Kétségbeesést jelképezett eredetileg a békejel

De az eredeti jelentése ennél sokkal sötétebb. Egy brit művész, Gerald Holtom katonai jelzéseket használt, amikor 1958-ban kitalálta a jelet, és kétségbeesését próbálta szimbolizálni vele, amely elfogta a körülötte lévő világot látva. Holtomot katonai zászlójelek inspirálták, két ilyen jelzés összeolvadásából született a békejel.

Az ötvenes évek végén az emberek a hidegháború miatt folyamatos nukleáris fenyegetettségben éltek, sokan építettek betonbunkereket maguknak és halmoztak fel évekig eltartható konzerveket. És persze tömegek vonultak utcára azért, hogy véget vessenek a fegyverkezésnek - Holtom egy ilyen tiltakozásra alkotta a jelképet. A Nuclear Disarmament, nukleáris lefegyverzés szavak jelennek meg benne, illetve ezek kezdőbetűi, egy N és egy D.

A jelet pedig ezen betűk zászlójeleiből állította össze. Az N egy embert szimbolizál, aki zászlós kezeit négy és nyolc óra felé tartja. A D betűt szimbolizáló alak hat és tizenkét óra irányába tartja karjait. A betűket körülölelő kör a Földet szimbolizálja.

A jelet gyorsan magáévá tette a mozgalom. Maga Holtom később úgy nyilatkozott, hogy a békejel az ember kétségbeesését mutatta a lefelé tartott karokkal. A jelet aztán felkapták a hatvanas-hetvenes évek civil mozgalmai, béketüntetései és átalakult a jelentése.

Forrás: Index