Nagy jelentőségű, Mátyás korabeli régészeti felfedezés a dunapataji református templomban

Lantos Andrea arról számolt be: 2020-ban földradaros felmérés készült az épület belsejének egy részén, és az épületen kívül is, melynek eredményeként láthatóvá vált az épület északi részéhez kapcsolódó - az újkorban elbontott - sekrestye körvonala, valamint az egykori kerítőárok körvonalának részlete.

A 2021. április-május hónapban folyó feltárás több jelentős régészeti eredményt hozott. Az ásatási megfigyelések és az előkerült régészeti leletek bebizonyították, hogy a templom a 15. század végén, a Mátyás korban épült. A szentélyben nyitott szelvényben előkerült az oltáralapozás, előtte pedig a Paksi családhoz köthető téglából kirakott kripta is. A kripta a 15. században készült el, körülbelül a templom építésével egy időben.”

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

Megtaláltuk a kriptához vezető lépcső maradványait, valamint annak bejáratát is, konkrétan annak mészkőből ívesen kifaragott küszöbét. A kripta kétosztatú volt, tetejét boltozatosan rakott téglából alakították ki. Az idők folyamán valamikor beszakadhatott, ekkor fel is töltötték. A leletanyagában gótikus faragványok, pénzleletek, valamint egy gótikus latin betűkkel feliratozott kőtábla töredéke is előkerült, mely a 15. századra keltezhető. A kriptában 5 anatómiai rendben fekvő vázat sikerült kibontani, ettől Nyugatra lévő szelvényünkből 3 temetkezést tártunk fel, melyek ugyancsak gazadag családok elhunytjai lehetnek.”– mondta Lantos Andrea.

Az ásatást vezető régész hozzátette:

A templom szentélyének északi részén található oltári szentségtartó alatt megtaláltuk az ahhoz tartozó lépcső alapozását, valamint az újkorban elbontott sekrestye egykori küszöbét is. A felszínre került gótikus faragványok lehetővé teszik a templombelső teljes rekonstrukcióját is. A feltárás területén előkerült közel 100 pénzérme segítségével pontosan tudjuk keltezni az egyes rétegeket, járószinteket, az átépítések korát. Jól megtudtuk figyelni a református átépítés nyomait, az állványozásra utaló cölöphelyeket, valamint egy talán korábbi rövidebb karzat helyét is.”Lantos Andrea szerint

A DUNAPATAJI TEMPLOM NAGY JELENTŐSÉGGEL BÍR A RÉGIÓ KÖZÉPKORI TÖRTÉNETI ÉS RÉGÉSZETI KUTATÁSÁBAN, HISZEN MÉG ŐRZI AZOKAT A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZETI ELEMEKET, MELY AZ ALFÖLDÖN KURIÓZUMNAK SZÁMÍTANAK.

Az ásatásvezető régész arról is beszámolt, hogy a dunapataji református templom jelentősége az 1980-as években lezajlott műemléki vizsgálatok alapján vált köztudottá. Akkoriban az épület néhány gótikus építészeti eleme, csúcsíves ablaka lett kibontva az újkori vakolat alól, s vált láthatóvá a nagyközönség számára.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

A 2018 körül elkezdődött felújítások során az épület belső berendezését ideiglenesen kipakolták, a vakolat jó részét pedig kívül és belül egyaránt eltávolították. Ez az állapot ad lehetőséget a gótikus templomépület behatóbb vizsgálatára, illetve építési időszakainak, periódusainak meghatározására.
A feltárásban a Viski Károly Múzeum részéről Lantos Andrea ásatásvezető régész, a Kecskeméti Katona Józseftől Dr. Rosta Szabolcs régész, múzeumigazgató, illetve Pánya István földrajzkutató vesz részt. Az építészeti-művészettörténeti vizsgálatokban Dr. Buzás Gergely régész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója segíti a munkálatokat.