2017. 10. 20. péntek
Vendel
: 308 Ft   : 261 Ft Benzin: 363 Ft/l   Dízel: 352 Ft/l   Írjon nekünk

Az ember 44 éves korában a legboldogtalanabb

2017. 10. 09., 18:03

A magyar köztudottan nem tartozik a legboldogabb nemzetek közé, legalábbis a nemzetközi, összehasonlító, közérzeti kutatások alapján úgy tűnik, egyelőre esélyünk sincs arra, hogy a világ legboldogabb országai közé kerüljünk.

Rendre valahol a középvonalban helyezkedünk el, és jellemzően boldogtalanabbak vagyunk, mint a körülöttünk lévő, más kelet-európai államok. Magyarország jelenleg a világ 75. legboldogabb országa, bár tavaly még a 91. helyen voltunk, szóval megfigyelhető valami pozitív tendencia. Az élen nagyon régóta a skandináv országok állnak, azon belül is Dánia már öt éve tartja ezen a listán az első helyét – felmerül tehát a kérdés: mi lehet a hatalmas nagy dán boldogság titka?

Mi a fenétől olyan boldogak a dánok, és vajon van-e néhány praktika, amit el tudunk tőlük lesni

annak érdekében, hogy kissé nekünk is jobb kedvünk legyen. Nagyjából erről tartott előadást dán nagykövetség meghívására kedden, a dán Boldogságkutató Intézet (azaz Happiness Research Institute) egyik munkatársa Michael Birkjær. A rendezvényt a Design Hét Budapest keretében rendezték meg, ahol Dánia a díszvendég.

Birkjær előadása azért is volt érdekes, mert végre beszélt valaki arról, hogy milyen módszerekkel készítik ezeket a közérzeti felméréseket, aminek mi aztán már csak a lesújtó végeredményével szembesülünk. Mint kiderült, valóban alkalmaznak bevett kvantitatív és kvalitatív társadalomtudományi módszereket, de azért azt ő maga is beismerte, hogy nagyon sok összefüggésről még mindig fogalmuk sincs. Hangsúlyozta azonban, hogy egy komoly boldogságkutatás nem alapulhat egy tíz perc alatt kitöltött kérdőíven, hiszen igen sok tényező befolyásolja, aznap éppen hogyan érezzük magunkat: kivel vagyunk, hol vagyunk, mit csinálunk, milyen az idő stb. Ezért a legalkalmasabb erre például egy telefonos alkalmazás, amiben minden nap meg kell válaszolni néhány kérdést.

Tavaly például Nagy-Britanniában végeztek egy igen átfogó boldogságkutatást (az angolok nem tartoznak világ legboldogabb népei közé, de azért nálunk sokkal előrébb vannak), amiből Birkjær sok példát idézett. Például a legtöbb angol számára 2016 legboldogabb napja a karácsony volt, a legboldogtalanabb pedig november 9.

És hát mi történt november 9-én? Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást,

ami, úgy tűnik, annyira negatív irányba befolyásolta az angolok kedvét, hogy rögtön az év legrosszabb napjának jelölték. Érdekesség még, hogy a felmérés szerint az angolok legjobban a betegségeket utálják, rögtön utána pedig a pedig a munkájukat.

Aki tehát azt gondolja, hogy függetleníteni tudja magát a közéleti történésektől, és nem befolyásolja boldogságérzetét egy politikai esemény, az sajnos téved. Mint ahogy az is, aki azt gondolja, hogy nem függ a közösségi médiától. A Facebook, az Instagram és egyéb közösségi oldalak a felmérések szerint sok embernél összefüggnek a boldogtalansággal. Sokan csak a boldog állapotukról posztolnak képeket, és egy nem boldog felhasználó más boldog képeit látva abnormálisnak érezheti az állapotát. Erről egy külön kutatást is készített már ez az intézet, és abban is arra a megállapításra jutottak, hogy aki nem használja a Facebookot, az boldogabb ember. 

Ebből következik Birkjær szerint egyébként az a fontos megállapítás is, hogy attól, hogy valakit boldog emberek vesznek körül, még nem biztos, hogy boldogabb lesz, sőt. Azokban az országokban, amelyek jól szerepelnek a boldogságlistán, rendre magas az öngyilkosságok száma (lásd skandináv országok). Ennek oka, hogy aki boldogtalan, az sokkal mélyebben éli meg saját boldogtalanságát egy alapvetően boldog társadalomban. Ezzel szemben

egy olyan közegben, ahol mindenki szarul érzi magát, kevésbé tűnik fel, ha mi magunk is szarul vagyunk.

Ezek, bár mind nagyon érdekes megállapítások, látszólag nem igazak a magyar helyzetre. Mi sajnos nem állunk túl jól boldogságérzet terén, mégis viszonylag előkelő helyen szerepelünk az öngyilkossági statisztikában. Bár 1987 óta folyamatosan csökken hazánkban az öngyilkosságok száma – nem is kicsit, harminc év alatt a felére esett vissza, – de ezzel még mindig az európai élvonalban vagyunk.

Birkjær egy adott ponton maga is elismerte, tulajdonképpen nem nagyon tudják, miért vallják magukat annyira boldognak a dánok, és hogy mitől van, hogy az egyik ember boldogabb, mint a másik. Azt azonban elmondta, hogy meg tudnak nevezni hat olyan faktort, ami számításaik szerint felelős a boldogságérzet 75 százalékáért. Ezek a szociális beágyazottság, az egészség, a jólét, a szabadság, a bizalom és az önzetlenség. Ha ezek úgy nagyjából rendben vannak, akkor az ember jó eséllyel boldognak érzi magát.

Amit e tényezők közül minden kutató a leginkább fontosnak ítélt, az a szociális háló. Az intézet által végzett kutatások során mindig felteszik azt a kérdést, hogy szükség esetén mennyire tudunk támaszkodni a barátainkra, és a válaszok alapján ebben mi magyarok az utolsó előtti helyen állunk, megalapozva rossz helyezésünket a boldogságlistán.

Nálunk csak a koreaiaknak van kevesebb megbízható barátjuk.

A szociális kapcsolatok mellett a másik legfontosabb tényező az anyagi helyzet. Nem igaz tehát sajnos, hogy a pénz nem boldogít, igenis sokkal boldogabbak azok, akiknek sok pénzük van, mint akinek kevés.

Bizonyos bevétel alatt azonban a pénzkérdés jelentőségét veszti, sőt a nagyon szegények még boldogabbak is, mint a kevésbé szegények. Így lehet például, hogy számos, a GDP alapján, gazdaságilag elmaradott afrikai ország lakói boldogabbak, mint mondjuk a gazdaságilag jobban teljesítő kelet-európai országok. De ugyanez igaz Dél-Amerikára is, ami GDP tekintetében nagyjából velünk van egy szinten, mégis összehasonlíthatatlanul boldogabbak arrafelé az emberek, mint a magyarok, szerbek, meg a románok.

Teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a sport és a rendszeres testmozgás növeli a boldogságérzetet. A világ legboldogabbjainak számító dánok fele például heti öt óránál is többet sportol, és állandóan biciklizik. A gyerekek ötven százaléka biciklivel jár suliba, de még a parlamenti képviselők 63 százaléka is kerékpárral jár dolgozni. És erősen befolyásolja a boldogságérzetüket a korunk is, és nem feltétlenül negatív irányba. Az emberek boldogságérzete a húszas éveikben van a csúcson, és onnantól kezdve folyamatosan csökken.

A férfiak 44, a nők kicsit hamarabb, 42-43 éves korukban a legboldogtalanabbak,

ebben ráadásul mindegyik mért országban egyezés mutatkozik. Jó hír viszont, hogy a 44 éves mélypont után ismét emelkedés következik, az 50-es és 60-as emberek már boldogabbak negyvenes társaiknál. Pontos magyarázatot, erre sem tudott adni Birkjær, csak sejtéseket. Valószínűleg ez az a kor, amikor az ember számot vet az életével – ha 44 éves koráig nincs meg az álommeló és nincs családja, úgy érzi, már valószínűleg nem is lesz. Akinek viszont összejött a vágyott munka, vagy a család, az éppen ebbe a korban hatalmas stressz alatt van, így ő sem sokkal boldogabb.

Michael Birkjær nem titkolta el, de azért a végére hagyta az igen kiugró dán boldogság egy lehetséges okát, ami az antidepresszánsokban is kereshető. A dánok ugyanis majdnem úgy eszik az antidepresszánsokat, mint más a cukrot. Az OECD-s átlagnál jóval többet szednek, mi magyarok azonban sokkal kevesebbet. Ránk egyelőre nem jellemző az antidepresszánsok korlátlan fogyasztása, bár fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években nálunk is jelentősen nőtt azok aránya, akik élnek ilyen gyógyszerekkel. Birkjær sietett hozzátenni, hogy szerinte ezek az adatok nem feltétlen tükrözik a valóságot. Szerinte a dán egy jóval nyíltabb társadalom, és ezért nem tartják titkolnivalónak a mentális betegségeket, ellentétben sok más országgal, ahol ez tabunak számít, így hiába kérdeznek rá, nem is vallják be.


Ebben lehet igazság, de nekem úgy tűnt, hogy a kulturális különbségeket más esetben sem nagyon vették figyelembe a kutatások során, ami bennem néhol hiányérzetet okozott. Ha az antidepresszáns szedését szégyen bevallani, ugyanúgy előfordulhat az is, hogy mi magyarok, egyszerűen nem szeretünk a hogy vagy? kérdésre úgy válaszolni, hogy hogy jól. Másrészt lehet egy olyan gátlás az emberek többségében, hogy ha jól is vagyunk, azt egyszerűen nem illik bevallani.

Vannak azért olyan dolgok is, amelyekben sokkal jobban teljesítünk, mint a többi európai ország. A magyarok, ha barátaik kevesen is vannak, a gyerekeiket nagyon szeretik, nálunk jobban már csak a portugálok rajonganak a gyerekekért.

A magyarok elsöprő többsége azt állítja, sokkal boldogabb, mióta gyereke van,

és érdekes módon pont a legboldogabb országok lakói mondják azt, hogy jelentősen csökkent a boldogságérzetük a gyermek születésével. Az amerikaiak egyenesen katasztrófaként élik meg a gyerek érkezését, bár ők egyébként minden boldogságkutatás szerint mélyrepülésben vannak mostanság, és sokkal boldogtalanabbak, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt. A magyarok gyerekimádatának ismeretében végképp nehezen érthető, hogy miért születik nálunk ennek ellenére egyre kevesebb gyerek. És itt ismét visszakanyarodhatunk oda, hogy ezekben a felmérésekben nem egészen biztos, hogy mindenki azt mondja, amit gondol. Ha a magyarok ennyire boldogak a gyerektől, mégsem szívesen szülnek, ez szintén jelentheti azt is, hogy a magyar társadalomban egyszerűen nem illik bevallani, ha valakinek nehézségei vannak a gyermekneveléssel, és hogy a gyerekvállalás gondok sokasága. Ha valaki nehezen boldogul szülőként, de nem mer panaszkodni és nem mer segítséget kérni, akkor lehet, hogy inkább nem is vállal több gyereket. Míg egy olyan társadalomban, ahol be lehet vallani, hogy a gyerek igenis teher, természetesebbnek tűnhet a gyerekvállalás.

Ne feledjük el azonban, hogy a boldogságkutatás, bár egy valóban létező tudományág, mindamellett hatalmas biznisz is. Az említett dán intézet munkatársai már több könyvet kiadtak, melyekben azt ígérik, eltanulható a dán boldogság titka. Meik Wiking intézetvezető magyarul is megjelent könyve szerint a titok az úgy nevezett hygge, amit csak a dánok ismernek, de ha követünk néhány utasítást, mi is boldogak lehetünk. Nem kell hozzá más, csak egy hatalmas lakás (a dánokra jut a legnagyobb lakóterület Európában, fejenként közel ötven négyzetméter) néhány szuper recept, és jó minőségű alapanyag, egy kandalló, egy kert, egy bicikli, sok könyv, és néhány természetes fából készült bútor. A könyvben több száz oldalon át sorolják a dán boldogság kellékeit, bár azt, hogy az ember nem hulladékot eszik, hogy ne mérgezze magát és a gyerekeit, próbál barátokat szerezni, próbál olvasni és a gyerekével friss levegőn lenni, szerintem nem hyggének hívják, hanem egyszerűen józan észnek.

Forrás: Index

Ha tetszett a cikk, kövesse a Kalohíreket
a Facebookon!

 legfrissebb videók

2017. 10. 16., 20:40
Bár ezt az egyszerű „lebirkázást” a juhtenyésztők valószínűleg kikérnék maguknak, pláne ezen OMÉK-nagydíjjelölt tenyészjuhoknak az esetében. Izguljunk együtt Tóth Danival, hogy az uszódi juhtenyésztő, Holló Mátyás jószágai – akik felkészítésének utolsó nagyon izgalmasra sikerült pillanatait is nyomon követhetjük – hogyan szerepeltek az ország egyik legrangosabb, és legrégebbi mezőgazdasági seregszemléjén! Kövessük végig Danival és a #DOKU harmadik epizódjával együtt az utat a hanyatt eséstől (szó szerint) a döntőig. Nézzük meg együtt, ott mi történt!
2017. 09. 27., 19:08
Itt az új Patron! Falunap, pályaavató focimeccs. Az első helyzet kimarad. Hogyan lehetett volna gól? Egyszerű. Megjön az univerzális ember. Az ellenfél elesik baráti tűzben. Süsü is belendül. Pedig már előző nap is lendületben volt! Tóth Dani legújabb videójából nem utolsó sorban az is kiderül, hogy honnan ered a bizonyára legismertebben csengő nevű dunapataji kőműves legendája, hogyan lehetett volna gól az első kimaradt helyzet, és egyáltalán, mi az összefüggés a patron és egy falunapi focimeccs közt.
2017. 09. 07., 13:07
Kitalálta, ki az? Aki ismeri őt, meg fogja nézni ezt a filmet. A többiek, ha rákattintanak Tóth Dani legújabb rövidfilmjére, meg fognak lepődni, nem csak a világszínvonalú, egyedi szemléletű szobrokon. A filmben nyilatkozik régi mestere, a rajztanár Kiss István is, akinek megláthatjuk a fejfáját is. Nem vicc! Pedig nem is ő a főszereplő. Hanem Farkas Tibor, aki 4:15-nél, csak úgy visszakézből elkapja a babakocsit is. De a lényeg nem ez, hanem… Ám ezt mondja el ő maga!

Még több friss hír

2017. 10. 17., 12:44
Kétéves programot finanszírozhatnak az elnyert, 100%-os intenzitású támogatásból. Képzések, rendezvények valósulnak meg a forrás fölhasználásával, emellett kiépül egy mentori hálózat, amely a legrászorultabbakat segíti majd a közszolgáltatások elérésében, elősegítve egyéni boldogulásukat és társadalmi hasznosságuk fokozását egyaránt.
2017. 10. 16., 20:40
Bár ezt az egyszerű „lebirkázást” a juhtenyésztők valószínűleg kikérnék maguknak, pláne ezen OMÉK-nagydíjjelölt tenyészjuhoknak az esetében. Izguljunk együtt Tóth Danival, hogy az uszódi juhtenyésztő, Holló Mátyás jószágai – akik felkészítésének utolsó nagyon izgalmasra sikerült pillanatait is nyomon követhetjük – hogyan szerepeltek az ország egyik legrangosabb, és legrégebbi mezőgazdasági seregszemléjén! Kövessük végig Danival és a #DOKU harmadik epizódjával együtt az utat a hanyatt eséstől (szó szerint) a döntőig. Nézzük meg együtt, ott mi történt!
2017. 10. 16., 19:35
Múlt hét csütörtökön az El Camino és számos más nagy sikerű könyv szerzője Sándor Anikó volt a Városi Könyvtár vendége. Az írónő színes előadásában ismerhettük meg könyvei keletkezésének és magának az írói indulásnak a történetét.
2017-10-16 18:38:39
A télre való felkészülésről tanácskozott a Helyi Védelmi Bizottság a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályán megtartott ülésén, amelyen a védelmi igazgatásban résztvevők, a polgármesterek, a katasztrófavédelem, a rendőrség, a vízügyi igazgatóság, a gáz- és áramszolgáltató, a közútkezelő vezető beosztású képviselői voltak jelen.
2017-10-16 16:57:36
Filvig Géza és egy barátja, párttársa, Farkas Péter nem bírta tovább nézni az üveghegyet, amely a Diego melletti szelektív konténer környékét lepte el. Kezükbe vették a dolgot, meg a hulladéküveget, és azokat a szeméttelepre szállították, egyben azt is demonstrálva, hogy nem ördöngösség. Ami nem megy, ne erőltessük, de legalább figyeljünk oda jobban, főleg, ha van rá apparátus – sürgeti Filvig, aki a problémát már testület előtt is fölvetette, nem is egyedül.

  Legfrissebbek most

   NAPI GYORS
2017. 10. 19., 20:23
Horgászszerelésbe gabalyodott hattyút mentettek a Kalocsa Gerilla Kertészek a Vajas kalocsai szakaszán. Horgászurak! A felszerelésükre, kérjük, vigyázzanak! Még >>>
2017. 10. 18., 21:03
Kati László, dr. Angeli Gabriella és Balogh Imre lemondtak tiszteletdíjukról. Még >>>
2017. 10. 17., 15:08
2 alkalom, a legfontosabb tudnivalókról minden leendő anyukának. Itt az összes felmerülő kérdésre választ kaphatsz. Még >>>
2017. 10. 17., 12:18
Aki ma délután akarta kézbe venni a Kalocsai Járási Hivatal Kormányablakában intézendő ügyeit, kénytelen lesz elhalasztani ezt a programot. Még >>>
2017. 10. 17., 11:00
Múlt szombati bemutatkozó rendezvényük után újra hallatott magáról a Momentum kalocsai szervezete, akik a párt országos plakátátragasztó-kampányához csatlakoztak ezzel a megmozdulásukkal. Még >>>
2017. 10. 16., 17:14
Folyamatosan várja az önéletrajzokat az Emika. Is. Még >>>

  NÉPSZERŰ HÍREK

SZÓLJON HOZZÁ

 kisbéta
 2017-10-19 10:38:16
 3 Milyen játszóterek ? Azonkívül, hogy fodrászhoz jár , nem nagyon csinál semmit . A körzetében lakom, de nem nagyon hívott össze lakosság...

Botka László miniszterelnök-jelölt hétvégi lemondása után Angeli Gabriella is visszaadta az MSZP felkérését a jövő évi választásokon országgyűlési képviselőjelöltként történő megmérettetésre – erről szóló sajtónyilatkozatát ma délután küldte meg portálunknak.

 MrSmith
 2017-10-10 11:24:18
 5 Botka fabotkat sem ert es el is tunt,

Pénteken Botka László országjáró kampányának keretében jelöltbemutató utcafórumot tartott az MSZP a sétálóutcában. A párt miniszterelnök-jelöltje Angeli Gabriella támogatására biztatott. Angeli a Fidesz intézkedéseit bíráló, győzelem esetén népszerű intézkedések sorát ígérő beszédet mondott, majd másnap a párt országos rendezvényén is bemutatkozott.

 kisbéta
 2017-09-15 07:26:37
 5 Igen , követeljük, hogy számoljon el a Kalocsa-Kom pénzzel !!!!!!! Az a baj , hogy a sok seggnyalói csak a vastagon szedett részt olva...

Kinyóné Lakatos Melinda kérdésére válaszolt a napirendek lezárulta után dr. Bálint József polgármester, hírbe hozva egy kalocsai szövetkezetet és súlyos gyanút lebegtetve az előző városvezetéshez köthető magánszemélyek vonatkozásában.

  JETfly Magazin kiemelt hírei

2017. október 17-én 2 darab F-22 Raptor és egy KC-135 Stratotanker landolt a lengyelországi Powidz légibázison. A Raptorok kiszolgálásra egy 10 fős műszaki csapat is érkezett.
Negatív következményekkel jár a pilóták motivációját tekintve a bolgár parlament illetékes bizottságának azon döntése, mely szerint újra kell tárgyalni a vadászgéptendert.
A Lufthansa Csoport légitársaságai mintegy 12,7 millió utast szállítottak 2017 szeptemberében, 17,8%-kal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A rendelkezésre álló utaskilométerek száma 11%-kal haladta meg az előző évit, miközben az árbevétel 12,9%-kal nőtt.
Az Iraki Légierő pilótáinak harmadik csoportja is végzett az L-159-es elméleti átképzéssel a Prága melletti Aero Vodochody üzemben. Az átképzés most a műszaki szakemberek és az oktató pilóták felkészítésével folytatódik.