Búzaszenteléssel Kalocsáról indult az idei Magyarok kenyere program

A Kalocsán hagyományos, húsvét harmadik vasárnapjára eső búzaszentelés és körmenet ezúttal a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programhoz is kapcsolódott. A magyar örökségdíjas program azzal a céllal jött létre, hogy minden magyar asztalára jusson az isteni ajándékból, a kenyérből. A megyei és az országos sajtó által is figyelemmel kísért esemény jelentőségét és üzenetét minden bizonnyal a búzaszentelést végző Dr. Mészáros István atya szentbeszéde adja vissza, amit az alábbiakban változtatás nélkül olvashatnak.

„Az Országgyűlés Nagyrabecsült Alelnöke, Polgármester Úr, Elnök Urak, Krisztusban kedves Testvérek!

Kevés helyen van szokásban, de még mindig tart a katolikus nép itt-ott búzaszentelő körmenetet a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. A Magyar Katolikus Püspöki Kar hivatalosan évente négy könyörgő napot ír elő, ezek közül az egyik a búzaszentelés. A másik három pedig: a világbékéért, ez január 1-jén van, majd farsang vasárnapján a világ éhezőiért és augusztus utolsó vasárnapján hálaadás a termés betakarításáért.

A határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a latin szertartásban Szent Márk ünnepéhez kapcsolódik, bár eredetileg húsvéti időben tartott bűnbánati-áldáskérő körmenet volt a természeti csapások elhárítására. A hagyomány szerint a IV. század közepén Liberius pápa rendelte el a pogány ambarvalia ünnep helyettesítésére. Nagy Szent Gergely idejéből még az útvonala is ismert. Nyugat Európában a IX. századtól ismerünk rá adatokat. Hazánkban a búzaszentelő körmenetek a középkorig vezethetők vissza. A menet a plébániatemplomból indult a határba, közben a Mindenszentek litániáját énekelték, megfelelő helyre érve a celebráns megáldotta a mezőt (Észak, Kelet, Dél és Nyugat irányában), majd visszatértek a templomba. S bár a körmenet neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a fákat és a szőlőt is megáldották ilyenkor. A kommunista éra idején visszaszorult a templom falai közé, hiszen a vallás demonstratív megnyilvánulásai közé számít a körmenet. Büszkén jegyzem meg, hogy ezt mi itt Negyvenszálláson még mindig viseletben, kereszttel és lobogókkal végezzük a búzatábla előtt.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

De kedves Testvérek! Miért szükséges imádkozni a jó termésért? Hiszen mindent megvehetünk, most már újra vasárnap is, mintha egész héten nem értünk volna rá. Igen. A XXI. századi ember, és talán jobban a városi ember kevésbé érzi ennek az ájtatosságnak a fontosságát, mert bármikor bármit megkap, de a természet ritmusában élő ember tudja, hogy a jó termés mennyire ajándék.

Ahogyan az Istenre hangoltságunk egyre jobban eltűnik, annál inkább észrevesszük, hogy soha nincs jó termés. Vagy sok terem, és akkor nem lehet raktározni, vagy kevés, és akkor nem jut elegendő. Mindkét esetben a termelők járnak rosszul.

A mezőgazdaság mindig is gyenge pontja volt a piacgazdasági szemléletnek. Mindent ki lehet számítani, de a természetet nem. A mezőgazdaság frissen tartja az élet misztériumjellegét a modern világban. Nem nagy örömmel, de tudomásul veszi a pénzvilág, hogy a természetre bízni a termést, az bizony áldozatot kíván. Ha viszont nagyon belenyúlunk a természet rendjébe, az súlyosan visszaüt. Isten a természet rendjén keresztül visszaránt bennünket légvárainkból a valóság talajára, hogy a természet jelzéseiből olvassuk ki természetfeletti kötelességeinket.

Valahogy úgy, ahogy a régiek tették. Beszédes jelei ennek az imádságok nagyszüleink, dédszüleink féltve őrzött imakönyveiben, amelyekben isteni segítséget kérnek esőért, tiszta időért. Jó lenne az ő lelkületüket újra megtanulni. Volt abban valamiféle alázat, a Gondviselésre való ráhagyatkozás. És Isten akaratának elfogadása is… Mert nekünk már semmi sem jó. Ha túl sok eső esett, az a baj, ha kevés, akkor meg az. Hangosan bosszankodunk az autónkban, ha a főutat lezárja előttünk egy traktor, pedig örülni kellene, mégha néhány percet késünk is valahonnan, mert van művelés, lesz az emberi munkának gyümölcse.

Kedves Testvérek! Kérjük a Mindenható Istent, hogy áldja-, szentelje meg és gyarapítsa földi terményeinket. Legyen kitartás a gazdákban is, fáradozásukat kísérje az Úr áldása. Ő engedje, hogy amit elkezdtünk, azt segítségével mindig be is fejezhessük. S legyen ezen a napon különösen is hangos a könyörgő szó: Isten, áldd meg a magyart! Amen.” – mondta Dr. Mészáros István, majd a határban az elmúlt napok esőzései nyomán különösen szépen zöldülő búzatáblát megáldotta.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a szertartás végén nyilatkozva kifejtette:

Azért esett a választás Kalocsára, mert Dr. Mészáros István atya küldetéstudata és elkötelezettsége a régi szép hagyományok őrzése és tovább adása iránt- benne a búzaszenteléssel -, természetesen hozzánk is eljutott. A Magyarok Kenyere program a magyar gazdák lelkéből fakad, ők indították útjára a gyűjtést, amely a nemzeti összetartozást is kifejezi, hiszen a magyar nemzet, amelynek határai nem esnek egybe a nemzet és az ország határaival, erős nemzetként, erős hittel, kitartó szorgalommal, a magyar gazdák által biztosított erős pillérrel járul hozzá ahhoz, hogy az ország erős legyen, hogy a nemzet erős tartópillére legyen, és hogy valamennyi magyarnak igazi otthonát biztosítsa.”

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke a helyszínen elmondta:

A Magyarok Kenyere program 12 éve a nemzeti identitásért, a magyar hagyományokért, a nemzeti összetartozásért jött létre és azért küzd. A magyar gazdatársadalom minden évben tanúbizonyságot tesz arról, hogy a nemes cél érdekében egységes, és hogy milyen nagy erőt képvisel. Ezt a nagy erőt most kell csak igazán megmutatni, hiszen a keleti határunkon túl háború dúl, nyugaton üldözik a keresztényeket. Ebben a helyzetben a magyar gazdáknak az a feladatuk, hogy „megjavítsák ezt az elromlott világot”, és ezt hivatott szolgálni a mai búzaszentelés és a Magyarok Kenyere Program is.”

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Farkas László, a Bács-Kiskun Megyei Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének alelnöke azt hangsúlyozta:

A magyarok Kenyere program keretében Magyarország területéről és a Kárpát-medence magyar lakta régióiból ajánlanak fel búzát, határon innen és túli magyar gyerekeket segítő szervezetek számára. Hála a magyar gazdáknak, mostanra az egész Kárpát-medencében elmondhatjuk: „egy kenyéren vagyunk:”Az elmúlt évben a gazdák felajánlása következtében közel 1100 tonna gabona gyűlt össze. Jelen helyzetben kézenfekvő, hogy idén kiemelten a kárpát-aljaiaknak fogjuk küldeni a búzát, liszt formájában, de a magyar gazdák vetőmagot, műtrágyát is biztosítanak a háborúval sújtott területen élő és gazdálkodó gazdatársaik számára”

Képgaléria megtekintése (12 db kép)