Az ég kék, a fű zöld, a Nap sárga, ezt nagyjából azóta evidenciaként kezeli mindenki, hogy először rajzolt tájképet az óvodában az említett három objektum főszereplésével. Sajnáljuk, ha most összetörjük a gyermekkora egy pici darabkáját, de ez a színkompozíció legfeljebb 33 százalékban fedi a valóságot. Na de akkor hogy lehet, hogy ha felpillant az égre, mégiscsak sárgának, esetleg, ha épp naplemente van, narancsszínűnek, vagy akár vörösnek látja a Napot?
Azt, hogy egy dolog milyen színű, az határozza meg, hogy milyen hullámhosszú fény jön belőle –vagy azért mert világít, vagy azért, mert valami rávilágít, a dolog meg visszaveri a fényt. A Nap a látható fény tartományán belül az összes létező hullámhosszon sugároz (sőt, az alatt és fölött is, de ez most nem tartozik ide), ez a hullámhossz-turmix pedig fehér fénnyé áll össze, ami minden egyéb színt tartalmaz. Ezt láthatjuk, amikor a vízcseppek a levegőben prizmaként viselkedve komponensekre bontják a fényt, és létrejön a szivárvány. Fehérnek látszik a Nap az összes, űrből készült fotón is, és ez máris rávezet arra, hogy miért látjuk mi itt lenn a Földön sárgának: a légkör miatt. A légkörben ugyanis a rövidebb hullámhosszú fény szétszóródik, és ha tudjuk, hogy a rövidebb hullámhosszú fényt mi úgy ismerjük, hogy kék, máris adódnak a következtetések:
- Ezért látjuk kéknek az eget.
- Ha az összes színt tartalmazó mixből kivonjuk a kéket, akkor sárgát kapunk – ezért látjuk sárgának a Napot.
- Ahogy közeledik a naplemente, úgy esik be egyre alacsonyabb szögben a fény, vagyis egyre vastagabb légkörrétegen kell átjutnia, míg eljut a szemünkhöz, egyre erősebb az alacsony hullámhosszú színek szóródása – ezért válik a Nap narancssárgává, majd vörössé, amikor lemegy.
És hogy még egyet kavarjunk a dolgon, a tudósok megmérték, hogy a napfényben melyik színkomponensből van a legtöbb, és azt kapták, hogy az 500 nanométer körüli hullámhosszúból – ez pedig a zöld. A teljes válasz tehát arra, hogy milyen színű a Nap, az, hogy:
Ugyan sárgának látjuk, de igazából szivárványszínű, amiből a zöld a legerősebb, de ettől még fehér.
Forrás: Index
A FACEBOOKON!
a Facebookon!
Szilveszter négylábú szemmel – így óvjuk meg kedvenceinket az ünnepi zajtól
Luca napja: babonák, varázslatok és évszázados hagyományok
Minden negyedik várandósság veszteséggel ér véget, de még mindig sok pár marad magára a gyászával
Tanévkezdés és bullying – a rendőrség a zaklatások megelőzésére figyelmeztet
Több mint 2700 busóval rajtol a Mohácsi Busójárás
Hibrid- és elektromos autók a fókuszban: ingyenes szakmai rendezvénysorozat indul a vármegyében
Meleg menedék a négylábúaknak: ingyenes kutyaházakra pályázhatnak az állatvédők
Tovább javult a diákok fittségi állapota, de még mindig nem érte el a pandémia előtti szintet
Forró teával indult, közösségépítés lett belőle: példás összefogás Szalkszentmártonban
Ma hajnalig 343 alkalommal riasztották a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit hazánkban
Újévi babonák – mit tegyünk és mit ne az év első napján?
Szilveszter négylábú szemmel – így óvjuk meg kedvenceinket az ünnepi zajtól
Még több friss hír
Farsangi forgatag Szakmáron – kicsiket és nagyokat is vár a hagyományőrző egyesület
Növendékhangverseny Fuchs Ferenc emlékére Kalocsán
Podcast
Megjelent a Fókuszban Podcast évzáró adása, melynek vendége dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és metropolita, akivel életéről, érseki munkájáról és az advent üzenetéről is beszélgettünk.
- Évértékelő Kalocsa város polgármesterével – a Fókuszban Podcast vendége: dr. Bagó Zoltán
- „A tehetségekre egy emberként figyelünk, ez komoly felelősség” – a Fókuszban Podcast vendége: Fehérvári István
- Kora tavasszal indulhat a kalocsai Földhivatal felújítása – a Fókuszban Podcast vendége: Font Sándor
- „Egy hároméves gyermek már digitális lábnyommal rendelkezik” – a Fókuszban Podcast vendége: Szabóné Juhász Ildikó
Legfrissebbek most
