Kiskőrösön is átrobogott a Kolics-expressz

Az őszi elsöprő kalocsai 30–21-es győzelmünk után mindenképpen visszavágásra készült a hazai együttes, ám

a tavasszal már sikert sikerre halmozó Kalocsa egyszerűen nem tudott hibázni borvárosi fellépésén.

Pedig a hazaiakat a kieséstől való félelem is motiválhatta, de a mieink nem szerettek volna csalódást okozni az őket elkísérő törzsközönségüknek.

A fegyelmezett csapatjáték diadala volt ez a mérkőzés,

 ahol a végén, akárcsak Kalocsán a lelátó ünneplésével zárult az összecsapás,

fiaink pedig ezzel már biztosan ott lehetnek az NB II. Dél-Nyugat csoport dobogóján.

Katona Bence és Szvétek Balázs ismét a csapat hadurai voltak és kompenzálták a gárda ezúttal gyengébb kapusteljesítményét, de a védekezésünk is hagyott kívánni valót maga után. Rumi sérülés miatt volt kénytelen idő előtt elhagyni a játékteret, de Schmidt Raul pótolta a szélső játékát, hiszen hatszor is eredményes volt a vonal mellől.

MESTERMÉRLEG:
Kolics János edző: – A fiúkat azzal küldtem fel a mérkőzésre, hogy a helyezések száma közti különbség még nem egyenlő a győzelemmel. Tehát elsősorban is csak rajtunk múlt, hogy milyen komolysággal álltunk bele ebbe a meccsbe. Azzal is tisztában voltunk, hogy a Kiskőrös a bent maradásért és a további NBII-es létéért küzdött, ezért is nagy csatára számítottunk. Az első félidőben még fej fej mellett haladtunk, ám a második játékrészben már kijött a kondicionális különbség a két csapat között. Amikor pedig már védekezési taktikát váltottunk, a végjátékban már nem volt válaszuk az előnyünkre.

Kiskőrös KC – Kalocsai KC 30–31 (14–16)
250 néző, vezette: Horváth Z., Simó A.
Kalocsa: Balázs P. – Virág R. 2, Katona B. 8, Kanalas N., Szvétek B. 10, Schmidt R. 6, Rumi Á. 3. Csere: Schaffer R. 2, Jagicza M. (k.), Vidók P., Bondor A., Varga Z., Nagy R., Raffai A. Edző: Kolics János.

Az eredmény alakulása: 15.p.: 9–9, 25.p.: 14–14, 40.p.: 19–19, 53.p.: 26–25, 57.p.: 28–29.

Hétméteresek: 3/2, illetve 6/4. Kiállítások: 8, illetve 14 perc.