„Egy senki a maga erejéből…” – Kalocsa is Kern András kelléke lett

Ez félreértés lesz, itt ma nincs előadás!

Adott egy nézőkkel teli nézőtér, egy színpad, rajta néhány elnyűtt színházi kellékkel, és a Kern András által alakított Bieder József segédszínész-kellékes, aki egyszer csak besétál a színpadra és meghökkenve látja, hogy bár az aznapra tervezett előadás elmarad, a publikum ott van és hosszas unszolásra sem akar hazamenni.

Bieder néhány „Sanyibazdmeg” telefont elereszt, kollegái azonban szemmel láthatóan nem hisznek neki, mondván, hogy kerülnének emberek egy előadásmentes napon a színházba? Nincs más hátra, a kellékek mestere és őre nem mehet haza, amíg a nézőtér nem üres, így hát azt teszi, amihez a legjobban ért – rendezgeti eszközeit, amelyekhez megannyi korábbi előadás megannyi keserédes története, nagy pillanata, egy-egy kedves anekdotája fűzi. Mindeközben megelevenedik Hamlet, a német, az orosz és az angol színház, de még „A hattyúk tava” is.

A feleslegessé vált ember tragikomédiája

De nem csak a színészi lét fényes és árnyoldalai rajzolódnak ki, hanem egy félredobott, korosodó férfi hétköznapjainak dilemmája. Hiába az intelligencia, a színpadra termettséghez szükséges plusz, évtizedek rutinja, eljön az idő, amikor a felnövekvő generáció már csak megmosolyogja a „bácsit”. Amikor ugyanaz történik otthon a négy fal között, mint a munkahelyen, és rá kell jönni, hogy szépen, lassan, akárcsak az ütött-kopott gramofon és a lomtalanításkor szerzett díszlámpa palástja – cserére szorul a kellékes és a kellék is.

A többszörösen elismert színművész szűk másfél órás játékát egy hatalmas vastaps zárta Kalocsán, amelyet Kern egy, a darabot mintegy összegző és lezáró búcsúdallal tett felejthetetlen élménnyé. „Egy senki a maga erejéből, garantáltan kizárva a fényből”, énekelte a közönségnek, majd ismét vastaps és mosolygós távozás.

Vastaps és búcsú

A nézőtér soraiban helyet foglalók hasonlóképpen mosolyogva léphettek ki a színházból, hiszen egy tartalmas évadot tudhattak maguk mögött. Az előadások többsége humoros, könnyed bohózat, netán kosztümös játék volt, a Kern-est pedig vitathatatlanul feltette az i-re a pontot, az októbertől júniusig tartó szezonra a koronát. Köszönet érte Kern Andrásnak, köszönet érte a szervezőknek, rövidesen pedig már arról fogunk írni, hogy mi mindennel készül a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár a 2015/2016-os évadra.

Visszatérnek a „kalocsai acélmagnóliák”!

Külön örömmel tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy őszig sem maradnak színházi élmény nélkül. Június 28-án ugyanis a közelmúltban tartott dupla-premier sikerén felbuzdulva visszatérnek a „kalocsai acélmagnóliák”. A lelkes helyi színjátszókból frissen összeállt Thália Társulat előadására már válthat belépőt a jól ismert jegyirodákban, illetve a helyszínen is. Olvassák el korábbi írásunkat az Acélmagnóliák premierjéről – ha lemaradtak róla, garantáltan meghozzuk a kedvüket, hogy ezúttal ne mulasszák el a sok-sok humorral fűszerezett „sorsjátékot”.