Szamárköhögés, bárányhimlő, influenza – mikor és meddig hatásosak a védőoltások

Számomra meglepő volt, amikor kiderült, hogy két újszülött csecsemőnél szamárköhögést diagnosztizáltak. Évek, vagy talán évtizedek óta nem lehetett hallani erről a betegségről...

Ilyen nem is volt valóban évtizedek óta, hogy csecsemők betegedtek meg. Fiatal felnőtt vagy serdülő korban előfordult évente 10-15 szamárköhögéses eset, de abban a korban már ez a betegség nem olyan súlyos. Talán 2010-ben lehetett arról hallani, hogy egy iskolában szamárköhögés-járvány tört ki, öten betegedtek meg egy osztályban. Persze azonnal kiderült, hogy ott egyik gyereket sem oltatták be a szülők – holott ez kötelező védőoltás. Ez volt talán az első intő jel, hogy ha nem adatják be a szülők a gyerekeknek a kötelező védőoltásokat, bármikor bármilyen járvány felütheti újra a fejét – még olyan betegségek is megjelenhetnek, amelyeket már régen elfelejtettünk.

Mennyire veszélyes a szamárköhögés a csecsemőknél?

Antibiotikummal gyógyítható a betegség, de nagyon fontos, hogy idejében elkezdjék a kezelést. Az első egy-két hétben éjszakai köhögés, hőemelkedés, esetleg láz, orrfolyás és kötőhártya-gyulladás jellemzi. Ezek után jelentkeznek a fullasztó köhögési rohamok – ezek a legveszélyesebbek az újszülöttekre. Ezek a húzó köhögések ugyanis légzéskimaradást okoznak, így a csecsemőknél oxigénhiány alakulhat ki, súlyos keringési megterhelést okozva.

A szamárköhögés elleni kötelező védőoltást mikor kapják meg a először a gyerekek?

Ez a védőoltás 1954 óta kötelező. Az alapimmunizálást kettő, három és négy hónapos korban – kombinált oltás formájában kapja meg a gyerek, aztán kap egy újabb oltást 18 hónaposan, majd 6 és 11 évesen is kapnak egy-egy úgynevezett emlékeztető vakcinát. Egy idő után – már felnőtt korban – viszont nem feltétlenül akadályozza meg a védőoltás azt, hogy az ember hordozója legyen a betegség kórokozójának. Nem biztos, hogy jelentkeznek a tünetek, de a baktérium jelen van a szervezetben. Ezáltal lehet veszélyes az újszülöttekre ez a betegség, így kaphatják el a felnőttektől, akik azt sem tudják, hogy hordozzák a kórokozót.

A felnőttek kérhetnek szamárköhögés elleni védőoltást, mielőtt gyereket terveznének?

Természetesen, Magyarországon lehet ilyet kérni – a kecskeméti oltóközpontban, ahol jelenleg dolgozom több szülő kért is ilyen oltást tőlünk. Ez azért is ajánlott, mert az újszülöttet is megvédheti, ha a méhlepényen keresztül megkapta még magzatkorában a védettséget.

Sok felnőtt külön kéri a védőoltást, néhány szülő pedig még a kötelező oltásokat sem akarja beadatni a gyereknek – ilyen-olyan okok miatt. Mennyire lehet veszélyes a társadalomra, a populációra az oltásellenesség?

Magyarországon nem sok olyan emberjogi kérdés van, amit annyiszor átvizsgáltak volna, mint az életkorhoz kötött kötelező védőoltás. Ez tehát jogilag teljesen rendben van. Ennek egyébként az eredményét is láthatja a lakosság: rengeteg súlyos betegséget felejtettünk már el éppen a kötelező védőoltások miatt. A magyar lakosság együttműködő is a védőoltásokkal kapcsolatban, ami nagyon jó, hiszen így sikeres a veszélyes, halált is okozó járványok elleni harc.

Jelen pillanatban az emberek 98%-a átoltott, 2% nem kapta meg a védőoltásokat.

Közülük többen azért nem kapták meg, mert nem kaphatták meg egészségügyi okok miatt. És persze vannak olyan gyerekek, akik azért nem kaptak oltásokat, mert a szülő így döntött. Egyelőre ezeket a gyerekeket védi az úgynevezett „nyájimmunitás". Vagyis: mivel az emberek túlnyomó többsége átoltott, nem jelenik meg a betegség, így az oltatlan gyerekek sem kapják el. Amennyiben viszont tovább emelkedik a be nem oltott gyerekek száma, gyengülhet a „nyájimmunitás", és kialakulhatnak a járványok.

Ráadásul, ha azok a gyerekek, akiket nem oltattak be a szülők, egy közösségbe kerülnek, még nagyobb a valószínűsége, hogy valami rég elfeledett vírus vagy baktérium felütheti a fejét közöttük.

Szerencsére Magyarországon nincs semmilyen – sem politikai, sem egyéb - támogatottsága az oltásellenességnek, ugyanis minden politikai pártnak fontos az ország járványügyi biztonsága, ami nem utolsó sorban az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendnek köszönhető. Romániában például az egyik jól ismert közösség buzdítja oltásellenességre a szülőket – ott jól látszik ennek a következménye, ugyanis a kanyarójárvány Romániában nagyon súlyos, már több mint harminc halálos áldozatot jelentettek.

Ha az oltás kötelező, akkor hogyan lehetséges, hogy nincs következménye annak, ha a szülő nem adatja be?

A hatóság többnyire nem tud mit tenni, ha a szülő nem oltat. Egyelőre arra hivatkoznak, hogy a már említett „nyájimmunitás" megvédi ezeket a gyerekeket is. Véleményem szerint viszont az oltásellenes szülők visszaélnek azzal, hogy mások beoltatják a gyerekeiket. Ráadásul az oltásellenesek mentalitása meglehetősen sajátos: amíg járványügyi biztonság van – egyébként éppen a kötelező oltások miatt -, addig hangosan, minden médiát felhasználva buzdítanak arra, hogy ne oltassák be a gyerekeket a szülők. Aztán amikor gond van, elindul egy régen elfeledett járvány, akkor ezek a szülők eltűnnek, elfutnak a baj elől, akkor már nem nyilatkoznak, nem lehet őket elérni.

Azt mondta, hogy most a lakosság átoltottsága 98%-os. Mikor gyengül a „nyájimmunitás", ahogyan ön fogalmazott?

95%-ig működik – viszont ehhez az kell, hogy az az öt százalék, aki nincs beoltva, a populációban homogén legyen. Vagyis: ne egy helyen koncentrálódjanak, hanem szétszórva legyenek az oltott emberek között. Ha ugyanis együtt vannak, szinte biztos, hogy elindul valamilyen járvány.

Hamarosan kötelező lesz a bárányhimlő elleni védőoltás is.

Ez nagyon fontos lépés. Először 2012-ben írtam le, mint járványügyi főosztályvezető, hogy szükség van erre az ország védőoltási stratégiájában. Évente 40 ezer gyerek betegedik meg bárányhimlőben, és 200-300-an kerülnek kórházba különböző szövődményekkel. Ráadásul a bárányhimlő alattomos, hosszú betegség – és nem túl „családbarát". Két hétig lappang, aztán a lefolyása is meglehetősen hosszú ideig tart. Ha egy családban két gyerek van, várhatóan mind a kettő elkapja, egy-két hetes csúszással, vagyis a szülők 4-5 hetet biztos otthon vannak a gyerekekkel – természetesen táppénzen. Vagyis: ha szülés után az anya éppen visszamegy dolgozni, és a gyerek vagy gyerekek azonnal elkapják az óvodában, bölcsödében a betegséget, mindjárt több hét táppénzzel kezdhet – ami nem túl szerencsés. Szóval, nemcsak a gyerek egészsége miatt, hanem a szülők miatt is fontos ez a védőoltás.

Ha kötelezővé válik a bárányhimlő elleni védőoltás is, mikorra éri el a populáció azt az átoltottságot, hogy ugyanúgy eltűnjön ez a betegség is, mint mondjuk a kanyaró vagy a rubeola?

A gyerekeknél 8-10 év alatt ezt el lehet érni. Ha hatékony a védőoltás, a későbbiekben is lesz ennek még plusz egy haszna: az időskorúaknál sokkal ritkábban jelenik meg majd az övsömör. Ugyanis ez a kettő összefügg.

Nemsokára jön az influenzajárvány – mikortól várható, hogy berobban?

A tapasztalat szerint nagyjából jövő héttől várható, hogy emelkedik az influenzaszerű megbetegedések száma. Először a gyerekek kapják el – az ő szervezetük nem találkozott még a vírussal. Magyarországon nincs hagyománya a gyerekek influenza elleni védőoltásának, így a kicsik – óvodások, kisiskolások - hozzák-viszik a vírust, fertőzik a fiatal felnőtteket és persze később a szülőket, nagyszülőket.

Ha valaki még nem oltatta be magát, még érdemes?

Igen, ugyanis még nincs járvány. Ráadásul jelenleg a B vírus okozza a betegségeket. Az eddig izolált valamennyi vírustörzs a B csoportba tartozott, és ezek ellen a védőoltás nagyon hatékony.

Aki beadatja a védőoltást, nem is lesz beteg?

Az influenza elleni vakcina egy rettentő sajátos védőoltás. Nem olyan, mint a kanyaró elleni, ami lesöpörte a betegséget a színtérről. Ha beadatta az ember az influenza elleni oltást, nagy valószínűséggel elkerüli a betegség. De az időskorúaknál előfordulhat enyhe megbetegedés, de nem alakul ki súlyos szövődmény, ami sokkal veszélyesebb magánál a vírusfertőzésnél.

2014-ben és 2017-ben, amikor súlyosabb volt az influenzajárvány Magyarországon, az év első félévében a halálozások száma hatezerrel volt magasabb, mint egy járványmentes időszakban.

Tavaly januárban volt a legriasztóbb az adat: abban a hónapban 2200-zal többen haltak meg, mint egy járványmentes januári hónapban. Természetesen nem közvetlenül az influenza miatt haltak meg, hanem a vírus által provokált alapbetegség súlyosbodott. A cukorbetegeknél például a magas láz miatt hamarabb bekövetkezhet a kóma. Magas vérnyomásnál az infarktus vagy egy agyi katasztrófa. A tüdőgyulladás pedig az egyik legsúlyosabb szövődménye az influenzának. Már 1803-ban, a párizsi influenzajárvány idején leírták a jelenséget – pedig akkor nem is ismerték se az influenza vírusát, se a tüdőgyulladást okozó baktériumot. Aki nem adatja be a védőoltást, ezek a súlyos szövődmények kialakulhatnak, és ha valamilyen krónikus betegséggel élnek, azt a betegséget súlyosbíthatja egy influenzás megbetegedés.

Azt lehet-e ilyenkor már tudni, hogy milyen súlyos lesz a járvány az idén?

A Föld déli féltekéjén a nyáron a H3N2-es vírus terjedt – ez jelenleg Magyarországon még nem fertőz. Nem teljesen új vírus ez, de kicsit másként viselkedik. Hat ellene az oltóanyag, de nem olyan mértékben, mint más törzsek ellen. Ausztráliában többen meghaltak a járványban – de az is kiderült, hogy egyikük sem volt beoltva. Ami jó hír, ahogyan már említettem, hogy ez a vírus egyelőre nem terjed Magyarországon, és ha meg is jelenik, talán már nem lesz olyan nagy kifutási ideje, hogy súlyos járványt okozzon – áprilisban ugyanis nagy valószínűséggel vége lesz a járványnak.

Forrás: Origo