2024. 03. 29. péntek
Auguszta
: 396 Ft   : 367 Ft Benzin: 615.4 Ft/l   Dízel: 656.6 Ft/l   Írjon nekünk

Röhej! Szakmáron két anyadisznó van – Úton a falusi önellátás teljes felszámolása felé

Zsiga Ferenc  |  2018. 07. 23., 09:21

Vidéki ember tudja átérezni igazán, mit jelent az, ha egy termőföldek ölelte, több ezer főt számláló faluban 2 darab, azaz kettő darab anyadisznó van, de az ólakban is legfeljebb 60 sertést hizlalnak úgy 30 háztartásban. Mindezt állatorvos barátom erősítette meg Szakmárt és Dunapatajt említve, mely utóbbiban a település mérete miatt a szakmári anyadisznó és sertés szám közel két - háromszorosát regisztrálták. Hogy miért éppen az anyadisznó? Egyszerű, mert ha nincs szaporulat, azaz kismalac, akkor hogyan lesz vágósertés. Rögtön szögezzük le, a járás valamennyi települését ide citálhattuk volna, mert mint a szakember hangsúlyozta: röhej, de sehol nem különb a helyzet, úton a falusi önellátás teljes felszámolása felé, már most búcsút inthetünk a minőségi házi sértéshúsnak. Úgy van, ha egyáltalán van falusi disznótor, hogy utánfutón elhozzák a fél sertést a Sparból, vagy az egészet a Kecskemét környéki tanyavilágból elő, vagy nagy sietve holt állapotában. A dusnoki állatorvos szerint tíz év sem kell, és még a falusi gyerekeknek is olyan egzotikus állatként mutogatják az élő sertést, malacot, mint most a majmot. A nagy sertéshizlaló nagyüzemeknek már most semmi köze a falusi létformához.

Így a nem hatósági állatorvos munkájának nagy részét inkább a kutyák, macskák, díszállatok, családi kedvencek gyógyítása teszi ki, bár egy-két nagyüzemi állattartó telep azért még tartja magát. Ám mint tudjuk, ott kizárólag táppal hizlalják a sertést, ezzel együtt más minőségű, ízű, állagú húst produkálnak.

Nem kétséges,

az elmúlt években végképp elfogytak a sertések az ólakból, bár ólak azért még vannak, az idősebb korosztály nehezen válik meg ezektől az építményektől.

Azért alaposabban utána néztünk: csak nálunk ilyen rossz a helyzet a házi sertések piacán, vagy máshol is ez van?

Döbbenet, de a magro.hu-n, az internetes mezőgazdasági piacon összesen két Fejér megyei hirdetést találtunk. Egy helyen árulak 7-7 darab malacot 12.500-17.000 forintos darabonkénti áron. Gondoltuk, a Jófogás biztosan többet hoz, és igazunk lett! Ugyan Bács-Kiskunban egyetlen helyen nem hirdettek sem disznót, sem malacot, viszont annyiban „malacunk volt”, hogy Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar megyében azért még árulnak választási malacot. Na’ nem tömegével, de azért a fajtától függően, ide értve a vietnámit és más mini fajtákat, ott 12, 13, egészen 18 ezer forintos darabonkénti áron lehet kapni választási malacot.

A 10 hetes süldőért is 13.500 forintot kell leszurkolni annak, aki disznóhízlalásra adná a fejét.

Elgondolkodtató, hogy a hozzánk legközelebbi malacot rejtő ól is tőlünk 100-150 kilométerre van. Oda-vissza egy malac ára ugrik az üzemanyagra.

A házi hízósertést, „vágni való disznót” szinte nem is hirdetik, azt elviszik az ismerősök, vagy megmarad a családnak, de

aki mégis ilyet szeretne, annak élő súlyban 450-500 forintot kell leszurkolni kilójáért.

Na és persze utazni, hogy a nálunk lassan ritkaságszámba menő példányt hazahozza.

Ilyen áron egy 120 kilogrammos sertés 60 ezer forint élősúlyban. És akkor még ott van a nevezetes magyar sertésfajta, a most felkapott mangalica, amelyre a hirdetésekben még árat sem írnak, csak elérhetőséget. Alku kérdése, hogy mennyiért adja majd a gazda.

A nagyobb áruházláncok húsos pultjainál dolgozóktól megtudtuk: ha fél sertést szeretnénk, azt legjobb jó előre megrendelni, mert különösen a késő őszi, téli hónapokban megnő a kereslet. A házi disznótortól, na jó, így inkább feldolgozástól – ha másért nem, nosztalgiából - azért még nem ment el az emberek kedve.

Dr. Bajusz István, dusnoki állatorvos, akinek a nemrégiben elhunyt, köztiszteletben álló édesapja is állatorvos volt, humorosan, de hangjában érezhető keserűséggel beszélt a problémáról. Mint mondta:”Az én generációm, a most negyvenévesek már egyáltalán nem hizlalnak disznót, nem nevelnek haszonállatot. A régebben épült

falusi porták 70 százalékéban még ott vannak az istállók, ólak, de csak azért, mert lusták voltak lebontani, vagy nincs pénz az elbontásukra.

Az idősebb generáció azon tagjai, akik még elvétve, a család kedvéért sertést hizlalnak, sajnos kihalnak.

Ami legalább ekkora probléma, hogy egyre kevesebben vannak azok a falusi és városi emberek, akik még emlékeznek arra, milyen volt az otthon nevelt sertésnek, csirkének, libának, kacsának az íze. Ők még tudják, ismerik a különbséget.

Ám már felnőtt egy olyan generáció, amelyik szinte csak a multik által előállított és forgalmazott hús ízét ismeri, ezt szokta meg, neki ez a természetes.

Aztán ha egyszer jó kerül a tányérjukra, azaz házi körülmények között nevelkedett sertés, csirke, minden egyéb, akkor máris azt fogják mondani: amit eddig fogyasztottunk, az ahhoz képest rossz. Ez a helyzet tíz éven belül teljes egészében valósággá válik. Ám akkor már az sem lesz, akitől a házi állattenyésztés fortélyait megtanulják. Nem beszélve a falusi, házi állattenyésztéshez szükséges, mindinkább romló infrastruktúráról: az istállókról, ólakról, itatókról, amelyek akkorra már végleg az enyészet áldozatává válhatnak. Ha nem lesz komoly állami beavatkozás, nem ösztönzik a házi állattenyésztést, mindent a nagyüzemre  bíznak, tíz év múlva,

kis túlzással még a falusi gyerekeknek is olyan egzotikus állatként mutogatják az élő sertést, malacot, mint most a majmot.

Ha tetszett a cikk, kövesse a Kalohíreket
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 26., 09:00
Decemberben ünnepelte egyéves születésnapját a „kultúrpiac”, de már a város várva várt nagyrendezvényei sorába tartozik a kézműves és kistermelői vásárt, és kulturális csemegéket összekötve a piacteret élettel megtöltő közösségi esemény, amelyet évszakonként tartanak meg, tavasszal a húsvét ünnepe előtt, virágvasárnapon.
2024-03-26 08:33:40
A Paks II. projektbe most bekapcsolódó szereplők jó referenciát szerezhetnek a nukleáris iparban, és később komoly eséllyel pályázhatnak nemcsak a környező országokban, de az Európa- és világszerte induló atomerőmű-beruházások beszállítóiként is. Mindezt a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgató mondta el a Portfolio konferencián. Jákli Gergely arról beszélt, hogy a paksi beruházáson megszerezhető referencia megnyitja ezt a piacot a vállalkozók számára. Kiemelte, hogy vannak új atomerőmű-építési és üzemidőhosszabbítási projektek, ahol szakemberekre, vállalkozásokra van szükség, különösen olyanokra, akik már tapasztalatot szereztek nukleáris területen. (x)

  Legfrissebbek most

   NAPI GYORS
2024. 03. 28., 08:45
Mindegy milyen gépjárművet vezetünk, az alkohol fogyasztása tilos! Még >>>
2024. 03. 27., 10:50
Összegyűjtöttünk néhány egyszerű, de annál nagyszerűbb locsolóverset gyerekeknek! Még >>>
2024. 03. 27., 09:56
A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a tényre: száz emberből egy autizmus spektrumzavarban érintett. Még >>>
2024. 03. 27., 09:06
Egy fiatal férfi kért segítséget március 26-án a reggeli órákban, hogy tőlük külön élő édesapja egy késsel megszúrta édesanyját. Még >>>
2024. 03. 26., 16:00
Értékes emberi kapcsolatok, barátságok, segítőkészség és jókedv. Ezek a szavak jutnak először eszembe, amikor a március 23-24-én megrendezett kiskőrösi Agrár Expóval kapcsolatos benyomásaimat elevenítem fel. Még >>>
2024. 03. 26., 13:49
A revizorok megjelenésére a hivatali munkaidőn túl is számítani lehet. Még >>>

  NÉPSZERŰ HÍREK