November 11-én, Márton napján országszerte felelevenednek a régi népszokások, amelyek egyszerre kapcsolódnak a télkezdethez, a gazdasági év lezárásához és Szent Márton tiszteletéhez. A naphoz fűződő hagyományok közül a legismertebb a libaevés és az újbor kóstolása, de a gyertyás-lámpás felvonulások is egyre népszerűbbek – Kalocsán és környékén is minden évben megjelennek ezek az ősi szokások modern formában.
A hagyomány szerint, aki Márton napján nem eszik libát, az egész évben éhezni fog. A mondás úgy tartja:
Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik.
A libaételek eredete egyrészt gyakorlati okokra vezethető vissza – az őszi vágások ideje volt ez, amikor a libákat már hizlalták –, másrészt a legenda szerint maga Szent Márton is libákhoz kötődik.
Amikor püspökké akarták választani, a szerény Márton elrejtőzött egy libaólban, ám a madarak hangos gágogással elárulták őt. Innen ered a Márton-napi libalakoma szokása, amellyel a néphagyomány mintegy „bosszút” áll a gágogó libákon.
A Márton-nap másik jellegzetes eleme a lámpás felvonulás. Ezt főként gyerekek tartják, akik mécsesekkel, lampionokkal vonulnak végig az utcákon. A fény Szent Márton szellemiségét – a jóságot, a segítőkészséget és az emberséget – szimbolizálja.
Márton életének legismertebb története, hogy köpenyét megosztotta egy fázó koldussal – ez a gesztus a szeretet és az önzetlenség jelképe lett. A lámpások fénye ezért a jóságot „viszi tovább” a sötét, téli hónapokba.
Kalocsán és a környező településeken a Márton-napi hagyományoknak különös hangulata van. A városban és több helyi óvodában, iskolában is szerveznek lámpás felvonulásokat, ahol a gyerekek saját készítésű lampionokkal járják be az utcákat, énekelnek, majd meleg teával, zsíros kenyérrel és természetesen libazsíros falatokkal várják őket. A helyi vendéglátóhelyek, pincék és éttermek is évről évre készülnek libás menükkel – a libasült, libaleves, vagy a libamáj mellé gyakran újborral kínálják a vendégeket, hiszen ez a nap a borászok számára is fontos: ekkor kóstolják először az adott évjárat nedűjét.
A néphit szerint, ha Márton napján fényes az idő, akkor a tél kemény lesz, ha viszont borús és esős, akkor enyhébb tél várható.
Márton lúdja jégen jár, karácsonykor sárban poroszkál
– mondták eleink.
A Márton-napi ünnep tehát nemcsak a gasztronómia, hanem a közösség, a fény és a jóság ünnepe is.
Borítóképünk archív fotó
Megjelent a Fókuszban Podcast legújabb adása, melyben Font Sándor országgyűlési képviselővel beszélgetünk a Földhivatal felújításáról, fejlesztésekről, az idei évről, és a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.
