A Paks II. beruházás megtérüléséről és az atomerőművek árstabilitásáról is szó esett a Gazdasági bizottság meghallgatásán.
Az elmúlt hónapok Európa-szerte kiugróan növekvő áramárai is alátámasztják a Paks II. beruházás megtérülését – hangsúlyozta miniszteri meghallgatásán az Országgyűlés Gazdasági bizottsága előtt Süli János. A paksi projektért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: nem lett igazuk azoknak, akik tartósan alacsony piaci energiaárakat vizionálva kérdőjelezték meg a beruházás létjogosultságát. – A szűkös áramtermelő kapacitások, az emelkedő uniós kvótaárak és a növekvő áramigény folyamatosan hajtja fel az árakat – szögezte le a miniszter, hozzátéve: míg az Európai Unióban egyre nagyobb terhet ró a lakosságra a növekvő rezsiköltség, addig a Paksi Atomerőmű termelésének köszönhetően hazánkban tartósan a legalacsonyabb a lakossági áramár a tagállamok között.
A Paks II. beruházás célja az ellátásbiztonságot garantáló kapacitás fenntartása. A paksi projekt az olcsó és tiszta áramtermelés záloga – fogalmazott.
A miniszter kiemelte: az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) tanulmánya a leginkább klímabarát energiaforrásként jelöli meg az atomenergiát. A nemzetközi szervezet számításai szerint az atomerőművek szén-dioxid kibocsátása, földterület- és nyersanyagszükséglete még a megújuló energiaforrásokénál is alacsonyabb.
A bizottság előtt Süli János arról is beszélt, hogy az atomerőműveknek rendkívüli nagy az árstabilitása. – Ez annyit tesz, hogy az üzemanyag csak igen kis részt, mindössze 5-10 százalékot képvisel az áramtermelés önköltségében, így az áringadozásnak való kitettség sokkal kisebb más erőművekhez képest. A kombinált ciklusú gázerőművek esetén ez a 60 százalékot is eléri – húzta alá a miniszter emlékeztetve, hogy január óta négyszeres-ötszörös áremelkedés is tapasztalható volt az európai földgázpiacon. Süli János arról tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy a törvényi előírásnak eleget téve az atomerőmű mindig rendelkezik két évre elegendő üzemanyagkészlettel, ráadásul a reaktorban lévő fűtőanyagot csak mintegy 4-5 év alatt cserélik le. – A nukleáris üzemanyag biztonságosan, kis helyen és jól készletezhető, ráadásul szükség esetén több forrásból is beszerezhető. Ez jóval nagyobb biztonságot jelent, mint a villamos energia importja – emelte ki a miniszter.
Süli János a bizottság tagjainak figyelmébe ajánlotta Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a MAVIR minap megjelent közös kiadványát. A hazai villamosenergia-rendszer 2020-as év működési adatait összegző tanulmány szerint a koronavírus-járvány ellenére 0,3%-kal, 46,550 TWh-ra nőtt az áramfelhasználás a tavalyi évben; a naperőművek 16,35%-os, a szélerőművek 22,53%-os kihasználtsággal működtek 2020-ban, míg a paksi blokkok kihasználtsága a meghaladta a 90%-ot.
Forrás: Paks2.hu
legfrissebb videók
