Régi hagyomány Homokmégyen, hogy a szőlő betakarításának idejét szüreti mulatsággal ünneplik. Hagyományosan a legközelebbi időpontban házasulandó ifjú párt nevezték ki szüreti bírónak és bírónének, de akkoriban még több volt a fiatal, így gyakoribbak voltak a kézfogók is. Manapság a szervezők az eladósorba ért leányok közül kérnek föl egyet a bírónéi szerepre, aki választ maga mellé bírót. Ez a kerettörténet, de nem ez a lényeg! Hanem a jókedv, a muzsikaszó és a néptánc, no, meg a szép népviseletek, amelyeknek igen nagy respektje van Homokmégyen, ami itt szépen kiviláglott, hiszen a míves, kézimunkával készült ruhákat ilyenkor nyílik kiváló lehetőség megvillantani a falu népe előtt…
A faluba érkezőket már Halomnál, majd bent Homokmégy központjában is őszi hangulatú installáció fogadta, molinó hirdette a jeles napot: Szüreti felvonulás és mulatság!
A program leglátványosabb része minden bizonnyal az volt, amikor a színes forgatag körbekocsikázta, aztán az előre meghirdetett állomáshelyeken körbe is táncolta Homokmégyet, hogy a faluhoz tartozó szállásokra is elvigyék a szüreti ünnep hangulatát. Így kiutaztak Halomba és Alsómégyre is, mi pedig az utóbbi helyszínen kapcsolódtunk be felvonulásba.
Szép lószerszámokkal fölszerelt fogatokon, hintókon, lovas kocsikon érkeztek meg Alsómégyen a csintovai elágazáshoz, ahol már várták őket „bíró uram” családtagjai és barátai, hogy a táncért cserébe megvendégeljék a felvonulókat.
A felvonulás során annak is szép példáját láthattuk, hogy a hagyományőrzés jól megfér a – relatív –modernséggel, ugyanis Markó Gabi talpalávalót húzó bandájának dobosában, Varga Andrásban régi zenésztársba botlottunk, akivel viszont a népzene helyett rockot játszó Strange Brew együttesben muzsikáltunk együtt az önfeledt ’90-es években…
A forgatag érkezését videóra is vettük:
A felvonulás állomásain frissítőkkel – borral, üdítővel, falatszendvicsekkel és finom házi süteményekkel várták a résztvevőket, amelyeket kortyolva, majszolva vidáman csevegtek egymással a falu összetartó népének tagjai, egyebek mellett régi történeteket, helyi legendákat, hagyományokat, tréfás históriákat fölidézve.
A vendéglátás után, amikor mindenki épp eleget ivott-evett, megszólalt a muzsika, és párokat, illetve köröket alkotva táncra perdültek a felvonulók, miközben kicsit arrébb a csikósok karikás ostorral durrogattak.
A SZÍNES FORGATAGOT ELNÉZVE ALIGHANEM KIJELENTHETJÜK, HOGY AZ EGY FŐRE JUTÓ NÉPVISELETEK SZÁMÁT ILLETŐEN HOMOKMÉGYNEK MESSZE FÖLDÖN NINCS PÁRJA!
Nézzék csak meg, hogyan forogtak azok a rakott szoknyák!
A felvonulás körmenetével természetesen nem ért véget a szüreti mulatság, hanem a homokmégyi faluközpontba visszatérve aztán közös ebéddel folytatódott az iskola étkezőjében, majd este nyolctól szüreti bál zárta a vidám nap eseményeit, amelyen a Koktél zenekar húzta a talpalávalót.
A hangulat mindvégig magáért beszélt, szemernyi kétséget sem hagyva a felől, hogy a hagyományt jövőre is folytatni fogják!