Borbély Lászlóné (született: Zsiga Katalin) zenepedagógus a kalocsai zeneiskola köztiszteletnek örvendő tanára, zenei életünk fontos szereplője, városunk közismert személyisége volt. Halálával Kalocsa zeneoktatását és zenei közéletét pótolhatatlan veszteség érte.
Alapfokú zenei tanulmányait 12 évesen a Kalocsai Állami Zeneiskolában kezdte gordonka szakon, majd a kalocsai Szent István Gimnáziumban – akkori I. István Gimnáziumban - folytatott középiskolai tanulmányai befejezése és érettségije után felvételt nyert a szegedi Tömörkény István Zeneművészeti Szakközépiskola III. osztályának szakmai tagozatára.
Ezt követően, 1979-ben a Zeneművészeti Főiskola tanárképző szakának zenei tagozatán gordonka-szolfézs és általános iskolai ének-zene szakon szerzett tanári diplomát. Oklevelének megszerzése után visszatért Kalocsára, anyaiskolájába, és egész életét a zenetanításnak szentelte.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett a kalocsai cselló tanszak életre keltésében.
A több mint négy évtizeden keresztül kimagasló elhivatottsággal végzett munkáját többek között 2007-ben Fényi Gyula-díjjal, 2017-ben pedig Haynald Lajos-díjjal ismerték el.
Pedagógiai és művészi tevékenységét, hosszan tartó betegsége mellett is kitartóan, nagy elhivatottsággal végezte.
Iskolája sikereit, hírnevét növendékeinek elismertsége által is gyarapította – tanítványai, kamaracsoportjai mindig részt vettek az iskolai és iskolán kívüli szakmai rendezvényeken, hangversenyeken, és a különböző városi és egyéb rendezvényeken ő maga is mindig szívesen szerepelt növendékeivel.
A legnagyobb szakmai sikerként talán épp azt élte meg, amikor egy-egy növendéke tehetségét látta felébredni, és közösen muzsikálhatott velük.
Munkaköri kötelezettségein túl közösségi emberként a helyi kulturális közéletből is kivette részét, úgy a nyári táboroztatásból, mint az évzáró tanári összejövetelekből, de közreműködött a városi társadalmi eseményein, kiállítás-megnyitókon vagy a Kék Madár Fesztiválon.
Borbély Lászlóné Zsiga Katalin méltósággal viselt, hosszan tartó betegség után bekövetkezett halálának március 9-én vettük hírét. Szerettei, barátai, munkatársai, tisztelői március 17-én, pénteken délelőtt 11 órakor kísérték utolsó útjára a foktő köztemetőben.