Február kérdései: előbújik-e a medve, lesz-e veréblakodalom, bolondoznak-e a Julisok?

Februárhoz több néphagyomány kapcsolódik, ezek közül néhány naphoz számos időjóslás kötődik. Régi idők meteorológiája alapján ez vár ránk ebben a hónapban!

Február 2. ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél

Február 2-a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A mondás szerint „Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”. Marad ellenben a hideg, ha ezen a nevezetes napon fényes az idő. Újabb keletű megfigyelések szerint, ha az előbújó medve ezen a napon meglátja az árnyékát, visszabújik még a barlangjába. Egy másik megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig a Nap besüt a tornácra, addig később még bever oda a hó is.

Február 3.: ha ezen a napon esik, akkor jég veri el nyáron a termést

Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is nevezték régen. A szőlősgazdák a földjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, így igyekeztek biztosítani, hogy Balázs megvédje a szőlőket, és szőlőéréskor elűzze a szőlőszemekből lakmározó madarakat.

Február 5.: elűzetnek a kártevők is

Ágota napja a néphit szerint gonoszűző nap. Szent Ágota napjáról a hagyomány azt tartja, hogy ekkor alkalmas a leginkább az idő a gonosz szellemek és a kártevők elűzésére.

Február 6.: ha fagy van, akkor 10 napot még várni kell az enyhülésre

Dorottya is időjósló nap. A mondás szerint „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”, vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (február 16.) megenyhül az idő. Így is mondták: Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog, vagy: Ha Dorottya szorítja, Zsuzsanna tágítja.

Február 11.: előbújnak a kígyók

A székely hegyipásztorok ezen a napon, Elek napján tartották a kígyók ünnepét, mert hitük szerint azok ekkor bújnak elő odúikból.

Február 14.: a veréblakodalom a közelgő tavasz hírnöke

Bálint napja a tavasz közeledtét jelzi. Ezért is mondták, hogy ha ekkor a vadgalambok visszatérnek, akkor közel a tavasz. A „veréblakodalom”, azaz a hangos csivitelés a közelgő szép idő hírnöke. Ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jön a kikelet . Magyar népi hiedelmek is kapcsolódnak e naphoz. Bálint-napon, ha hideg, száraz az idő, akkor bőséges termés várható, s ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó időre lehet számítani.

Február 16.: bolondoznak-e majd a Julisok?

„Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt” – a hagyomány szerint, vagyis Júlia napjától az idő melegebbre fordulása várható. Ha mégis havazik e napon, akkor „bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.

Február 19.: a pacsirták jelzik a tavaszt

Zsuzsanna napján a tavaszt a megszólaló pacsirták jelzik, és a hagyomány szerint az, hogy „Zsuzsánna elpisili a havat”, vagyis a tél a végét járja. Ha megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz, ha nem szólal meg, akkor befagyott a szája és a hideg idő még tovább tart. Ha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, ha magasan száll, akkor közel a tavasz.

Február 22.: Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő

Üszögös Szent Péter napján azt tartották, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József napján is. Ezen a napon az asszonyok, nem nyúltak lisztbe, nehogy üszkös legyen a búza. Libát, tyúkot sem jó ekkor ültetni, mert üszögös lesz a tojás, azaz megfeketedik, és nem kél ki. A gabona üszkösödése gombás megbetegedés, mely ma már könnyen kezelhető, régen azonban nagy károkat okozott. Szemes gabonát vittek a szobába, ahol a kereszt és mécses elé tették, hogy védje meg az üszkösödéstől a termést.

Február 24.: megtörik a tél uralma

„Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál” (jeget), s a pásztorok szerint, ha éjszakáján fagy, még negyven napig hideg lesz. Ha Mátyás jeget talál, akkor feltöri, ha nem talál, akkor csinál. Mátyás viszi el a havat, s szűrujjából kiereszti a pacsirtákat. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát.

Forrás: 24.hu/sokszinuvidek