Egyre keresettebbek a Kádár-kocka sátortetős házak – hónapról hónapra feljebb kúsznak az árak

Az már most látszik, hogy a „fridzsiderszocializmus” után újra sikk lesz ezeknek a házaknak a felújított változatában lakni. Hogy miért?

Mert az egységesen 100 négyzetméter körüli alapterületű, az egymásba nyíló szobák miatti viszonylag jó elrendezésű épületek még megfizethető rezsiköltségek mellett biztosítják egy négytagú család kertkapcsolatos lakhatását, kényelmes elhelyezését.

Ahogy sokan mondják: még sem panel, és lassan kevesebbe kerül.

A jó hír az, hogy a készlet különösen a községekben szinte kifogyhatatlan. Ellenben a rossz hír az, hogy

a központi elhelyezkedésű, jó állapotban lévő, már némi felújításon átesett, kerttel, garázzsal rendelkező Kádár-kockák száma egyre fogy, ezek mennyisége véges.

A „Kádár-kocka” azért nem fedi le teljesen a fogalmat, mert ugyan ennek az időszaknak a közepétől egészen a végéig, az 1990-es évek elejéig L-alaprajzú házak is épültek, az „L” rövidebb szára foglalta magába az előszobát.

Ha szabad egy kis személyeset belevinnem: életem meghatározó élménye volt, amikor tizenévesen szülőfalum központjában, a régi kispolgári házat alapokig visszabontva építettük a máig mutatós L-alaprajzú sátortetős házat, amelyre az akkoriban menő, még mindig jó állapotban lévő piros pala tetőborítás került.

A vezetékes víz, központi fűtés, gyerek- és fürdőszoba, a ház alapterületének akár tízszeresét, húszszorosát kitevő kert elengedhetetlen része ezeknek a házaknak, aztán a gáz bevezetése és a szennyvíz-csatorna hálózatra való rákötés, később a vezetékes telefon tette teljessé a komfortérzetet.

Na, ha már a nyilvánvaló sablon kinézete, korszerűtlen műszaki megoldásai ellenére látszólag az „egekig marasztaltuk” a Kádár-kockát, nézzük, mi az ára egy ilyen portának.

Nemrégiben Foktőn, egy az árvízvédelmi töltés tövében, tehát a periférián lévő ilyen 80 négyzetméteres, két és fél szobás házat 5 millió forintért adtak el, mert a tulajdonos külföldön dolgozik és ott is marad. Azt hangsúlyozták, hogy ez egy nyomott, a kényszer szülte ár.

A különböző portálokon tájékozódva találkoztunk egy klasszikus, 80 négyzetméteres Kádár-kockával Kalocsán, az 51-es út bevezető szakaszának jobb oldalán. Ez a ház kinézetre is rossz állapotban van, úgy 6-7 millió között várja az új gazdáját.

Noha az ilyen házakért a város kiemeltebb részein állapottól függően akár 10-12-14 millió forintot is elkérnek, ezekkel a hirdetési oldalakon szinte egyáltalán nem találkozni.

Valószínűleg azért, mert gyorsan elkelnek, ugyanis számos olyat látni, amely felújítás alatt áll.

Tájékozódásunk szerint

a környező települések közül Miskén kínálják a legnyomottabb áron ezeket a családi házakat.

Ott jellemzően 4-5 millió forint egy sátortetős ház, de találkoztunk egy a gazdája szerint 3 milliót érővel is.

Szakmáron 5-6 millió a sátortetős házak átlag ára. Érdekes módon ugyan Bátya közelebb van a városhoz,

a szakmári és a bátyai házak árai szinte teljesen megegyeznek.

A képzeletbeli településtisztasági rangsort évtizedek óta vezető Hartán a sátortetős családi házak ára 6-7-8 millió forint, egyedül Harta-Nagykékesen láttunk egy két szoba + nappalisat 4,3 millióért.

Hajós városi rangja az ingatlan árakban is megmutatkozik.

Ott a Pincefaluban annyi az ára egy pincének felépítménnyel, mint máshol egy családi háznak, azaz 4 -5-6 millió forint. A városban a Kádár-kocka ára fekvésétől és állapotától függően 6-8-9-10 millió forint körül mozog, de akkor még jócskán viszi majd a pénzt a felújítás.

A legnagyobb fejlődést mutató

Dunapatajon a Szelidi-tó közelsége is közrejátszhat abban, hogy ott a jó állapotú sátortetősek 8, akár 9 millióért találnak gazdára.

Egyébiránt Szeliden egy kisebb tégla nyaralót is úgy 4,5-5 millióért árulnak.

Érdekes módon a Duna menti településeken alig találni olyan eladó családi házat, amit intenzíven vagy régóta hirdetnének.

Az eladó sátortetős változat ritka, ám régi parasztházból nagyobb a kínálat.

Ezeknél a jellemző ár a ház, a telek nagyságától függően 3-5 millió forint.

Egyes vélemények szerint

a Kalocsa-Paks Duna-híd megépítésének hosszú távon egyszerre lesz árfelhajtó és elszívó hatása.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a hídhoz, azaz a túloldalon lévő, a biztos megélhetést biztosító Paksi Atomerőműhöz való közelség az ingatlanok árára is kihatással lesz, a nagyobb kereslet miatti árfelhajtó hatás érvényesülhet.