Tegnap (csütörtökön) az angol írásbelivel folytatódtak az írásbeli érettségi vizsgák a Kalocsai Fegyház és Börtön kilenc fogvatartottja számára is. Az itteni vizsgázási kedv kiemelkedik az ország büntetés-végrehajtási intézeteinek sorából: az országszerte összesen 45 érettségiző elítélt 20%-a itt fut neki az érettséginek, holott a fogvatartotti létszám mindössze néhány száz, szemben a több ezres nagy börtönökkel. Az egyik érettségiző fogvatartott – nevezzük ’Csak’ Emesének – arcát is vállalva nyilatkozott portálunknak a magabiztosan zárt angol írásbeli vizsgája után, értékelve a szabadulása után rá váró kihívásokat is.
Kilenc fogvatartott érettségizik idén a Kalocsai Fegyház és Börtön nagy múltú intézményében, ahogy mifelénk emlegetik, a Női Börtönben. Ezzel az országszerte érettségi vizsgára vállalkozó fogvatartottak 20%-a ebben a büntetés-végrehajtási intézetben szerezheti meg érettségi oklevelét. Mint megtudtuk, ez a vizsga elég komoly vízválasztót jelent, hiszen a 12. osztályt itt megkezdett 21 tanulóból 12-en nem vállalták ezt a megmérettetést, noha többségük egyértelműen jó eséllyel vállalkozhatott volna rá tanáraik szerint – tudtuk meg egyik oktatójuktól.
Talán majd legközelebb…
Forrás: Illés György / KALOhírek
A kalocsai börtön így is felülreprezentált az érettségiző őrizetesek számarányát tekintve, hiszen a kalocsai a legkisebb létszámú börtön: az itteni mintegy 350 őrizetessel szemben másutt az 1000-es létszám is a kisebbek közé tartozik, a nagy börtönök pedig többezres fogvatartotti állománnyal „büszkélkedhetnek”.
Az itteni, élénkebb érdeklődést a portálunkat tájékoztató oktató részben annak tudta be, hogy a női őrizetesek agilisabbak, jobban motiváltak arra, hogy egy új életre felkészülten, vagy legalábbis a tőlük telhető legjobb vértezettel léphessenek majd ki a várva várt napon a börtön kapuján át a szabad világba.
A munkatársunk által meglátogatott vizsganapon, tegnap (csütörtökön) az angol írásbeli érettségi vizsga zajlott. Az idő lejárta után a vizsgázók optimistán nyilatkoztak kilátásaikról, ami az épp befejezett angol írásbelit illeti, többnyire viszonylag könnyűnek mondták a feladatlapot.
Emese útja
A felkészüléséről, céljairól, motivációjáról a vizsgát leghamarabb befejező őrizetes arcát is vállalva, bővebben is beszámolt a sajtó jelenlevő képviselőinek. A már hosszabb ideje büntetését töltő fiatal nő – nevezzük ’Csak’ Emesének – így szólt motívumairól és a zárt falak közti tanulás nehézségeiről:
Forrás: Illés György / KALOhírek
– Megmozgatta az agytekervényeimet az érettségi, sokat készültem is rá, és bízom benne, hogy a lehető legjobban sikerül. Nyilván a cél az, hogy meglegyen a ’keményfedeles’, de szeretném kihozni magamból a maximumot mindig, és remélem, hogy ez most is sikerül. A házirend adta keretek miatt éjszakánként nem nagyon lehet itt tanulni, de nem izgultam nagyon, nem vagyok ideges típus. Hál’Isten igyekeztem nem bízni a véletlenre, hanem teljesíti az elvárásokat, nem késni, nem hiányozni az órákról, és autodidakta módon hozzátanulni. Persze, azért volt bennem egy egészséges drukk, azt hiszem, ezt mindenkiről elmondhatom. De nagyon sokat gyakoroltunk órán, és a tanárnő rengeteget segített a felkészülésben. A feladatsor témája mindig változik, így kisebb meglepetés azért ért bennünket az angol feladatsorral is, de a feladatok sémája, a feladattípusok mindig ugyanazok – mondja Emese egy magabiztos érettségiző hangján, aki céljairól, illetve arról, miért fogott bele az érettségibe, így beszélt:
– Azért álltam neki, mert az ítéletemet szeretném hasznosan tölteni, hogy ne csak az idő teljen vele. Másrészt itt szellemileg nagyon könnyű leépülni, ha az ember nem foglalkozik magával, és szerettem volna növelni a saját esélyeimet a szabadulás után, hiszen már így is mínusszal indulok a priuszom miatt leendő életem során. Szeretnék majd minél hamarabb, minél könnyebben elhelyezkedni a munka világában. Konkrét terveim nincsenek, mivel elég hosszú ideje vagyok börtönben, így nem nagyon vagyok képben a munkaerő-piaci lehetőségekkel kapcsolatban, de azt hiszem, az esélyeim így csak nőnek.
Forrás: Illés György / KALOhírek
Emese elismerően szólt a büntetés-végrehajtási intézettől a nehezített körülmények közti tanuláshoz kapott segítségről, mondván, maximálisan biztosították a „háttérországot”, könyveket, könyvtárhasználatot, valamint kiemelte a nevelők segítségégét is, ami nagyon sokat számított a felkészülésükben.
Riportalanyunknak továbbtanulási tervei nincsenek, de nyelvvizsgázni még szeretne a börtön falai közt, vagy szabadulása után.
Bár megtudtuk, hogy technikailag megoldható, hogy akár felsőoktatási intézményben is képezzék magukat az őrizetesek, és erre korábban már volt is példa, amikor a Tomori Pál Főiskolára iratkoztak be büntetésüket itt töltő elítéltek. Azonban ezt a lehetőséget Emese saját magára vonatkoztatva nem látja reálisnak:
– Büntetési fokozatomnak, végrehajtási fokozatomnak az okán nem valószínű. hogy engem kiengednének óralátogatásra. A büntetés-végrehajtás sajátosságai miatt ez a lehetőség nekem nem adott, hiszen a legszigorúbb fokozatban vagyok, és két évem van még hátra, ami nem kevés, de ahhoz nem elég, hogy befejezzek egy főiskolát – vázolja a helyzetet realista lényeglátással Emese, aki korábban, a civil életben már szerzett szakmát: műkörömépítő OKJ-s képzést végzett, de a középiskolát félbehagyta:
Forrás: Illés György / KALOhírek
A szakközépiskolát kint is elkezdtem, a tízedikig jutottam. Viszont azt már nem fejeztem be, tinédzserkori lázadásaim okán hagytam félbe a tanulmányaimat, így a tizedik osztálytól kezdtem itt a börtönben – tekintett vissza Emese, akin érezhető volt, hogy szívesen vesz részt a beszélgetésben, amelynek során viszonylag kötetlenül társaloghat a szabad világhoz tartozó emberek csoportjával, ami hosszú ideje, és még jó ideig nem adatik meg számára.
NEKI ÉS ÉRETTSÉGIZŐ TÁRSAINAK KITARTÁST, SOK SZERENCSÉT, A VIZSGÁKHOZ ÉS A LEENDŐ CIVIL ÉLETHEZ PEDIG „EGY NAGY KALAPPAL” KÍVÁN SZERKESZTŐSÉGÜNK!