Megyénkben 113 kilométer hosszú drótháló lesz

Bács-Kiskun megyében a tervezett kerítésből 113 kilométer fog megépülni. Mivel megyénknek a leghosszabb a Szerbiával közös határszakasza, a migrációs nyomás is leginkább itt, illetve Csongrád megyében érzékelhető. A sajtótájékoztatón elhangzott: az illegális bevándorlók száma 2011 óta folyamatosan emelkedik, idén eddig már annyi határsértőt fogott el a rendőrség, mint tavaly egész évben. Most jellemzően afgán, pakisztáni és iraki migránsok érkeznek, de az utóbbi időben megnövekedett az afrikai térségből útnak indulók száma is.

– Nem igaz, hogy csak a háborús országokból érkeznek hazánkba migránsok. Közel hatvan országból érkeznek, nincs mindenhol háború – mondta Rideg László, aki hozzátette: Európa más országai is egyre szigorúbb lépéseket tesznek, Ausztria, Németország és Franciaország lezárja belső határait a bevándorlók előtt. Rideg László elmondása szerint Ausztria és Németország 15 ezer bevándorló Magyarországra történő visszaküldéséről döntött, hiszen ők először hazánkban léptek be az EU területére.

Rideg László arra a kérdésünkre, hogy mikorra készül el a kerítés és mennyibe fog kerülni, egyelőre nem tudott válaszolni. A Népszabadság információi szerint a kormány 22 milliárd forintból tervezi megvalósítani a határzárat.

Szükség lesz a halasi menekülttáborra?

Mint arról korábban beszámoltunk: a kiskunhalasi egykori szovjet tüzérlaktanyát menekülteket befogadó állomássá alakítják. A tereprendezési munkák már elkezdődtek. A határzár hírével párhuzamosan felvetődött a kérdés, hogy – ha elméletileg a drótkerítés megállítja a menekülthullámot – szükség van-e a kiskunhalasi laktanya költséges menekülttáborrá alakítására. A kérdés adott akkor is, ha 15 ezer bevándorlót visszaküldenek Ausztriából és Németországból hazánkba, hiszen a halasi laktanya csupán néhány száz, esetleg ezer ember elszállásolására alkalmas. Rideg László szerint a halasi laktanya ügyének kérdése attól is függ, hogy mikor és hogyan fog a kerítés megvalósulni.

Forrás: BAON