A Szent Jobb Körmenet és az ereklyetartó története – Kalocsán is alkotott a műremek tervezője

A XIX. századi hazai ötvösművek közül nemcsak érzelmi kötődésünk miatt emelkedik ki ez a Lippert József (1826-1902) prímási főépítész tervei alapján Bécsben, a Brix und Anders cégnél 1862-ben készült remekmű. Lippert neve elsősorban épületek kapcsán cseng ismerősen, pedig számtalan templomi berendezés, liturgikus öltözet és pompás kegytárgy tervezése köthető hozzá.

ELÉG CSAK A KALOCSAI SZENT ISTVÁN KIRÁLY TEMPLOMRA GONDOLNUNK: A TELJES BELSŐ BERENDEZÉST Ő TERVEZVE. A FŐOLTÁR PREDELLÁJÁN A BALOLDALON TÉRDEPLŐ ALAK GÓTIKUS MINUSZKULÁS SZALAGFELIRATA LIPPERT NEVÉT ŐRZI, ÉS A TEMPLOM FELSZENTELÉSÉNEK 1860-AS ÉVSZÁMÁT.

Simor János 1857-től mint győri püspök, majd 1867-től mint esztergomi érsek főépítészként, egyházművészeti tanácsadóként foglalkoztatta a zseniális tehetséget, Lippert Józsefet. Kalocsa is sokat köszönhet neki. Az Astriceum Érseki Múzeum több ötvösművet is őriz, melyeket ő álmodott meg. Elég csak arra a pompás körmeneti keresztre gondolni, ami a mai napig felvezetője az érseki nagymisékre be- és kivonuló asszisztenciának.

Visszatérve a gót stílust utánzó, kápolnát formázó, gazdag architektonikus, zománc- és szobordísszel ellátott Szent Jobb-ereklyetartóhoz – amelynek gazdag ikonográfiai programja ma is aktuális –, a laikus szemlélő is úgy érzi, hogy itt minden a helyén van.

A tető közepéből kiinduló tornyocska fülkéjében pedig ott áll Szent István királyunk ezüst szobra, mintha messzenéző tekintetével keresné a Történelem Urát, kérve tőle: „Isten, áldd meg a magyart!”

Forrás: Dr. Mészáros István prépost, templomigazgató