A Jobbik EP kampányának főtémái – Bencsik János országgyűlési képviselő sajtótájékoztatója Kalocsán

A sajtó megjelent képviselőit Szűcs Imre, a párt új megyei elnöke köszöntötte, majd Bencsik János, a Szávay István helyét a parlamentben átvevő országgyűlési képviselő vette át a szót. Bencsik bemutatkozásként elmondta, hogy bár békéscsabai származású, és Budapesten él, de innen származó felesége révén Kalocsához is kötődik, így rendszeresen, havonta legalább egyszer addig is idelátogatott, amíg ezt képviselői kötelességei nem követelték meg. Mostantól azonban tervezi, hogy rendszeresen tart majd fogadóórákat Kalocsán.

A továbbiakban az Európa-parlamenti választások kampánytémáit vette sorra. Bencsik úgy vélte, a mostani EP-választásoknak minden korábbinál nagyobb lesz tétje, aminek fő kérdése szerinte az, hogy

HAGYJUK-E, HOGY ORBÁN VIKTOR KIVEZESSE MAGYARORSZÁGOT AZ EURÓPAI UNIÓBÓL, VAGY PEDIG AZT VÁLASZTJUK, HOGY RÉSZT VESZÜNK AZ EURÓPAI UNIÓ JÖVŐJÉRŐL, AZ EURÓPAI UNIÓ REFORMJÁRÓL SZÓLÓ VITÁBAN, ÉS LETESSZÜK A VOKSUNKAT EGY BIZTONSÁGOS EURÓPA ÉS EGY SZABAD MAGYARORSZÁG MELLETT.

Bencsik az unió két nagy, aktuális problémáját a tömeges bevándorlásban, illetve az európai uniót leginkább kettészakító bérhelyzetben látja.

Az előbbivel kapcsolatban a képviselő úgy vélte, hogy egyrészt az Európai Unió döntéshozói és a Nyugat-európai politikusok nagy többsége kezdi felismerni, hogy a korábbi tömeges bevándorlás okozta helyzet tarthatatlan, azok a vezetők akik korábban az ellenőrizetlen és a tömeges migrációt bátorították, egyre inkább kezdik felismerni ennek a veszélyeit, és változtatnak politikájukon, másrészt Európa szerte emelkednek fel olyan párok és mozgalmak, amelyek szigorúbb bevándorlás-politikát követnek.

A JOBBIK SZERETNÉ EGYRÉSZT MIND A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN, MIND AZ EURÓPAI UNIÓBAN MEGERŐSÍTENI A HATÁRVÉDELMET, AMIRE SZERINTÜK MOST VAN LEHETŐSÉG IS A FRONTEX EURÓPAI UNIÓS HATÁRŐRSÉG MEGERŐSÍTÉSÉVEL.

A másikkal, a „bérszakadék” problémájával kapcsolatban a Jobbik egyik európai polgári kezdeményezése volt a „bérunió” javaslata, amelyhez 2018-ban több mint félmillió aláírást gyűjtöttek össze.

A továbbiakban öt pont mentén foglalta össze pártja EP-kampányának fő üzenetit Bencsik János.

Bevándorlás és biztonság

A határvédelem és a biztonság kérdésével kapcsolatban arra hívta föl a figyelmet, hogy Magyarországon, bár a magyar kormány szavakban élesen kritizálja a bevándorlást és az Európai Unió bevándorló gyakorlatát, mégis 2015. és 2017. között a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint mintegy 86.000 migráns haladt át, beleszámítva a gazdasági bevándorlókat, a letelepedési kötvények révén uniós letelepedési engedélyt kapott harmadik országból érkezőket és a szomszédos országból érkező munkavállalókat is.

Ezt amiatt látta különösen nagy problémának, hogy miközben a fiataljaink és a szakképzett munkaerő egyre nagyobb számban hagyja el az országot, a helyükre elsősorban ukrán, román és törökök munkaerőt telepítenek be. Bencsik fölidézte, hogy az utóbbi hónapokban egymás után jöttek a hírek arról, hogy hogyan húznak fel többezres konténer városokat az ország keleti felén, ami szerinte azt bizonyítja, hogy a kormány a kivándorlás problémájára nem magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket teremtésével és magasabb bérekkel válaszol, hanem a kivándorló munkaerőt olcsó munkaerővel igyekszik pótolni.

Azt is kiemelte, hogy a Jobbik szorgalmazza a magyar határőrség visszaállítását is, amelyet még 2007-ben törölték el, és egy törvénymódosító javaslatot is benyújtottak, mégpedig hét alkalommal, amely alaptörvényi szinten is megakadályozná, hogy Magyarországra szervezetten és tömegesen lehessen bevándorlókat befogadni, ám azt a Fidesz többsége leszavazta.

Bérunió

„Egyenlő munkáért egyenlő bért” – ez volt a szlogenje a béruniós kampányuknak tavaly, az alapvető koncepciója pedig az, hogy amikor az egész Európai Unió nagy kihívás előtt áll, amelyeket a Brexit, azaz Nagy Britannia tervezett kilépése kapcsán felszínre törő feszültségek jeleznek, az alapvetéseket is újra kell gondolni, amire a párt szerint most van egy talán soha vissza nem térő, legalábbis régóta nem tapasztalt alkalom. Ezért a leszakadó, periférián lévő Kelet-európai országoknak, köztük Magyarországnak is hallania kell a hangját és most kell határozottan képviselnie saját érdekeit.

Ennek érdekében a Jobbik szeretne egy olyan koncepciót elfogadtatni az Európai Unió vezetőivel, amelynek az alapja egy szolidárisabb Európa, avégett, hogy mindenki a szülőföldjén tudjon boldogulni. Ennek érdekében a leszakadó térségeknek az uniós forrásokat, kohéziós támogatásokat úgy alakítanák át, hogy abból lehessen munkahelyeket teremteni és a bérfelzárkóztatásra fordítani, illetve az oktatás, az egészségügy és az állami szférában dolgozók helyzetét javítani.

Bencsik úgy vélte, e támogatások túlnyomó többségét ma Nyugat-Európában bejegyzett multinacionális cégek tudják lehívni és felhasználni, amit arányaiban csoportosítanának át olyan területekre, amelyben valóban minden itt élő magyar állampolgár és magyar dolgozó javát szolgálná.

„A BÉRUNIÓ – TÚL AZON HOGY EGY BÉRFELZÁRKÓZTATÁS IRÁNYOZ ELŐ A KELET-EURÓPAI ORSZÁGOKNAK, ÉS KIEGYENLÍTENI HIVATOTT A SOKSZOR 4-5-SZÖRÖS BÉRKÜLÖNBSÉGET – EGY OLYAN KONCEPCIÓ, AMELY EGY IGAZSÁGOSABB ÉS SZOLIDÁRISABB EURÓPA MEGTEREMTÉSÉT CÉLOZZA”

– összegzett a képviselő.

Korrupció és európai ügyészség

Az uniós pénzek és támogatások kapcsán szólt, a párt szerint „intézményi szintű és államilag vezérelt korrupció” kérdéséről.

Azt látjuk, hogy azok az uniós források, amelyek nem a multinacionális cégeknek jutnak, hanem itthon tudnának hasznosulni magyar vállalkozásoknál, fel lehet használni munkahelyteremtésre infrastrukturális beruházásokra, azoknak nagy részét a mostani kormányhoz és személyesen Orbán Viktor köreihez közel álló néhány oligarcha család szerzi meg. Bencsik úgy vélte, hogy ezek az uniós források sokszor nem is hasznosulnak megfelelően, „kellő mértékben láthatatlanok”.

Emiatt Magyarország uniós eljárást is kénytelen most elviselni, és sajnos nagyon nagy veszélye van annak, hogy e visszaélések miatt, az intézményi szintű korrupció miatt a következő uniós költségvetési ciklusban, amelynek hamarosan az előszobájában érünk, Magyarország nagyságrendileg sokkal kevesebb uniós pénzhez fog hozzájutni mint a korábbi ciklusban.”

Nem csak arról van most szó – vélekedett Bencsik, hogy a lehívott összegeket hogyan tudjuk elkölteni, vagy „szétfolyatni a korrupciós csatornákon”, hanem kiszolgáltatja az országot és rontja az a versenyképességét és alku pozíciót Európában, ami komoly euromilliárdokban mérhető veszteséget fog okozni.

A Jobbik álláspontja szerint ezért a bérunióra mellett olyan ellenőrző szervre, az európai ügyészségre is szükség van, amely a korrupciós ügyeket tudja vizsgálni. Szerintük az európai ügyészségnek olyan jogköröket kell biztosítani, hogy ha a hazai ügyészségek akár „politikai bekötéseik”, akár bármi más ok miatt nem végzik jól a munkájukat, akkor az európai ügyészségnek legyen beleszólása és ráhatása a források megfelelő felhasználására.

Uniós médiafelügyelet a „fake news” és a karaktergyilkosságok ellen

Az európai országokban működő közmédia ellenőrzésére erősebb jogköröket követelnek az Uniónak a szorosabb médiafelügyelet érdekében is. Mivel álláspontjuk szerint a közmédiumok nem végzik el a pártatlan tájékoztatás feladatát.

A Jobbik irodája mellett nemrégiben állították föl az úgynevezett „Hazugság falát”, amely néhány kiragadott példán mutatja be, hogy az állami támogatásokról fenntartott, kormányközeli média milyen, nézeteik szerint hazug propagandát, lejáratást, fake newst, karaktergyilkos kampányt folytat az ellenzéki pártok, legfőképpen a Jobbik ellen.

Több mint 230 megnyert sajtóperük van különböző kormányközeli médiumokkal szemben – mondta kifogásaik alátámasztására Bencsik, hozzátéve, hogy bár ezeket a pereket rendre megnyerik, sajnos e hazugságoknak mégis van hatásuk.

Hogyha az Európai Unió elkötelezett a szabadságjogok, az emberek tájékoztatása és az információkhoz való egyenlő hozzáférés mellett, akkor nemcsak a korrupció fölött, hanem a magyar és európai uniós tagállami pénzekből fenntartott, Magyarországon és több más országban tetten érhető „állami agymosás” fölött sem hunyhat szemet– fejtette ki a képviselő.

Határon túli magyar autonómiatörekvések

Végül a külhoni magyar közösségnek az autonómiatörekvései érdekének szólt. Bencsik. Ebben is szeretnék erősebb, szorosabb jogköröket biztosítani Brüsszelnek, ugyanis

mindaddig, amíg a szomszédos országokban az ott élő magyar közösségeknek a helyzete nem rendezett, amíg bármelyik magyar embernek a Kárpát-medencében jogsérelmet kellett elszenvednie, vagy nincsenek biztosítva jogai, és az adott országok nincsenek kényszerítve arra, hogy ezeket a jogokat megadják, a kisebbségi jogokat biztosítsák, addig nem lehet egyenlőségről és kisebbségi jogokról beszélni. Ezért e téren is azt tartanák üdvösnek, ha az Európai Uniónak erősebb jogkörei lennének.

Összefoglalva

A mostani európai uniós választásnak a tétje: folytatódik e ez az ördögi kör, amelyben Magyarország és a Kelet-európai országok vannak, hogy minden ország több százezres, vagy milliós nagyságrendű elvándorlással kénytelen szembenézni, a fiatal, aktív, szorgalmas, szakképzett munkaerő nagy része elhagyja az országot, és ennek a kivándorló munkaerőnek a helyére külföldről, harmadik országból telepítenek be a kormányok dolgozókat, nagyrészt a multinacionális cégek érdekeit kiszolgálva.

Így az itt megtermelt javaknak, tőkének és profiknak a nagy része az nem marad az országban, hanem a különböző csatornákon keresztül a cégek elszívják Magyarországról szintén a Nyugat-európai cégeket gazdagítva. Ezzel bezárul az ördögi kör, hiszen ezáltal tudnak a tőkeerős, nagyobb piaccal, ezért versenyelőnnyel rendelkező országok és cégek magasabb bért fizetni a dolgozóinak, olyan versenyhelyzetet teremtve, amelyben Kelet-Európa nem tud labdába rúgni.

A legfontosabb célja az uniós választásnak – foglalta össze Bencsik János –, hogy hagyjuk e, hogy Magyarországon középkori viszonyok uralkodjanak, és öt oligarcha család irányítsa, bérrabszolgaságban tartsa az országot, vagy pedig biztosítjuk a tehetséges a szorgalom alapján minden embernek az előrejutást, a tisztességes megélhetést és munkabért.

Magyarországnak most van lehetősége hallatni a saját hangját, most lehet részt venni ezekben az Unió jövőjéről szóló vitákban, ehhez viszont erős magyar képviseletre van szükség. Amennyiben a Jobbik képviselői erre felhatalmazást kaptak akkor vissza Ezt a programot fogják képviselni.

EU-szkeptizmus és erős brüsszeli jogkörök? „MSZP-DK-Jobbik tengely”?

A sajtótájékoztató végén újságírói kérdésekre is lehetőség nyílott, aminek keretében portálunk két, a párt szimpatizánsait is foglalkoztató kérdésre várt választ.

Egyrészt azt firtattuk – tekintve, hogy a Jobbik korábban EU-szkeptikus pártként volt nyilvántartva, és önmagát is ekként pozícionálta –, hogy nem látják-e ellentmondásosnak, hogy most erőseb uniós jogköröket követelnek, és – amint Bencsik János fogalmazott – azt szeretnék megakadályozni, hogy „Orbán Viktor kivezesse az országot az Unióból”.

A választ hallgassák meg Bencsik Jánostól:

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit tudna üzenni azoknak a választóknak, aki rossz szemmel nézik, hogy a párt olyan balliberális politikai tényezőkkel működik együtt, tart közös tüntetéseket, segítik egymás kampányát, akik és amelyek korábban a legszélsőségesebb formában ellenezték a Jobbik tevékenységét, sőt, adott esetben akár a párt tagjainak, szimpatizánsainak megveretésében is érdemeket szereztek, vagy helyeselték az ilyen föllépést – például a 2006. őszi tüntetéseken, amely időszak ráadásul a Jobbik akkor identitásának megszilárdulását, bázisának megerősödését hozta.

Bencsik János így válaszolt: