Pataji öröm, „Méhecskés” bánat

A bajnoki rajton Szalkszentmártonban, a Gyuricza-tanítványok 2–1-re nyertek, ám

a hazai bemutatkozáson vereséget szenvedtek a szomszédvár Dunapataj társulatától.

Pedig a találkozó jól indult hazai szempontból, hiszen Vinkó Benjaminnak köszönhetően már a 3. percben a pataji hálóban táncolt a labda (1–0), ám a negyedóra végén Hangya egy megugrás után máris egalizálta az állást (1–1).

A második játékrész tizedik percében aztán egy kontra után Botykai már a Patajt juttatta előnyhöz (1–2), amely állás a sok kialakított helyzetünk ellenére sem változott a végéig.

Folytatás szeptember 7-én, szombaton 16.30 órai kezdéssel Homokmégyen

 az előző bajnok otthonában, ahol igazi ostromra számíthat majd a Méhecskék SE védelme a kilencven perc során.

MESTERMÉRLEG:
Gyuricza János edző: – Megmondom őszintén, azt kaptam a meccstől, amit előzetesen is vártam. Egy jó Patajjal egy jó meccset játszottunk, remélem, hogy a megjelent szurkolók is így látták. Sajnos, helyzetkihasználásunk katasztrofális volt, pedig uraltuk a meccset véleményem szerint, ám az adódó lehetőségeinkkel nem tudtunk élni. Volt úgy, hogy pár lépésről sem találtunk be és ez megbosszulta magát, így vereség lett belőle.

Méhecskék SE – Dunapataji KSE 1–2 (1–1)
60 néző, vezette: Aladics T.
Méhecskék SE: Kiss – Vízkeleti (Csesznók), Perity, Szabadi, Vén T. (Szabó P.) – Fábián (Szilágyi), Vörös T., Böjtös (Balogh T.), Vinkó – Nádasdi (Vörös), Kun-Szabó. Edző: Gyuricza János.