Miért van mindig máskor a húsvét?

Az ókori egyiptomiak és zsidók különböző naptárakat használtak. Előbbi a Nap mozgásán alapult, és a modern nyugati világ időszámításának is ez vált az alapjává. A zsidók viszont a holdciklusokhoz igazították a maguk naptárát, így az ünnepeik is minden (nyugati) évben vándorolnak. A húsvétszámítás azért olyan bonyolult, mert ezt a két megközelítést kell évről évre kibékítenie valahogy.

De ha így megbonyolítja a dolgot a zsidó naptár, akkor egyáltalán minek bajlódni vele egy keresztény ünnep dátumának meghatározásakor? Azért, mert ha már húsvétkor a keresztények Jézus feltámadását ünneplik, szeretnék minél pontosabban közelíteni az éves megemlékezést a korabeli események valódi dátumához. Márpedig Jézus három nappal a feltámadás előtt, éppen a pészah nevű zsidó ünnep idején halt meg, maga az utolsó vacsora is a pészah eleji szédereste volt. Ez köti a húsvétot hagyományosan a pészah dátumához, ami viszont a zsidó naptár jellege miatt az általunk használt Gergely-naptárban mindig máskorra esik.

Míg a Gergely-naptár szerint egy napév 365 nap, a zsidó naptár szerint egy holdév 354 nap, vagyis nagyjából évi 11 napos csúszásban van a kétféle naptár egymáshoz képest. Elvileg a pészah a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtöltéhez kötődik, ezért került a definíció szerint a húsvétvasárnap az ez utáni első vasárnapra.

Ugyanakkor az sem egyértelmű, hogy ki mikor mit tekint nap-éj egyenlőségnek és holdtöltének, ezért a pontos húsvétszámításra is számos módszer létezett. A Konstantin császár által összehívott első niceai (vagy nikaiai) zsinat 325-ben meghatározta ugyan a már említett definíciót, de a gyakorlatban ezt még évszázadokig nem fogadta el mindenki. Az is bonyolítja a dolgot, hogy valójában a csillagászati napforduló se fix, ezt is az akkori zsinat tette egységesen március 21-re. A holdtöltékkel is nehéz előre számolni, amit már az ókorban is tudtak, ezért a csillagászati helyett szintén előre meghatároztak egyházi holdtöltéket, hogy ezekhez lehessen viszonyítani. Vagyis a másik naptárrendszer szerint meghatározott ünnephez kötött keresztény ünnep egy megegyezéses napforduló utáni első megegyezéses holdtölte utáni vasárnapra került.

Általánosságban annyit állapíthatunk meg a húsvét nyugati dátumával kapcsolatban, hogy legkorábban március 22-én, illetve legkésőbb április 25-én kezdődik.
Akkor ezzel meg is volnánk, ugye? Nem éppen, mert a nyugati katolikus és az keleti ortodox egyház sem ugyanakkor tartja a húsvétot. Utóbbi ugyanis megtartotta a Julián-naptárat, amelyet nyugaton a mai Gergely-naptárral igazítottak ki 1582-ben. A korrekcióra azért volt szükség, mert a Julián-naptár pontatlan volt, és addigra már 10 nappal előreszaladt a csillagászati napfordulókhoz képest. Mivel a korrekciót keleten nem követték, a saját naptáruk szerinti húsvét náluk ma is akár hetekkel későbbre esik. Idén például a nyugati egyházaknál március 27-én tartják, míg keleten csak május 1-jén kezdődik. Jövőre viszont pont egybeesik majd, egységesen április 16-ától lesz.

Az évszázadok során számos próbálkozás volt már a mozgó ünnep összehangolására a keresztény világon belül. Vallási vezetők javasolták, hogy a számolgatást közvetlen csillagászati megfigyelésekkel váltsuk ki a húsvét dátumának éves kitűzésekor. Világi vezetők javasolták, hogy jelöljük ki április második vasárnapját fix húsvétindító dátumnak. Legutóbb Ferenc pápa mondta, hogy a katolikus egyház kész egy közös fix dátum kijelölésére az ortodox testvérekkel. Egyelőre azonban eredménytelenek voltak a próbálkozások. Amíg így marad, addig keleten minden nap korábban kel ugyan a Nap, de Jézus minden évben később támad fel.

Forrás: Index