A „megyehárom” is téli álmot alszik

A magyar labdarúgás legalacsonyabb osztályú bajnokságának számító „megyeháromban” nevével ellentétben igenis vehemens ütközeteket és közönségszórakoztató találkozókat láthatnak a résztvevő csapatok törzsszurkolói, ahol

sokszor többet kap a néző a pénzéért, mint a „mennyei egyben”, a stadionok betonkaréjában.

Ugyanis itt valóban csata a csata, még a régi értelemben vett „szívjáték” dominál, ahol még ismerik és tudják, hogy mi a lelkesedés és a hajtás –a „vagy a labda vagy a baba” felfogás szellemében –, ahol igazán férfias és dinamikus ütközet zajlik minden kilencven perc során. Nos, ebből a versengésből a hagyományokhoz hűen, 

a „légiós csapatnak” számító Géderlak KSE az idei őszön is veretlenül vezeti a csoportot,

míg őket a szintén remek közösséget alkotó Homokmégy KSE követi a dobogó második fokán, megelőzve a Bátya bandériumát. A csoport egyetlen veretlenje a géderi rohamosztag, pazar 59–10-es gólkülönbséggel is nyomatékosította, hogy „ki az úr a háznál”, igaz a homokmégyi legénység érte el a legtöbb rúgott gólt, szám szerint 62-t.

A góllövőlistát a géderi nehéztüzér Kovács Jani vezeti 22 remekbe szabott találatával,

ám róla tudni kell, hogy évek óta ő a csoport legeredményesebb támadója.

A bajnokság élcsoportja az őszi záráskor:
1. Géderlak KSE 31 p.
2. Homokmégy KSE 27 p.
3. Bátya SE 21 p.
4. Uszód KSE 21 p.
5. Dunapataji KSE 19 p.