Sok(k)színűség a Metropolitan Egyetem szervezésében – Számos kalocsai és környékbeli hallgató a TEDx budapesti előadásain

A TEDx programnak az Uránia Nemzeti Filmszínház adott helyet, melynek aulájában számos, esetenként másik egyetemekre járó kalocsai és környékbeli fiatallal, műszaki, bölcsész, egészségtudományi karokon tanuló hallgatókkal találkoztunk. A régi Uránia Filmszínházból kialakított, 2002-ben felújított épület impozánsan ötvözi a velencei gótika, az itáliai reneszánsz, valamint az arab mór építészet stílusjegyeit, ami egy kis képzettársítással utalt az előadásokban is tetten érhető művészi és gondolati sokszínűségre.

A 120 éves filmpalota színháztermébe, Budapest frekventált kulturális terében lépve a legmodernebb kép- és hangtechnikai berendezéseket látva már kétségünk nem volt afelől, hogy a színház képzeletbeli falait ezen a napon a jövőről szóló gondolatok tágítják.

Az előadások szinte kivétel nélkül azt a témát járták körbe, bontották ki egy-egy szakterületen, hogy a sokszínűség, a sajátunktól eltérő gondolkodás az egyéni, társadalmi fejlődés az innováció motorja, ami nélkülözhetetlen a jó teljesítményhez és a kritikai gondolkodáshoz. Ám napjainkban azt  tapasztaljuk, hogy az internet világában a túl sok információ, lehetőség nyomasztólag is hathat, a túl nagy különbségek pedig ellenséges reakciókat szülhetnek. A kérés az, hogyan találjuk meg az optimális arányt.

A két „felvonásban” megtartott összesen 16 előadásból azt tudhattuk meg: hogyan látja mindezt például Bánlaki Dalma Stella, a naponta több százezres olvasottságú újságíró, a Forbes magazin főmunkatársa, Nemes Orsolya generációkutató, Puskás Marcell tervezőgrafikus, vagy a kétszeres Filmkritikus díjas Papp Bojána filmdramaturg, a 16 nyelven beszélő Szigethy Alexandre. Továbbá a záróeseményt adó Balázs Gábor média designer, kreatív rendező, a METU oktatója, aki három társával, Biljarszki Maxim médiaművész, zongoristával, a valós idejű ember-számítógép interakcióval foglalkozó Harsányi Rékával, Tóth Ádám média designerrel, programozóval arra vállalkozott, hogy egy különleges mobiltelefon alkalmazásnak köszönhetően elő zenei produkcióban, a több száz főnyi közönség diktálta ütemhez és zenei aláfestéshez igazodva zenéljen. Így a Balázs Gábor gitáron és Biljarszki Maxim zongorán előadott produkciónak - a telefonról, mobil interneten elért alkalmazásnak köszönhetően - a közönség is aktív részese, alakítója volt.

A mobiltelefonnak és az arról elérhető programnak köszönhetően a több száz főnyi résztvevő közösen befolyásolta a zenét, a közönség többségének akarata érvényesült a ritmus, a basszus, a zenei aláfestés megválasztásában. Mindezt a változást a hallgatóság egy kivetítőn követhette végig, hogy mindaddig nyomja a telefon kijelzőjén megjelent ikonokat, amíg a zene a számára leginkább tetszően alakul.  

A „zenei demokráciának” ez a helyszíni bemutatása betekintést engedett a médiának arra a területére, amikor részben már a jelen, de különösen a jövő újságírója közvetlen interaktív kapcsolatban lesz az olvasóval.

A TEDx-nek a média jövője szempontjából ez volt a legkifejezőbb produkciója, hiszen a zenén keresztül mutatta be: miként a zene és az improvizáció a zenész, addig egy adott helyzet, probléma megközelítése, kibontása az újságíró számára jelenti a végtelen játszóteret. Ám ezt a játékot a játszótér közönsége már közvetlenül alakíthatja.   

A jövő egyeseket most még talán sokkoló technológiai megoldása az Urániában megrendezett Sok/k/ színűség programon azt igazolta: a jövő egy idő után szinte kizárólagos elektronikus újságírójának már a saját rátermettsége, tehetsége semmit nem ér, ha ez nem párosul a legkorszerűbb technológiai, informatikai tudással és megoldásokkal.

A szakemberek szerint a következő évek a web és a közösségi média olyan kiteljesedéséről szólnak, amely már most megkerülhetetlen. Eredményeit érzékelve, az okos telefonok korában már látszik, hogy a nyomtatott és hagyományos média egyfelől lassan eltűnik, másfelől átalakul, ami számos, eddig még nem is ismert kihívást rejt magába.