A szundigomb tönkreteszi az alvást

Az alvási ciklust különböző neurotranszmitterek szabályozzák, elalváskor például a jó közérzetért és boldogságért is felelős szerotonin termelődik, az ébredésben pedig a dopamin segít. Márpedig ha a szundigomb nyomogatásával rövid idő alatt többször arra kényszerítjük a testünket, hogy az alvás és az ébrenlét között váltogasson, az ellentétes hatású anyagok összezavarják a szervezetet.

Az is tévhit, hogy a szundizás segít fokozatosan ráhangolódni a kelésre, és rávezet az előttünk álló napra. Az alvás során ugyanis különböző tulajdonságú fázisok váltakoznak, ezek között pedig a REM (gyors szemmozgásos) fázis nagyjából másfél óránként jelentkezik. Ez az a szakasz, amelyben gyakoriak a spontán ébredések, viszont ekkor dolgozza fel az agyunk az előző nap eseményeit is, ezért minél előbb szakítjuk meg – például azért, hogy felkelés előtt legyen idő még egy kis átvezető szundira –, megint csak annál rosszabbul járunk. Márpedig a REM fázis a reggelhez közeledve egyre hosszabb lesz.

Ha pihenten akar kikelni az ágyból, a szundizás helyett próbáljon meg inkább rendesen aludni. Az ideális az lenne, ha olyan korán feküdne le, hogy reggel beleférjen az idejébe kivárni, amíg a szervezete magától felébred – persze ez általában kivitelezhetetlen a hétköznapokon.

Segíthetnek még azok az ébresztőappok, amelyek figyelik az alvásunkat, és akkor ébresztenek fel, amikor az előre megadott legkésőbbi felkelési időhöz legközelebb eső könnyű alvási fázisban járunk. Ha pedig minden kötél szakad, legalább állítsa be 20 percesre a szundit, mert a szakértők szerint ez az az ideális hossz: ami ennél rövidebb, az túl töredezett, ami hosszabb, az meg már mély alvás.

Forrás: Index