Mitől gomba alakú a gombafelhő?

Gombafelhő akkor jön létre, amikor nagyon gyorsan nagy mennyiségű forró és alacsony nyomású gáz jön létre a talaj közelében, úgynevezett Rayleigh–Taylor instabilitást alakítva ki.

A legismertebbek a nukleáris robbanás miatti gombafelhők: a robbanás utáni tűzfelhő melegebb, mint a környezete, ezért emelkedni kezd. A gázok örvénygyűrűt hoznak létre, ami további füstöt, törmeléket emel a magasba. A felhő alá levegő áramlik nagy gyorsasággal, ez erős légáramlatokat okoz. Ha a robbanás elég közel van a földhöz, ezek a szelek törmelékeket szippanthatnak fel a talajról, létrehozva a gomba szárát.

A tűzgömb gyorsan emelkedik, és mivel a közepén forróbban a gázok, ezért a közepe még nagyobb sebességgel tart felfelé. Egy idő után a felhő hűlni kezd és egyre lassabban emelkedik. Viszonylag nagy magasság elérésével pedig oszlani is kezd, és szétterül. Így alakul ki a gombaforma. Az igazán erős robbanások okozta felhők akár a sztratoszférát is elérhetik.

Gombafelhőt tehát csak azok a robbanások okoznak, amelyeket közvetlenül a talaj felett robbantanak fel. Ha magasan robban a bomba, vagy esetleg a föld alatt, akkor nem keletkezik gombafelhő. A felhők anyaga több összetevőből áll: egyrészt a bomba maradványaiból és a hasadási termékekből, és vannak még benne a talajból származó anyagok, por, törmelék, valamint nagy mennyiségű vízpára.

A gombafelhők színe eleinte többnyire vörös vagy barnás, ezt a nitrogén-dioxid és salétromsav adja. A reakció melléktermékeként ózon is keletkezik, ezért jellegzetes szagot érezni a közelben. A vöröses árnyalat később a vízpára miatt eltűnik, a gombafelhő fehér lesz, illetve ekkor már a benne lévő törmelék is színezheti.

Említettük, hogy nem csak nukleáris robbanás után jöhet létre gombafelhő, hanem természeti jelenségek miatt is. Több vulkánkitörésnél is fotóztak már ilyen képződményt, ott a gomba forma kialakulása hasonló; persze óriási különbség, hogy nincs a felhőben radioaktív anyag.

Forrás: Index