A Szent Jobb-körmenetet az 1990-es rendszerváltás óta a hagyományoknak megfelelően augusztus 20-án rendezik meg, ezzel is tisztelegve az államalapító Szent István király előtt. Sokan viseletben, helységtáblákat magasba emelve vonulnak, és személyes jelenlétükkel közösségeiket is képviselve köszönik meg Istennek, hogy az Apostoli Királyon keresztül Hazát adott ennek a népnek. A Szent Jobb hányattatott sorsa a történelemkönyvekből ismert, keveset tudunk azonban arról a díszes ereklyetartóról, ami vállra emelve kimagaslik a körmenetből és százezrek simítják végig szemükkel, amikor könnyezve éneklik: „Hol vagy István király, téged magyar kíván!”
A XIX. századi hazai ötvösművek közül nemcsak érzelmi kötődésünk miatt emelkedik ki ez a Lippert József (1826-1902) prímási főépítész tervei alapján Bécsben, a Brix und Anders cégnél 1862-ben készült remekmű. Lippert neve elsősorban épületek kapcsán cseng ismerősen, pedig számtalan templomi berendezés, liturgikus öltözet és pompás kegytárgy tervezése köthető hozzá.
ELÉG CSAK A KALOCSAI SZENT ISTVÁN KIRÁLY TEMPLOMRA GONDOLNUNK: A TELJES BELSŐ BERENDEZÉST Ő TERVEZVE. A FŐOLTÁR PREDELLÁJÁN A BALOLDALON TÉRDEPLŐ ALAK GÓTIKUS MINUSZKULÁS SZALAGFELIRATA LIPPERT NEVÉT ŐRZI, ÉS A TEMPLOM FELSZENTELÉSÉNEK 1860-AS ÉVSZÁMÁT.
Simor János 1857-től mint győri püspök, majd 1867-től mint esztergomi érsek főépítészként, egyházművészeti tanácsadóként foglalkoztatta a zseniális tehetséget, Lippert Józsefet. Kalocsa is sokat köszönhet neki. Az Astriceum Érseki Múzeum több ötvösművet is őriz, melyeket ő álmodott meg. Elég csak arra a pompás körmeneti keresztre gondolni, ami a mai napig felvezetője az érseki nagymisékre be- és kivonuló asszisztenciának.
Visszatérve a gót stílust utánzó, kápolnát formázó, gazdag architektonikus, zománc- és szobordísszel ellátott Szent Jobb-ereklyetartóhoz – amelynek gazdag ikonográfiai programja ma is aktuális –, a laikus szemlélő is úgy érzi, hogy itt minden a helyén van.
A tető közepéből kiinduló tornyocska fülkéjében pedig ott áll Szent István királyunk ezüst szobra, mintha messzenéző tekintetével keresné a Történelem Urát, kérve tőle: „Isten, áldd meg a magyart!”
Forrás: Dr. Mészáros István prépost, templomigazgató