1 milliárd 800 milliós beruházási támogatás az érsekségnek

A szóban forgó támogatási keret javát az érsekség a frissen fenntartásába került, több főegyházmegyei iskola rekonstrukciójára, bővítésére, karbantartására fogja fordítani – így a milliárdos keretből jut majd Bajára, Mélykútra, Kiskunmajsára, Kiskunhalasra, Kecskemétre és természetesen Kalocsára is (a Szentháromság téren és közelében folyó munkálatokon túli projekt kivitelezésére).

Ezen keretből újulhat meg ugyanis a helyi Szent Péter templom és közösségi ház, ami azért is örömteli fejlemény, mert kifejezetten templomfelújításra rendkívül ritkán hirdetnek meg pályázatokat – talán a jövőben ez is változni fog.

Ami pedig az érsekség számára rendelkezésre bocsátott keret fennmaradó 800 millió forintos egységét érinti, annak is megvan már a helye. Egyfelől ebből finanszírozzák majd a volt Korona Étterem, helyesen a Huber-ház állagának helyreállítsák, hogy az

egyházi fenntartású étteremként újra nyíljon.

Szintén ezen összegből végzik el a jelenlegi Érseki kincstárat befogadó Katona-ház főképp tetőszerkezetét érintő korszerűsítési munkálatokat, amelyek végeztével ezen épületnek is a jelenlegitől (részben) eltérő funkciót szán az érsekség.

Minderről Vörös Márta főegyházmegyei építészmérnök tájékoztatta portálunkat, hangsúlyozva, hogy bár jelenleg megtorpantak a Szentháromság téren végzendő munkálatok, ennek jó oka van, és 2017-ben látványos lesz beruházásaik előrehaladása.

– Bízom abban, hogy a most elnyert összegből tudunk majd fordítani azoknak az orosz katonáknak is az exhumálására, akik sajnos a Szent István kori templom maradványainak a toronyfalán helyezkednek el. A mai Szentháromság tér egy részén temetőt alakított ki az akkori szovjet vezetés, amelyben jelenlegi ismereteink szerint 214 halott van – mondta Vörös Márta, nyomatékosítva, hogy a temető teljes exhumálását nem tervezik, és arra törvényileg sincsen mód, kizárólag a Szent István-korabeli toronyfalról szeretnék azt a 20-25 embert áthelyezni, akik jelenleg azon a területen nyugszanak. Ennek érdekében az illetékes követségek, minisztériumok és az érsekség jó ideje próbál lépéseket tenni.

– Nagyon bíztam benne, hogy már tavalyra készen lesz legalább a tér burkolási munkálatainak a fele. Ugyanakkor ez nem gátol bennünket abban, hogy 2017-ben sok látványosságot adjunk át, így például a turizmus számára a Főszékesegyházat, amely

március 15-től már fogad csoportokat,

akárcsak a 2016 decemberében megnyílt ASTRICEUM, illetve a kastély könyvtára – mutat rá Vörös Márta.

A szakember megjegyezte továbbá, hogy a téren folyó feltárásokat is igyekeznek majd a látogatók számára izgalmas attrakcióvá tenni, és „látványrégészetként” biztosítani betekintést a számukra speciálisan kialakítandó közlekedőkön járva.

A mérnökasszony kiemelte, hogy nem csak a beruházások megvalósulása, hanem hitélet szempontjából is kiemeltnek ígérkezik a 2017-es év. Míg a „Megtört csontjaim is örvendeznek” című, Koltay Gábor rendezte, Asztrik érsek földi maradványainak azonosításáról szóló dokumentumfilm levetítésével a Főszékesegyházban dr. Bábel Balázs érsek meghirdette a koronahozó elődjének szentelt évet, addig ennek szellemében egymást érik majd az Asztrik-kultusz építésére irányuló események.

Közülük is az egyik leghangsúlyosabb egy áprilisra datált előadással egybekötött, bárki számára nyilvánosan látogatható konferencia, amikor is a tudomány minden modern területének felhasználásával bemutatják az „újrateremtett” Asztrikot, teljes valójában.

De november 12-ét is érdemes már most bekarikázni a naptárban. Ekkorra ugyanis a főpásztor hálaadó szentmisét hirdet, köszönetet mondva mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy évek óta folyó rekonstrukciós és tudományos törekvéseik ilyen eredményesek lehettek.

Érdekesség, hogy ezen alkalomra főpapok, püspökök, és vezető politikusok mellett Orbán Viktor miniszterelnök is meghívót kapott, bízva a szentmisén való megjelenésében.


Az oldalt támogatta a Hufbau-Akker szaküzlet. További akciós termékekért ide kattints!