Matematikából és anyanyelvi ismeretekből a tavalyi, illetve az azt megelőző évek átlagával közel azonos szinten teljesítettek a kalocsai Szent István Gimnáziumban felvételi vizsgát író 8. osztályosok. Jelentős különbség a 15 évvel ezelőtti teljesítményekhez viszonyítva sem mutatkozik, de a tanárok olyan dolgozatot is javítottak, amelynek írója, a gimnázium elmúlt 15 éves történetében másodszor ért el maximális pontszámot. Ez a diák ilyen kvalitásokkal szeptemberben bizonyosan beülhet a járás legnagyobb presztizsű középiskolája padjába.
Amint az a továbbtanulás előtt álló diákok és szüleik előtt ismert, Kalocsán egyedül a Szent István Gimnázium folytat felvételi vizsgát, a többi középfokú intézménybe tanulmányi eredmény alapján lehet bejutni.
Természetesen a járásban tanuló 8. osztályosok más városok középiskoláiba is felvételizhetnek. Az Oktatási Hivatal rendeleten alapuló tájékoztatója szerint a felvételi vizsgán részt vevő diákoknak mind a magyar nyelvi, mind a matematika írásbeli vizsgákon 45 perc alatt, tíz feladatból álló feladatsort kellett megoldaniuk, ezzel tárgyanként 50-50 pontot szerezhettek. A két írásbeli vizsga között legalább 15 perc szüntet kellett tartani.
A feladatlapokat készítő, gyakorló pedagógusokból álló bizottságok ezúttal is a Nemzeti alaptanterv alapján állították össze a feladatsorokat. Munkájukban alapelv, hogy nem részesítik előnyben egyik jelenleg forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. A középfokú felvételi eljárás keretében az intézmény a felvételi kérelmekről –vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények, vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények és
A KÖZPONTILAG KIADOTT EGYSÉGES FELADATLAPOKKAL MEGSZERVEZETT ÍRÁSBELI VIZSGA EREDMÉNYEI ALAPJÁN,
vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények, továbbá a központi írásbeli vizsga, esetleg még a szóbeli vizsgaeredményei alapján dönt. A Szent István Gimnáziumban szóbeli felvételi vizsga nincs. Az intézmények a központi írásbeli vizsgán kívül más írásbeli vizsgán való részvételt a jelentkezőktől nem követelhetnek meg.
A magyar nyelvi feladatlapnál tízből kilenc feladat egy- egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódott. Megoldásukhoz a tanulóknak a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekkel kellett rendelkezniük, valamint bizonyságot kell tenniük az életkoruknak megfelelő szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességekről és íráskészségről. Elsősorban nem a nyelvtani ismeretanyag reprodukálását mérték, hanem az anyanyelvi készségek működésének színvonalát és az alapvető gondolkodási műveletekben való biztonságfokot.
A fogalmazásnak a téma megtartása és a terjedelmi kívánalom mellett az alapvető nyelvhelyességi, szerkesztési, helyesírási és stílusbeli követelményeknek is meg kellett felelnie.
A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérték, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásának jellemzőit is. Bizonyos feladatok megoldásának folyamatában a vizsgázónak többféle kompetenciát is mozgósítania kellett.
A feladatmegoldás sikerességében a tantárgyi ismeretek mellett fontos szerepet kapott a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentráló képesség, vagyis a figyelem összpontosítása és tartóssága – áll az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Az országosan, így kalocsai Szent István Gimnáziumban január 19-én tartott írásbeli felvételi vizsgáról szólva Perity Lajos igazgató a Korona rádiónak arról számolt be, hogy magyar nyelvből a 205 vizsgázó átlagosan 30,66 pontot ért el az elérhető 50 pontból. Ezt a számot a 15 éves átlaggal, a 31,18 ponttal összehasonlítva csak minimálisan rosszabb az átlag.
Perity Lajos kiemelte: matematikából szintén a tavalyi átlaghoz hasonló eredmény született, a vizsgázók átlagosan 18,48 pontot értek el az elérhető 50 pontból. Ez a 15 éves átlaghoz, a 21,83 ponthoz képest gyengébb eredmény. Ha azt nézzük, hogy 2016 óta az utóbbi négy évben az átlag 20 pont alatt maradt, - ha az idei is a 4 évvel ezelőtti második legjobb eredmény - még akkor is csökkent a tanulók tudásszintje. Az igazgató elmondta: matematikából a 10 feladat között 3 szöveges volt. A 3 szöveges faladattal összesen 16 pontot lehetett elérni. Ha ezt elvennénk, egészen jó eredmények születnek.
Perity Lajos kifejtette, hogy a magyar nyelvi feladatoknál nem volt ilyen egyértelmű a trend, ugyanis 50-60 százalékos megoldások születtek. Problémát a feladatsor elején található, szóalkotással kapcsolatos feladatok okoztak.
A jobb dolgozatok 34 pont körül alakultak, de néhány tanuló 40 pont fölötti eredményt ért el. Ugyanakkor
AZ ELMÚLT 15 ÉVBEN EGYSZER VOLT PÉLDA ARRA, MINT AZ IDÉN, HOGY EGY DIÁK MAXIMÁLIS PONTSZÁMMAL ÍRTA MEG A DOLGOZATÁT.
Mint megtudtuk,a központi írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező középiskola 2019 február 7-éig közvetlenül tájékoztatja a vizsgázót azzal, hogy értékelő lapot átadja, megküldi számára. A tanuló ennek ismeretében nyújtja majd be felvételi lapjait, jelentkezési lapját és tanulói adatlapját, és vesz részt az általános felvételi eljárásban.
legfrissebb videók
