és természetesen kell az önkormányzatnak az a kínálati, hangulati eleme a vállalkozók felé, hogy gyere ide, itt szívesen fogadunk, előkészítettünk mindent, hogy az elképzelésed valóra tudd váltani – zárta a gondolatsort a képviselő.

Ezt követően Font Sándor bejelentette, hogy

a vállalkozó klub következő, várhatóan szeptember végi fórumának előadója Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes lesz.

Nem lesz Kabinet

Font Sándor előadása végén egy kérdés hangzott el:

Amennyiben dr. Filvig Géza polgármester lesz Kalocsán, lesz-e újra kabinet?

Font Sándor egyértelmű nemmel válaszolt. Mint mondta, politikusként a kabinet következményeit ismeri.

„Tehát nem, nem lesz, nem ilyen rendszerben gondolkodunk! A polgármester mellett főállású alpolgármester lesz, aki választási győzelem esetén a kompenzációs listát vezető, ma megválasztott Simon Zoltán lesz. Dr. Filvig Géza és Simon Zoltán lesznek azok, akik a városvezetésen belül a gazdasági és a humánpolitikai kérdéseket viszik. És természetesen én is itt vagyok segítségként, ha szükség lesz rám”– jelentette ki válaszában Font Sándor országgyűlési képviselő.

A magyar gazdaság erényei és gyengeségei

A fórum második felében Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Magyarország Kereskedelmi és Ipari fejlődésé a jövőben, Gazdasági növekedés 4 százalék, avagy a Kamara javaslatainak megjelenése a döntéshozatalokban címmel tartott prezentációt.

A tőle megszokott színvonalon és szókimondással elhangzó előadás a magyar gazdaság szinte valamennyi erényét és gyengeségét ágazatonként is bemutatta.

A legérdekesebb rész talán az volt, amikor kifejtette:

Egyértelműen kereslet-orientálttá vált a korábban kínálat-alapú foglalkoztatás Magyarországon:a rendszerváltás óta ez az első ilyen időszak, ahol a piaci trendek szerint a munkaadók keresik a munkavállalót, és nem fordítva. Ez sok kérdést is felvet, például azt, hogyan tudják megtartani a munkavállalót, javítani a közérzetét, akár a munkabéren túl is.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Parragh László szerint akut munkaerőhiányról beszélünk, ami strukturális munkaerőhiány is egyúttal. A 2010-es kormányprogramban 1 millió új munkahelyről volt szó:

mostanra 850 ezer fővel sikerült növelni a foglalkoztatottak számát, de a vállalt 10 évből még hátra van másfél év.

Úgy látja: a növekedés egyik alapja a stabil gazdasági háttér és a kiszámítható gazdasági környezet, és eredményes volt a 6 éves bérmegállapodás is. Ennek legfontosabb eleme a munkára eső járulékterhek csökkentése.

Az MKIK elnöke úgy látja, vannak még potenciális tartalékok a munkaerőpiacban: az egyik a fiatal korosztály, hiszen nagy a lemorzsolódás az iskolarendszerben (15-24 évesek között). Tartalékot jelentenek a duális képzésben tanuló hallgatók, az oktatásból kiesők, az 55 év felettiek, a dolgozó nyugdíjasok, az atipikus foglalkoztatási területek (távmunka) szereplői, a közmunkások, és a külföldön dolgozók is számításba jöhetnek.

Az „ősbűn”

A reálbér-növekedésről Parragh László elmondta:

egy „ősbűn” árát kell megfizetnünk, annak a gazdaságpolitikának árát, ami azt mondta, hogy az olcsó munkaerőre építve lehet gazdaságot növelni. Ez szerinte legfeljebb rövidtávon lehet eredményes.

A munkaerő-megtartás az egyik legnagyobb kihívás a foglalkoztatók számára az MKIK elnöke szerint: egyre inkább eltűnnek a határok a felsőoktatás és a középfokú képzések között, és minden korábbinál nagyobb szerepe van a life long learningnek.

Ugyanakkor a munkaadók is megtanulták már azt, hogy a bér önmagában már nem szempont: a munkakörnyezet javítása, a mobilitás erősítése, a rugalmas munkavégzés is fontos. Akik ma belépnek a munkaerőpiacra, várhatóan hétszer fognak munkahelyet váltani. Ugyanakkor a Visegrádi négyek közül még mindig Magyarországon a legalacsonyabb a minimálbér, amit fokozatosan, a rárakodó közterhek enyhítésével is növelni szükséges-zárta előadását Parragh László, aki a sikeres indulás után sikeres folytatást kívánt a frissen alakult Kalocsai Vállalkozói Klubnak.

A fóruma végén a hajósi Sziegl pincészet mutatkozott be kitűnő, felső kategóriás boraival.
A pincészetről nemrégiben annak apropóján írtunk, hogy idén a Sziegl pincészet nyerte el a Bács-Kiskun megye Feltörekvő Borászata kitüntető címet.