Az atomerőművek leszerelése rontott a helyzeten? – Az Energiapolitika 2000 Társulás elnöke a klímavédelem ellentmondásáról nyilatkozott a közrádiónak

Mára jól látható, hogy a zöld szervezetek által sokat támadott nukleáris erőművek leszerelése rontott a globális felmelegedés helyzetén, közben pedig folyamatosan nő a villamosenergia iránti igény. Ez lehet a magyarázata annak, hogy néhány atomellenes állam mára meggondolta magát. – vezette föl a beszélgetést a riporter, aki a továbbiakban Járosi Mártonnal az energiapolitika mai problémáiról, az atomerőműveket érő kritikákról, a nukleáris energiafelhasználás létjogosultságának kérdéseiről, a növekvő energiaigények, illetve a biztonság és ellátásbiztonság szempontjainak erőterébe helyezve beszélgetett.

Járosi Márton rámutatott: az energetikát is a szén-dioxid-kibocsátásnak a tükrében ítéli meg a politika, mivel a klímaváltozást a propaganda szerint kiemelten a szén-dioxid-kibocsátás okozza, amiért az erőművek felelősek. Úgy vélte, a környezetvédelmet ma azonosítják a klímavédelemmel, a klímavédelem pedig egyenlő a dekarbonizációval, vagyis a szénmentes villamosenergia-termeléssel, így a környezetvédelmet leegyszerűsítik a szénmentes ’zöldenergia’ termelésre, ezáltal indokolatlanul felértékelve a megújulókat.

Az atomenergiától elfordult Németország példája kapcsán elhangzott:

Ha megnézzük, hogy a [Németországban] felhasznált villany miből származik, akkor azt látjuk, hogy a hagyományossal azonos megújulónak a kihasználása olyan alacsony, hogy az összes villanytermelésnek 13%-át adja mindössze.A NÉMET TAPASZTALAT SZERINT TEHÁT AZ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK MÉG EGY ILYEN FEJLETT GAZDASÁGBAN SEM JELENTHETNEK TÉNYLEGES MEGOLDÁST.

Amint a kérdező fölvetette: sokan vitatják a magyar kormány döntését a Paksi Atomerőmű bővítéséről – ők úgy vélik, hogy alternatív energiaforrásokban, „zöld energiában” kellene gondolkozni. A két energetikai terület összemérhetőségére vonatkozó kérdésre válaszolva Járosi Márton egy friss példán konkrét számokkal, hazai adatokkal érvelt:

Ezen a héten kedden hogy nézett ki a magyar villamosenergia-rendszernek a teljesítmény mérlege?! Augusztus 7-én délután fél négy körül a magyar villamosenergia-rendszernek a terhelése 6115 megawatt volt. Ebből 2275 megawatt, vagyis 37% volt az import. A hazai termelés, a Paks kereken 1700 megawatt, körülbelül tehát 50%, a mátrai lignit erőmű 700 megawatt, a gáz ugyancsak 700-730 megawatt. És akkor most jön a megújuló. A szélerőműveknek a teljesítménye 22 megawatt volt. (…) A napkollektorok hatvan megawattal járultak hozzá, de nem egész nap, hanem csak a déli órákban. Kellenek az alaperőművek

A szakember arra is kitért, hogy Magyarországon szélerőműbe 325 megawatt beépített teljesítmény van, amiből mindössze 22 segített be, vagyis a kiépített kapacitás kevesebb mint 10%-os hatékonysággal dolgozott. A naperőművek teljesítmény reggelig nulla, aztán, ahogy egyre inkább melegünk lesz, fölfut, aztán estére megint visszaesik.

Tehát kihasználtsági probléma van a megújuló energiaforrásainkkal, hiszen ha nem fúj a szél, akkor nem pörögnek a kerekek, ha nem süt a Nap, akkor nem adnak áramot.

A média megírja vastag betűs címmel, hogy a tegnapi nap folyamán már a teljes német villamosenergia-igényt a megújulók, a szél- és a naperőművek elégítették ki, éljen! És előtte nap, meg ma vagy holnap mi lesz? A STABIL VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁSHOZ, A RENDSZER STABIL MŰKÖDÉSÉHEZ ELENGEDHETETLENEK AZ ALAPTERHELÉST BIZTOSÍTÓ, SZABÁLYOZHATÓ ERŐMŰVEK, MERT AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ MEGÚJULÓKRA NEM LEHET A RENDSZER BIZTONSÁGÁT ALAPOZNI

– vonta le a következtetést Járosi Márton.

A kérdező, Kakuk L. Tamás azt is fölidézte, hogy újabban olvasható volt olyan hír is, miszerint egyre több, eddig magenergia-ellenes állam elkezdenek atomerőmű-beruházásokba kezd, illetve egyre komolyabban ezen gondolkoznak.

Ennek kapcsán Járosi Márton arra az ellentmondásra mutatott rá, hogy

az atomerőművek nem bocsátanak ki szén-dioxidot, ennél fogva a klímahisztéria, vagyis a dekarbonizáció szempontjából nagyszerűek. Mégis az atomerőművek ellen is fellépnek a zöldek. Nem vagyunk egyedül

A világtrendekről Járosi elmondta: Jelenleg a világon kereken 450 blokk működik, mintegy közel 60 van építés alatt. A jövőben a tervek szerint ötszáz új blokk épül negyven országban, tehát a nukleáris energia felhasználása teljesen általános, aminek az oka az, hogy az atomerőmű az ellátásbiztonság szempontjából kiemelt.

ENNEK EGYIK ALAPJA A NAGYON KONCENTRÁLT ENERGIAHORDOZÓ, AMELY PROBLÉMA NÉLKÜL TÁROLHATÓ, KIS HELYEN ELFÉR.

Mint kifejtette: nálunk is kétéves üzemanyagkészlet együtt van, tehát gyakorlatilag szinte saját forrásnak tekinthető.
Ami az uránkészleteket illeti, a jelenlegi technológia mellett 120 évre elég, de a tóriumkészleteket és az úgynevezett szaporító reaktorokat figyelembe véve akár ezeréves nagyságrendre is kiterjeszthető ezeknek az élettartalma, ami biztonságot ad.
Az üzemanyag-ellátás, illetve –utánpótlás kérdéséről a szakember kifejtette, hogy uránból üzemanyagot a világon több helyen tudnak előállítani, bár e termékek a csereszabatosságának kérdése „műszakilag nem problémamentes”.

VÉGÜL FONTOS ÉRV AZ ATOMERŐMŰVEK MELLETT A SZABÁLYOZHATÓSÁG.

Az atomerőmű a megújulókkal szemben tervezhető, biztonságos energiaellátást nyújt árában versenyképesnek mondható – mindezek miatt fokozott mértékben terjed a világon.

Energiafüggetlenség? Nincs olyan!

A kérdező, Kakuk L. Tamás az áhított energiafüggetlenség problémakörére is rávilágított, mondván: minden állam szempontjából stratégiai kérdés, hogy az energiaellátását tudja biztosítani, és lehetőleg független módon. Kérdésére, hogy a Paks II., vagyis a paksi erőműbővítés alkalmas, helyes válasz-e az energiabiztonság kérdésére, Járosi Márton kijelentette:

AZ EGYETLEN HELYES VÁLASZ [A PAKS II.].

Az energiabiztonság és energiafüggetlenség fogalmainak az értelmezésével is baj van Járosi Márton szerint, aki ezt így fejtette ki:

Nincsen függetlenség ebben a világban, mert az egyes országoknak a természeti adottságai nagy mértékben különböznek egymástól. A villamosenergia-termeléshez szükséges nyersanyagok, olaj, gáz, szén, víz tekintetében nagyon különbözőek az országok. A természeti adottságok különbözőségéből természetesen következik az, hogy egymásra vannak utalva – mondta el Járosi, aki a történelmi tapasztalatokban gyökerező politikai félelmek és előítéletek kapcsán egyenes szavakkal fejtette ki álláspontját:

Én is átéltem a második világháborút, tehát nekem megvan a véleményem a Szovjetunióról, és a török uralomról is, (…) de közben múlik az idő. A mai Oroszország az nem azonos a Szovjetunióval. Ez az Oroszország természetesen birodalmi politikát folytat. Ez az ő természete, mint ahogy mi, főleg mióta megcsonkítottak minket, nem tudunk birodalmi politikát folytatni, megmaradási politikát folytatunk. Nekünk az a dolgunk, hogy a 15 millió magyart kell megőrizni ebben a világban. – zárult a vasárnap reggeli beszélgetés az Energiapolitika 2000 Társulás elnökével, Járosi Mártonnal a Kossuth Rádió adásán.