A Katolikus Gimnáziumban indult a szalagavató idei szezonja

Kalocsa iskolavárosi rangjából fakad, hogy a végzős középiskolások szalagavató rendezvényei majd ballagásai a közösségi élet fontos alkalmai. A szűkebb és tágabb családi kör fölkeresi a felnőttkor küszöbén álló diákok iskoláit, hogy jelenlétükkel lelkiekben erősítsék a fiatalokat az első nagy megmérettetések előtt, illetve a búcsúzás pillanataiban.

A diákok és a külvilág számára a külsőségekben a szív fölé tűzött kék szalagok jelölik azokat a diákokat, akik elérkeztek életük ezen állomásához, és a felvételi és érettségi vizsgákra készülnek, és a felnőttkorba való belépés, az önálló életük megkezdése előtt állnak.

Képgaléria megtekintése (36 db kép)

Ezeknek a szalagoknak az ünnepélyes feltűzése mindig felemelő pillanatokat hoz, amelyekre a hozzátartozók is kíváncsiak. Nem volt ez másképp múlt pénteken a Katolikus Gimnázium aulájában sem, ahol az intézmény végzőseinek szalagavató ünnepélyét tartották, megkezdve ezzel a kalocsai középiskolák ilyen rendezvényeinek idei sorozatát.

Az ünnepi műsor nyitányaként Vatai Zoltán 6/a osztályos tanuló szavalta el Kosztolányi Dezső Mostan színes tintákról álmodom című versét, majd a búcsúztató évfolyam idézetekkel, zenei, énekes betétekkel tarkított, az iskola életét a végzősök ott töltött éveit fölidéző műsort.

A harmadévesek műsorának keretében régi hagyományokat megidézve palotás tánccal teremtettek emelkedett, báli hangulatot, amit videón is megörökítettünk:

Ezt követően a feltörekvő generáció nevében Markus Ildikó szólt végzős diáktársaihoz szívhez szóló gondolatokkal, majd Fülöp Ernő esperes, kanonok, címzetes apát, Kalocsa-Belváros plébánosa, az iskola lelki vezetője megáldotta a feltűzésre váró szalagokat és a végzős diákokat, akik ezt követően egy-egy szál gerberát vettek át a búcsúztató évfolyamosoktól.

Képgaléria megtekintése (36 db kép)

Az ünnepi műsor végén a Hooligans együttes Küzdj az álmodért című dalát énekelték el, amelynek szövege jobban nem is passzolhatott volna az ünnepély apropójához:

Menj, küzdj az álmodért, minden vágyadért, mi benned él! 
Győztes lesz a harc, ha nincs több hátraarc …"

– dalolták az előttük járókat bíztatva a jövő évi ballagók, és énekükbe a szalagjukra váró diákok tanárai is bekapcsolódtak. Így szólt:

Ezt követően – miközben a közönség soraiban többen zsebkendőjüket keresgélték, vagy már el is morzsoltak egy-egy könnycseppet szemük sarkában – elérkezett a szalagtűzés ceremóniájának ideje.
Előbb az alsóbb évfolyam egy tanulója tűzte ki a szalagot maturandusok osztályfőnökének, aki ezután egyenként tűzött szalagot diákjai szíve fölé, majd kézfogással és öleléssel mutatta ki: megbecsüli a tanulók által eddig megtett utat, az előttük álló próbatételekben pedig mellettük áll.

Képgaléria megtekintése (36 db kép)

A végzősök immár felszalagozva hallgatták meg az iskola igazgatójának, Koczkás Emma Eszter nővérnek hozzájuk intézett gondolatait, majd visszavonultak tantermükbe, hogy átöltözzenek az est egyik fénypontját jelentő tánchoz.

Míg a felszalagozottak vissza nem tértek hófehér tüllruhákban, illetve frakkokban, csokornyakkendővel, addig a közönség egy az iskolában töltött éveik emlékeit fölidéző diavetítést nézhetett meg, alkalomhoz illő zenei kísérettel.

Végül az est zárószáma, a végzősök könnyed bécsi keringője következett, amelyet követően a végzős diákok fogadták hozzátartozóik jókívánságait, virágcsokrait.
A szalagosok táncából cikkünk zárásaképpen egy részletéről videót mutatunk be, fogadják szeretettel: