Régészet

A szaloncukrot kóstoltuk, a természetfotóst fotóztuk, az Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna-Tisza közén című kiállítást megnézzük, ha arra járunk! Szerencsére meghosszabbították.

Különleges régészeti leletek kerültek elő Dunavecsén, ahol a Schneider Electric gyárbővítése előtt római kori szarmata temetőt tártak fel. A sírok között rendhagyó temetkezési formákat, társasjáték-kelléket és ékszereket is találtak a régészek.

A kalocsai járást közel lefedő kalocsai sárköz abban különleges, hogy régészeti szempontból szinte száz százalékig bejárt; egy olyan lelőhelykataszter áll rendelkezésre, ami sehol máshol a megyében.

A feltárt leletek azt valószínűsítik, hogy a közelben körülbelül egy tucatnyi házból álló falu is állhatott.

A NKA Magyar Géniusz programsorozatának keretében e hét csütörtök-pénteken kétnapos régészeti konferenciának ad otthont a kalocsai Viski Károly Múzeum. A programokon való részvétel ingyenes!

A Kecskeméti Katona József Múzeummal együttműködésben elvégzett leletmentő feltárás során kialakított szelvényben hét sír és további hét más jellegű objektum került felszínre, többségükben a XI. századból. A sírok elhelyezkedése sok hasonlóságot mutat a Nagytemplom szentélyének É-K-i részén néhány éve fölszámolt sírokéval.

„Az új híd összeköti majd Kalocsát és vonzáskörzetét, illetve Bács-Kiskun megyét Pakssal, a bővítés előtt álló Atomerőművel, valamint Tolna megyével és az M6-os autópályával.”

A leletanyagból gótikus faragványok, pénzleletek, valamint egy gótikus latin betűkkel feliratozott kőtábla töredéke is előkerült, mely a 15. századra keltezhető.

A dunapataji templom nagy jelentőséggel bír a régió középkori történeti és régészeti kutatásában, hiszen még őrzi azokat a gótikus építészeti elemeket, melyek az Alföldön kuriózumnak számítanak.

A női nyughelyek arról árulkodnak, hogy jómódú család vagy családok temetkezési helyét tárták fel, ugyanis nemesfémekkel gazdagon díszített ruházatban helyezték őket végső nyugalomra. A férfi sírhelyekből aranyozott ezüstveretek, rombusz alakú nyílhegyek, a lovas temetkezésekre jellemző lómaradványok és lószerszámok, és egy nyíl került elő.

A régészeti feltárások eredményéről Bakai Károly polgármester tájékoztatta portálunkat.

A most folyó feltárás azért izgalmas, mert Solt, az Árpád-kori település alatt egy olyan humuszréteg található, amelynél lejjebb kutatva egy őskori település nyomai is kirajzolódnak.

Duplafalú, nagyméretű hajótest, vélhetően hajómalom maradványai kerültek elő Ordasnál – tudtuk meg. A hajót, amelynek föllelését ismert muzsikus, néptáncos jelentette be a helyileg illetékes múzeumnál védelem alá helyezik és dokumentálják, de nem emelik ki.

Minden bizonnyal feltűnt, hogy a néhány héttel ezelőtti, gőzerővel folyt munkálatok lelassultak. Ezek miértje felől kérdeztünk.

Amint már megírtuk, az óvodaépítés megvalósulása esetén nagyszabású fejlesztések indulhatnak meg ebben a szép nevű városrészünkben. Arról, hogy a fejlesztést megelőző koncepcióalkotást társadalmi vita kíséri majd, polgármesteri ígéret hangzott el. Izgalmas feladat lesz, amelyhez csak nagyon megfontoltan, kapkodás nélkül szabad hozzákezdeni. Mondjuk, miért!

Szarmata és honfoglalás kori, valamint a bronzkorból és ritka, a rézkorból származó leleteket tártak fel a kalocsai és a bajai régészek Dusnok határában.

Közel kétmilliárd forintos központi támogatást ítélt meg a kormány a kalocsai érsekség beruházásaira, amelyek nem csak a város, az egész egyházmegye területén folynak majd. Persze mi elsősorban arra voltunk kíváncsiak, mire számíthatunk helyben!

Javában tart a régészeti feltárás Kecskemét-Hetényegyházán, ahol egy 11-12. századi települést találtak a szakemberek az északi elkerülő út nyomvonalán.

Kelta, szarmata és honfoglaláskori tárgyak kerültek múzeumba.

Az összesen 17 dekagrammnyi nemesfém a kecskeméti múzeum gyűjteményében – a kunbábonyi után – a második legnagyobb aranylelet-mennyiség.

Próbaásatás kezdődött nemrég Kecskemét-Hetényegyházán, azon a helyszínen, ahol az északi elkerülő út autópályáig tartó befejező szakasza épül majd. A régészek találtak például egy aranyozott szkíta ékszert, egy spirálcsüngőcskét is.

A történelmileg hozzájuk köthető pontokra kerülnek át a szobrok, fakivágásokról szó sincs, és nem tárják fel az egész teret – egyebek mellett ezekről is tájékoztatta a nyilvánosságot Vörös Márta, egyházmegyei főépítész a Szentháromság tér felújításával kapcsolatban szárnyra kelt szóbeszédekre reagálva.

Mert valószínűleg „vallatni” vitték azt a mintegy tucatnyi csontvázat, amelyeket a folyamatban lévő ásatások során a Főszékesegyház északi oldalfalával párhuzamosan tájolt – keletelt – sírokból exhumáltak a régészek. Csakhogy ezzel a párhuzamossággal van egy kis bibi: amikor a sírokat ásták, a jelek szerint még a középkori templom sem volt sehol.