Kedvező változások a projekt finanszírozásában

A két új paksi blokk megépítését döntően az Oroszország által biztosított hosszú lejáratú hitelből, 20 százalékban pedig saját forrásból finanszírozza hazánk. A 10 milliárd eurós hitelkeretből mindig annyit hívunk le, amennyi az adott időszakban felmerülő számlák kifizetéséhez szükséges. Magyarország eddig minden számlát előtörlesztett, így Paks II.-vel összefüggésben hazánknak nincs tartozása Oroszország felé – tájékoztatott Süli János miniszter annak kapcsán, hogy sikeres tárgyalások eredményeként módosulhat a projekt finanszírozását biztosító hitelszerződés. Erre az Országgyűlés jóváhagyása után kerülhet sor. A miniszter hangsúlyozta, hogy minden beruházás esetén előzetesen meg kell tervezni a finanszírozást.  Ennek tükrében még jobban érthető, ha egy „projekthitel” nem is lesz teljes mértékben felhasználva, a biztos pénzügyi háttér megléte elengedhetetlen.

A magyar kormány az orosz hitelre biztonsági védőhálóként is tekint

– emelte ki Süli János. Szavai szerint a szerződés előnyös tulajdonságai a kiemelkedően hosszú, 30 éves futamidő, az előtörlesztés lehetősége pedig garantálja, hogy mindenkor a legkedvezőbb finanszírozással valósítsák meg a projektet.

Emellett a rendelkezésre tartási díj számítása is rugalmasabbá válik, számunkra ez költségcsökkenést jelent.– fűzte hozzá. Azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság 2016-tól kezdődően hosszas és mélyreható vizsgálatokat folytatott a beruházással kapcsolatban, majd mindegyik eljárásban kimondta, hogy a beruházás az európai uniós joggal teljes összhangban valósul meg. Ugyanakkor a projektre jelentős hatással voltak ezek a vizsgálatok, ezért is vált szükségessé a hitelszerződés átütemezése.

A Paks II. projektért felelős miniszter arra is kitért, hogy a különféle energiatermelő módok értékelését, besorolását illetően is bízik a kedvező fordulatban. Az Európai Bizottság az úgynevezett Green Taxonomy (zöld rendszertan) rendeletről szóló jogszabályban fogalmazza meg, hogy mely beruházások, gazdasági tevékenységek járulnak hozzá leginkább az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek az eléréséhez. A bizottság égisze alatt működő Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre, JRC) néhány hete összefoglaló tanulmányában megerősítette: az atomenergia ugyanolyan fenntartható, mint az éghajlat-politikai uniós rendszertannak megfelelő többi, alapvetően megújuló energetikai technológia, azaz az atomenergia is felkerülhet az „uniós zöldlistára”.

A független uniós szakértők számos olyan, az atomenergia előnyeit tudományos alapon igazoló megállapítást tettek, amit mi, atomenergiát alkalmazók korábban is kommunikáltunk.– összegezte Süli János.




* Támogatott tartalom