Milyen színű a Nap?

Azt, hogy egy dolog milyen színű, az határozza meg, hogy milyen hullámhosszú fény jön belőle –vagy azért mert világít, vagy azért, mert valami rávilágít, a dolog meg visszaveri a fényt. A Nap a látható fény tartományán belül az összes létező hullámhosszon sugároz (sőt, az alatt és fölött is, de ez most nem tartozik ide), ez a hullámhossz-turmix pedig fehér fénnyé áll össze, ami minden egyéb színt tartalmaz. Ezt láthatjuk, amikor a vízcseppek a levegőben prizmaként viselkedve komponensekre bontják a fényt, és létrejön a szivárvány. Fehérnek látszik a Nap az összes, űrből készült fotón is, és ez máris rávezet arra, hogy miért látjuk mi itt lenn a Földön sárgának: a légkör miatt. A légkörben ugyanis a rövidebb hullámhosszú fény szétszóródik, és ha tudjuk, hogy a rövidebb hullámhosszú fényt mi úgy ismerjük, hogy kék, máris adódnak a következtetések:

- Ezért látjuk kéknek az eget.

- Ha az összes színt tartalmazó mixből kivonjuk a kéket, akkor sárgát kapunk – ezért látjuk sárgának a Napot.

- Ahogy közeledik a naplemente, úgy esik be egyre alacsonyabb szögben a fény, vagyis egyre vastagabb légkörrétegen kell átjutnia, míg eljut a szemünkhöz, egyre erősebb az alacsony hullámhosszú színek szóródása – ezért válik a Nap narancssárgává, majd vörössé, amikor lemegy.

És hogy még egyet kavarjunk a dolgon, a tudósok megmérték, hogy a napfényben melyik színkomponensből van a legtöbb, és azt kapták, hogy az 500 nanométer körüli hullámhosszúból – ez pedig a zöld. A teljes válasz tehát arra, hogy milyen színű a Nap, az, hogy:

Ugyan sárgának látjuk, de igazából szivárványszínű, amiből a zöld a legerősebb, de ettől még fehér.

Forrás: Index