A szolgáltató jelleg, a tömeges felnőtt oktatás és az egyre javuló körülmények segítik a régió szakképzését. Több, mint ezer diák, köztük jelentős számban felnőttek tanulnak a Bajai Szakképzési Centrum (Bajai SZC) fenntartásában működő két kalocsai szakképző iskolában, a „Dózsában” és a „Kossuthban”.
A Bajai SZC Kalocsai Dózsa György Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, valamint a Bajai SZC Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája két nagymúltú intézmény, hagyományosan jó képzésekkel – fogalmazott Virág Tibor, a két intézményt harmadik éve kezelő Bajai Szakképzési Centrum főigazgatója, aki hozzátette, az utóbbi időben sokat változott a szakképzés rendszere és így az iskolák arculata is. A változás oka, mint mondta az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely három évig fenntartó volt, komoly célként kezelte a szakképzés fejlesztését.
A „Gazdaság 4.0” részeként készült egy gazdaságfejlesztési elemzés, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a hazai gazdaság fejlődésének legnagyobb akadálya a szakképzett munkaerő hiánya, miközben a jelenlegi munkanélküliek egy része továbbra sem igen rendelkezik szakképzettséggel – emlékeztetett Virág Tibor. A szakképzés ezen úgy tud segíteni, ha minél több felnőttet bevon az oktatásba – hangsúlyozta.
Tavaly az összesen mintegy hétszáz fős tanulói létszámunkon belül a 14-23 éves fiatalok mellett már a kalocsai iskoláinkban is szép számú, összesen 1091 felnőttet oktattunk– emelte ki a főigazgató. Mint mondta, húzó szakmáik az informatika minden ága, a rendvédelem, a vendéglátás és az idegenforgalom. Utóbbiakkal a megyei fejlesztési terveket is figyelembe veszik.
Virág Tibor szerint a megnövekedett állami támogatásnak köszönhetően dinamikusan fejlődik a Bajai Szakképzési Centrumhoz tartozó iskolák technikai háttere. Ennek megfelelően a legkorszerűbb felszerelésekkel rendelkeznek a kalocsai intézmények is. Egy esztergályos tanuló ma már egy számítógép előtt, grafikai programokkal tervezi meg a munkadarabot. Ugyanazt a programot használja, mint az ipari üzemek. Ha a tervek megfelelőek, egy számítógép-vezérelt CNC-eszterga elkészíti a munkadarabot. A diákoknak ma már játék a szakmatanulás – fogalmaz Virág Tibor.
Nem csak a felszereltségre figyelnek azonban a Bajai Szakképzési Centrum iskoláiban, a főigazgató szerint a tanulók komfortérzetéhez legalább ennyire fontos a megfelelő környezet, – a szebb mosdó, folyosó, a virágok –, amelyre úgyszintén jelentős összeget költ a fenntartó.
A vonzó iskolaképhez a jó programok is hozzátartoznak:
most ősszel például, egy 459 millió forintos pályázati támogatás segítségével majdnem minden egyes osztályt, minden diákot ingyenesen elvisznek többnapos kirándulásra.
A főigazgató úgy fogalmazott, az utóbbi három évben szemléletben változtak az iskolák, mára szolgáltató jellegűvé váltak. A fiatalok mellett felnőtteket is tanítanak, tanfolyamokat tartanak, belső képzést szerveznek, akár egy egész üzemnek is. Utóbbi igény főként a fémes, esztergályos, villanyszerelő, hegesztő szakmákra jellemző – tette hozzá.
Miközben a legtöbb iskola folyamatosan a fogyatkozó tanulólétszámról számol be, a Szakképzési Centrum kalocsai intézményeinek létszáma 2015-től, az összes hallgatót figyelembe véve nőtt. Kalocsa szakképzése stabil helyzetben van – szögezte le Virág Tibor.
Ami komoly kihívást jelent az iskola számára, az a Paks II beruházás. A főigazgató rövidesen találkozik ez ügyben Süli Jánossal, a beruházásért felelős tárca nélküli miniszterrel, aki azzal kereste meg az iskolákat, tudnának-e orosznyelvű képzést indítani Kalocsán.
Örömmel mondhatom, hogy a Dózsa György Szakközépiskolában vannak olyan tanáraink, akik még tanulták az orosz nyelvet, így fel tudunk készülni arra, hogy a paksi építésre ideérkező, mintegy tízezer mérnök és munkás gyermekeit tanítsák, olyan szakmákat kínálva, amellyel be tudnak lépni a paksi atomerőmű működtetésébe – jelezte Virág Tibor.
Egyetlen komoly problémáról számolt be a főigazgató. Úgy fogalmazott, a folyamatosan javuló oktatási infrastruktúrával szemben elég nagy a disszonancia a Dózsa György Szakközépiskola Asztrik téri épületének állapotát tekintve. Mint mondta,
az intézmény épülete kívülről rendkívül elhasznált, potyognak ki az ablakok.
Ennek oka, hogy bár 3-400 millió forintos felújításokat el tudnának végezni, de mivel az iskolaépület műemlék, a vonatkozó jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy részletenként újítsák fel.
A teljes felújítás pedig közel ötmilliárd forintba kerülne, ennyit egyszerre nem tudnánk kifizetni– szögezte le Virág Tibor.
Az igazgató abban bízik, hogy néhány éven belül számukra is megnyílik a lehetőség állami támogatáshoz jutni, ugyanis a kormányzat komplett iskolafelújításokat tervez, amelyet pilotprogramként már el is indított az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A programban a Miskolci Szakképzési Centrum egy év alatt több mint nyolcmilliárd forintot fordíthat épület infrastruktúra felújításra. „Ez az összeg minket már megmentene” – fogalmazott a szakember.
Az oldal támogatója a Hufbau-Akker szaküzlet. További akciós termékekért ide kattints!